Nem jött össze az elefántcsontparti csoda

A mérkőzés előtt az már eldőlt, hogy az ázsiai csapat nem juthat tovább a G-csoportból, Didier Drogbáék helyzete sem volt éppen leányálom, hiszen három pont és kilenc gól volt a lemaradásuk Portugáliával szemben.

Elefántcsontpart mindenesetre már az összecsapás elején nekiugrott Észak-Koreának, Kader Keita 10 méteres próbálkozását azonban hárította a kivetődő Ri Mjong Guk.

A két együttes első találkozásán egyértelműen az afrikaiak voltak az esélyesebbek, ennek igyekeztek is érvényt adni, ám sem Boka, sem Romaric, illetve Gervinho sem tudott a kapuba találni, Didier Drogba pedig csak lesről tette, így tíz perc játék után nem esett gól.

A 14. percben végül aztán feltörte az észak-koreai reteszt Elefántcsontpart: Keita a 16-os bal sarkáról Yaya Touréhoz passzolt, aki 16 méterről, kissé balról a bal alsó sarokba csavart. 0–1

Elefántcsontpartnak még mindig nyolc gólt kellett volna ledolgoznia, amellett, hogy Portugáliának nem lett volna szabad pontot szereznie.

Továbbra is az történt a pályán, amit az elefántcsontpartiak akartak. Az észak-koreaiak mindössze egy távoli Hong Jong Dzso-szabadrúgással tudtak veszélyeztetni, miközben a másik oldalon Romaric előbb kapufát lőtt, majd Drogba hasonló tette után a kipattanót könnyedén a hálóba fejelte. 0–2

A második kapott gól óta szervezettebben játszottak az ázsiaiak, sőt Hong Jong Dzso újabb szabadrúgása után szépíthettek volna – persze volt is miért küzdeniük, még egy, Portugália elleni vereséghez hasonló méretű pofonért biztosan nem dicsérnék meg őket otthon...

„Tovább akartunk jutni, és bár még van esélyünk, a helyzet egy kicsit komplikált. A pályára lépéskor természetesen kizárólag az lebeg majd a szemünk előtt, hogy győzzünk, és lehetőleg minél több gólt lőjünk, úgy hetet-kilencet. Mindent megpróbálunk, ki tudja, hátha sikerül. A futballban sohasem lehet tudni…"  – nyilatkozta Didier Zokora, az „elefántok” játékosa a mérkőzés előtt, az első húsz percben kettőig jutott csapata.

A koreaiak láthatóan nem akartak úgy járni, mint Portugália ellen, így továbbra is szigorúan visszazártak, azaz Elefántcsontpart 7-8 védő ellen küzdött.

A félidő hajrájában az afrikaiak Gervinho tízméteres próbálkozásánál közel álltak az újabb találat megszerzéséhez, azonban tízesük kísérlete után a labda csak a kapufa külső szélét borotválta le, majd ismét a villámléptű támadó került helyzetbe, csakhogy Ri Mjong Guk könnyedén hárította erőtlen fejesét.

Elefántcsontpart 14 lövéséből tíz ment kapura, a Koreai NDK két próbálkozásából viszont egy sem. Szabálytalanság alig történt (átlag négypercenként egy) az első játékrészben, Észak-Korea pedig egyetlen szögletet sem rúgott. A labdabirtoklási arány 65:35 volt az „elefántok" javára.

A szünet után gyors lövésváltással folytatódott a mérkőzés, az afrikaiak részéről Eboué kísérletezett, majd Dzsong Te Sze pillanatai következtek – gól nélkül. Drogba közeli előrevetődéses fejesénél sem kellett középre mutatnia a játékvezetőnek, amikor a labda csak kevéssel kerülte el a jobb felső sarkot.

Az első félidőben tapasztalható hatalmas elenfántcsontparti iram jócskán visszaesett.

„Fájdalmas élmény volt. Sajnos magunknak ártottunk azzal, hogy a kapott gólok után megpróbáltunk pozitívan futballozni, és közben nem koncentráltunk eléggé. Mindegy, össze kell szednünk magunkat Elefántcsontpart ellen, még ha nem is jutott annyi időnk felkészülni erre a meccsre, amennyit szerettünk volna" – mondta An Jong Hak, a KNDK középpályása.

A 64. percben Sven-Gören Eriksson szövetségi kapitány kettős cserével próbálta meg felrázni csapatát, ezt követően pedig ismét veszélyeztetett Elefántcsontpart, igaz, Romaric bombáját vetődve megfogta Ri Mjong Guk. Mint ahogy Kalou 17 méteres próbálkozása után is védett – igaz, üggyel-bajjal – az észak-koreai kapus.

Aztán fordult a kocka: egyre nagyobb fölénybe kerültek az észak-koreaiak. Kár, hogy a legnagyobb lehetőségeiket sorra elpuskázták (Dzsong Te Sze például kétszer is a kapu előteréből próbálkozhatott)... Ázsiai szépítés helyett azonban az afrikaiak növelték előnyüket: Boka beadása után Kalou megelőzte a későn kifutó kapust, és a hálóba pörgetett. 0–3

Érdekesség, hogy Salomon bátyja, Bonaventure a 2006-os világbajnokságon szintén eredményes volt az elefántcsontpartiak harmadik csoportmérkőzésén, ráadásul Szerbia-Montenegrónak lőtt gólja szintén csapata harmadik találata volt.

A harmadik gólnál megsérülő Ri Mjong Gukot valamiért még nyolc perccel az eset után sem volt hajlandó lecserélni Kim Dzsong Hun szövetségi kapitány – de ennek már nem volt jelentősége...

Drogba és társai ugyan megnyerték a kötelezőnek titulált mérkőzést, a továbbjutásra azonban szemernyi esélyük sem volt.