Megint csípnek a gall kakasok?

A 2010-es világbajnokság előtt éppen csak a Francia Nőszövetség nem támadta a kapitányt, Raymond Domenech-t, és valljuk meg, mindez nem véletlen, hiszen a klubjaikban szárnyaló klasszisokból csak nem akar kialakulni egy élvezhető és eredményes játékot felmutató francia válogatott. Jelen állás szerint a kapitánynak egyetlen híve található, bár őt is inkább a szakember férfiúi vonzereje varázsolta el.

No de térjünk vissza a futballpályához! A 2006-os világbajnoki döntőben fellépők (Barthez – Sagnol, Thuram, Gallas, Abidal – Malouda, Vieira (A. Diarra), Makelele, Ribéry (Trezeguet) – Zidane – Henry (Wiltord) közül mindössze Éric Abidal, William Gallas, Alou Diarra, Florent Malouda, Franck Ribéry és Thierry Henry szerepelt a mostani világbajnoki kvalifikáció során, igaz, ők mindannyian alapembernek számítanak. Fabien Barthez, Willy Sagnol, Lilian Thuram és Zinedine Zidane visszavonult, Sylvain Wiltord és Patrick Vieira kiöregedett, Claude Makelele nem kíván többé a válogatottban szerepelni, David Trezeguet pedig a kapitány számára nemkívánatos. Mint láthattuk, jó néhány világ- és Európa bajnok kapta meg obsitját.

ŐRSÉGVÁLTÁS A HÁLÓ ELŐTT

Sébastian Frey (30 éves lesz a világbajnokság kezdetén, klubja a Fiorentina) hiába évek óta a Serie A egyik legjobb kapusa, és hiába várt türelmesen Barthez, majd Grégory Coupet visszavonulására, mégsem ő, hanem a Marseille bravúrkapusa, a fantasztikus reflexekkel rendelkező Steve Mandanda (25) lett az 1-es mez új tulajdonosa. Nem sokáig: a kvalifikációs szakasz végére át kellett adnia helyét a lyoni Hugo Llorisnak (23), aki ezzel tulajdonképpen Coupet „általános" örököse lett. Loris közmegelégedésre teszi dolgát, amikor a spanyoloktól otthon szenvedtek vereséget, rajta kívül mindenkit kifütyültek a nézők. Domenech harmadik számú kapusa a Bordeaux-t erősítő Cédric Carrasso (28) lehet a tornán, Frey pedig a bő keretből is kimaradt.

MINIMUM EGY GÓL

A gall védelemről bizton elmondható, hogy a minimum középcsapatok ellen minimum egy gólra mindig képes. E sor erős embere Gallas (33, Arsenal), aki évről évre bizonyít a Premiershipben, ám a nemzeti tizenegyben nem tudott vezéregyéniséggé nőni (még ha ő is lőtte ki a gallokat a vb-re). A választékra jellemző, hogy párjaként középen többször is a Barcelona balhátvédje, Abidal (30) szerepelt, ha az egymással vetélkedő Julien Escudé (30, Sevilla) és Sébastien Squillaci (29, szintén Sevilla) egyszerre volt sérült. A jobb oldal az arsenalos futómasina, Bacary Sagna (27) felségterülete – cseréje Domenech egyik felfedezettje, a rennes-i Rod Fanni (28) –, a másik a manchesteri Patrice Evráé (29). Neki viszont olyan kemény konkurenciával kell szembenéznie, mint Abidal, a meghívót az Arsenalhoz kapó Gael Clichy (24).

TÁRSKERESÉS, RIBÉRY-MÓDRA

Ahogyan egykoron Zidane-tól függött a francia válogatott kreativitása, most a kenyéradójával, a Bayernnel unalmas csiki-csukit játszó Ribéryn (27) áll vagy bukik a kékek improvizatív játéka. A mindkét szélen bevethető játékoson kívül is akad nemzetközi szinten ütőképes szélsője Domenech-nek: a balon a Chelsea-profi Florent Malouda (30), átellenben a végre magára találó lyoni Sidney Govou (30). A lehető legjobbkor bukkant fel egy ígéretes karmester a francia futballban a Bordaux-t a bajnoki címig vezető Yoann Gourcuff (23) személyében, miközben kiváló gall szűrőkkel még mindig Szajnát lehet rekeszteni, gondoljunk csak Abou Diabyra (24, Arsenal), Alou Diarrára (28, Bordeaux), Lassana Diarrára (25, Real Madrid), vagy Jérémy Toulalanra (26, Lyon). A nagy Patrick Vieira (33) úgy tervezte, hogy magára talál a Manchester Cityben a vb előtt, ezt azonban nem tudta teljes mértékben megvalósítani, nem is került be a 30-as keretbe.

A NAGY ÖREG, A SZELEBURDI ÉS AZ ÍGÉRET

A csatársorban több mint tíz esztendeje biztos pont a Barcelonából már ki-kiszoruló Henry (32), aki ugyan mintha Angliában hagyta volna világklasszisságát, de helye megkérdőjelezhetetlen a nemzeti csapatban, még ha internacionális közellenség is lett belőle az írek elleni kezezős gólpassza miatt. Az Henry-társ címért az elképesztő adottságokkal és egóval bíró Nicolas Anelka (31, Chelsea), a Ligue 1 legújabb csatárfelfedezettje, a toulouse-os André-Pierre Gignac (24) és az OL-es Bafétimbi Gomis (24) küzd meg. Elméletileg bevethető lenne e sorban még egy világbajnok, a németországi vb-döntőben elszúrt tizenegyese óta körön kívülre került Trezeguet (32, Juventus), feltéve, ha kibékülne Domenech-sel. De ha mondjuk kitörne az edzőtáborban a csatárok között a száj- és körömfájás, nagy gondban lenne a kapitány, ugyanis a másodvonalbeli támadók – Peguy Luyindula (31, PSG), Loic Remy (23, Nice), Jimmy Briand (24, Rennes) – közül senki sem üti meg a nemzetközi szintet. Ezért is reaktiválta március elején a spanyolok elleni mérkőzésre a mester a még mindig csak 28 esztendős, de a Panathinaikoszig „süllyedő" Djibril Cissét, ám sem ő, sem a realos Karim Benzema (22) nem fért be bő vb-keretébe.

4–4–2-BŐL 4–2–3–1

A kapitány, ha esélyesként lépnek pályára (mostanában egyre ritkábban), a régi jó 4–4–2 mellett teszi le a garast, de erős ellenfelekkel a 4–2–3–1-es hadrenddel veszi fel a versenyt. A védelem (Lloris – Sagna, Gallas, Abidal, Evra) és a középpálya védekező szekciója (a két Diarra) ugyebár adott. Utóbbi duó futómennyiségére fokozottan szükség van, ha három támadó feladattal ellátott középpályással állnak ki a kékek, mint például az írek elleni két pótselejtezőn. Az utóbbi időben történtek ellenére Henry lehet az egy szem támadó, még ha ebben a pozícióban rendre fel is sül mostanában. Egyébként az első számú középcsatár a selejtezők végére Gignac lett, kiszorítva Benzemát (Henry a sérült Ribéryt pótolta a bal szélen).

És hogy mindez mire lesz elég 2010 nyarán? Ha felgyógyulnak és formába lendülnek a sérültek, ha Henry végre úgy teljesít, ahogyan az Arsenalban, bejuthatnak a legjobb nyolc közé. Ott pedig már csak a szerencsén és a pillanatnyi formán múlik sorsuk... Ellenük szól, hogy a kezdő tagjai mind vérre menő csatákban vettek részt tavasszal az európai topligákban, így testileg-lelkileg kizsigerelten érkeznek a vb-re. Sokszor bebizonyosodott már, hogy sok jó játékos egyforma mezben még messze nem egy csapat, fokozottan igaz ez a mai gallokra, akik között nincs megfelelő vezéregyéniség, aki átsegíti társait a mélypontokon, és a csapatszellem terén is akadnak még tennivalói a kapitánynak. Aki még mindig keresi Gourcuff helyét a csapatban, legutóbb felvetette, hogy amúgy Pirlo- vagy Redondo-módra hátravontan irányítana valamelyik Diarra mellől.

Egy pozitívumot az átlag francia drukkerek számára mindenképpen hoz a 2010-es világbajnokság: a népszerűtlen Domenech a torna végeztével távozik posztjáról. Remélik: dolga végeztével.