Vérző orrok, örömlányok - emlékezetes német-argentin meccsek

1958, Argentína–NSZK 1:3

Az első argentin–nyugatnémet párbaj alkalmából a fekete-fehér televíziókra való tekintettel sárgában lépett pályára a „gaucho" tizenegy, és ez nem hozott szerencsét számára ezen a világbajnoki mérkőzésen. A csoportnyitón a címvédő szövetségi németek részéről Helmut Rahn duplázott, és Uwe Seeler is a kapuba talált. Az argentinok szövetségi kapitánya, Guillermo Stábile a lefújás után kijelentette, hogy ilyen durva csapattal korábban még nem találkoztak játékosai. Az argentinok csoportjukban az utolsó helyen végeztek, az NSZK válogatottja végül 4. lett a tornán.

1966, NSZK–Argentína 0:0

Nyolc év múlva, az angliai világbajnokságon ismét csoporttársak lettek a felek, ezúttal gól nélküli döntetlenre végeztek egymással – egy szikrázó összecsapáson. Mint később kiderült, a németek azt várták, hogy az ellenfél játékosai mikor kapják elő a bicskákat a sportszárakból. Az argentin születésű Alfredo Di Stéfano szerint viszont olyan néppel találkoztak, amelyik „elállatiasodott a két világháború alatt". Ennek ellenére az argentin Rafael Albrechtet küldte le a gyepről a játékvezető, aki potom ötperces rábeszélés után volt hajlandó elhagyni a pályát. Az argentinokat később az angolok ütötték ki a negyeddöntőben, akik a fináléban Franz Beckenbaueréket is megtréfálták, a játékvezetőnek és partjelzőjének is köszönhetően. Ezt éppen nemrégiben kapták vissza.

1977, Argentína–NSZK 1–3

Először merészkedett Argentínába a Nationalelf, de az Estadio Monumentalból is győztesként tudott távozni a Klaus Fischer vezérelte gárda. Meglepően sportszerű volt a mérkőzés, a házigazdák mestere, César Luis Menotti viszont olyannyira mérges volt a bukta miatt, hogy a mérkőzés utáni televíziós stúdióbeszélgetésre el sem ment, így azon csak kollégája, Helmut Schön jelent meg. Egy év múlva némileg boldogabb volt a vb után, amelyen aranyat nyertek fiai.

1981, Argentína–NSZK 2–1

Az újév napján lépett fel Argentínában a Nationalelf, és veszítette el 23 mérkőzés óta óvott veretlenségét, köszönhetően annak is, hogy Manfred Kaltz szép gólt helyezett el a saját kapujába. Nem emiatt maradt emlékezetes a Mundialitónak keresztelt „mini-vb", amelyen pár nap múlva a brazilok is alaposan elrakták a germánokat, hanem a nyugatnémet játékosok által rendezett orgiák miatt. A helyi sajtó szerint „édes életet" éltek a futballisták az örömlányok között, és egyáltalán nem kellett attól tartaniuk, hogy szomjan halnának a velük folytatott mulatságok közben. Mesterük (mármint a futballistáké), Jupp Derwall csak annyit mondott: „Sajnálom az otthon maradt feleségeket és menyasszonyokat." Még hogy nincs értelme a távoli túráknak...

1986, Argentína–NSZK 3–2

Minden idők egyik legtöbbet emlegetett mérkőzése az 1986-os vb-finálé. Mexikóra dr. Carlos Bilardo, a „Nagyorrú" kapitány teljesen új csapatot épített Maradona köré. A Nápolyban akkoriban már a csillagok fölött (sokféle értelemben) röpködő klasszis szinte egymaga hozta a győzelmet: kilencen védekeztek-futottak, Maradona varázsolt, elöl Valdano pedig annyi embert kötött le, amennyit csak lehetett. Anglia és Belgium ellen a „zsebcirkáló″ cselezett, lőtt, paskolt – s örökre beírta magát a futball nagykönyvébe. A döntőben a csakis rá koncentráló németek ellen az előrelopakodó José Luis Brown és Valdano találatával megnyugtató előnyt szereztek a dél-amerikaiak, majd amikor a legendás germán küzdőszellemet testközelből is megtapasztalták (magyarán kiegyenlített az ellen), Maradona öt német játékos szorításában csodálatosan ugratta ki Jorge Burruchagát, aki Toni Schumacher kapujáig gyalogolhatott, és nem is hibázott. Egy tv-kommentátor, Rolf Kramers kétségbeesetten ordította, hogy „Gyere a labdáért, Toni!", ám hiába.

1990, NSZK–Argentína 1–0

Az Illgner – Berthold, Augenthaler, Kohler, Brehme – Hässler, Buchwald, Matthäus, Littbarski – Völler, Klinsmann alapcsapattal csatába vonuló NSZK-beliek erőtől duzzadó, itt-ott fantáziadús játékkal jutottak a döntőbe az olaszországi vb-n, amelyen revánsot vettek Maradonáékon. A nyugatnémetek mindenkinél jobban futballoztak Itáliában, így jóval esélyesebbnek számítottak a döntőre az igen szürkécske Goycochea – Simón – Serrizuela, Ruggeri, Lorenzo, Sensini – Burruchaga, Basualdo, Maradona, Troglio – Dezotti tizeneggyel kifutó kék-fehéreknél (Claudio Caniggia, Julio Olarticoechea, Ricardo Giusti és Sergio Batista sárga lapok miatt nem játszhatott). Egészen a 85. percig tartották magukat a dél-amerikaiak, ám ekkor Andreas Brehme tizenegyese eldöntötte a mérkőzést. A „Diego" Buchwald által a pályáról levett Maradona könnyeit 1.2 milliárdan nézhették a tévéközvetítéseknek hála. A döntő egyetlen német vesztese Lothar Matthäus volt, aki nem mert odaállni a büntetőhöz.

2005, Argentína–Németország 2–2

A Németországban rendezett Konföderációs Kupán döntetlent játszott egymással a két csapat. A találkozó érdekessége, hogy Jürgen Klinsmann nélkülözte Michael Ballackot és Miroslav Klosét is, ellenben Timo Hildebrand, Robert Huth, Andreas Hinkel, Mike Hanke és Marco Engelhardt (emlékszik még rá valaki?) pályára lépett a bombaerős argentinok ellen. „Fel tudjuk venni velük a versenyt" – vélekedett a mérkőzés előtt Klinsi. Egyébként kétszer is vezetést szereztek a németek, de meg kellett elégedniük az egy ponttal az A-csoport rangadóján.

2006, Németország–Argentína 1–1 – tizenegyesekkel 5–3

Ezt a mérkőzést sem felejtjük el egyhamar, és nem elsősorban a parádés iramú futball miatt. A meccs végi „orosz rulett" egészen érdekes lett, köszönhetően a német kapusnak, Jens Lehmann-nak, aki sportszárából elővett egy cetlit, amelyre a válogatott szakemberei korábban gondosan felírták, hogy melyik argentin játékos hová lövi a tizenegyeseket. Így járt túl a kapus Roberto Ayala és Esteban Cambiasso eszén is, miközben társai közül senki sem hibázott. A mérkőzés végén külön bónuszként néhány játékos, Leando Cufré, Per Mertesacker és Thorsten Frings főszereplésével összeverekedett egymással.

2010, Németország–Argentína 0–1

A párbaj utolsó felvonása erre az évre datálódik. „Diego, ma mindent feketében látsz majd!" – fogadta az egyik német lap az argentinok szövetségi kapitányát, arra utalva, hogy a Német Labdarúgó-szövetség először küldte fekete mezben pályára a nemzeti tizenegyet. A márciusi müncheni találkozón Bastian Schweinsteiger először kapott középen szervező feladatokat, de csúnyán lebőgött. René Adler kapus elévülhetetlen szerepet vállalt a győztes gólban, pechjére az argentinban, amelyet hathatós közreműködésével Gonzalo Higuaín szerzett. „Az argentinok leckét adtak nekünk" – kommentálták a vereséget a német médiában. Dél-Afrikában adva van a lehetőség a pótvizsgára.