Volán: ez már fél arany

Erre remek alkalomnak, s ha jobban belegondolunk, gyakorlatilag az egyetlen alkalomnak kínálkozott a kedd délutáni újvárosi meccs, mert ugyan még ezt leszámítva legalább két találkozó van hátra a bajnoki fináléból, de bizonyára Ladányiék is tudták, ha a címvédő 2–0-ra elhúz, onnan már nagyon nehéz lesz fordítani.
Ezzel persze a szurkolók is tisztában voltak.
Az előzmények ismeretében nem meglepő hát, hogy igencsak sokan voltak kíváncsiak a nagy derbire, ám a drukkerek nagyobb részének – ehelyütt értelemszerűen a hazai hívőkről van szó – csalatkozniuk kellett, ugyanis Pat Cortina játékosai nem sokat "cicóztak": a 6. percben egy Palkovics, Rajz, Ocskay akció végén utóbbi a tőle megszokott magabiztossággal helyezett Halmosi mellett a kapuba. A játékrész hátralévő részében is inkább a vendégek irányítottak – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a lövési arány az első húsz perc végén, mindent beleszámítva 21:12 volt az Alba javára –, többnyire a DAC kapuja előtt folyt a játék, a vendéglátók pedig inkább a tőlük megszokott kontrákra rendezkedtek be. Ezek egyike-másika ugyan hordozott magában gólveszélyt – leginkább talán a 13. percben Orsó lehetősége – ám Budai kapott találat nélkül abszolválta ezt a játékrészt.
Aztán nem sokkal később e tekintetben a második harmad végére sem változott a helyzet, az viszont mindenképpen a Volán hálóőrét dicséri, hogy ebben a periódusban az újvárosiak jóval veszélyesebben és többet támadtak, így neki is több dolga akadt. Dusan Kapusta alapos fejmosást tarthatott a szünetben, mert egészen más szellemben játszottak Ladányiék, többet birtokolták a pakkot és bizony kizárólag Peterdin és Orsón múlt – persze ezek csak a legnagyobb lehetőségek voltak –, hogy a DAC továbbra is gólképtelen volt. Ám, mivel nincsen befektetés áldozat nélkül, eközben a dunaújvárosiak hátsó alakzatai bizonytalanabbá váltak, így Palkovicsék előtt is sokkal több lehetőség adódott, s – miként a másik oldalon – csak saját maguknak köszönhetik, hogy az eredmény mindezek ellenére nem változott: szépen kidolgozott látványos akciók folytak a jégen, az utolsó pillanatokban azonban be-becsúszott egy-egy aprócska hiba. De hát náluk volt az előny, így láthatóan eszük ágában sem volt aggódni: fusson az ellenfél az eredmény után.

És az futott is…
Igaz ugyan, hogy a harmadik harmad első fele gyakorlatilag eseménytelenül telt el, a második rész valamelyest feljavította az összességében nem túl jó meccs színvonalát: az újvárosiak, kihasználván az ellen négypercnyi emberhátrányát, mindent egy lapra feltéve támadtak, más kérdés, hogy igazi gólveszély csak Halmosi kapuja előtt adódott, Kovács puskázott el egy szólót. A találkozó utolsó percei rendkívül izgalmasan alakultak, Borbás például kétszer is megmutatta: a kihagyhatatlant is ki lehet hagyni. A Volán eközben őrizte az eredményt, mégpedig nem is eredménytelenül: a későbbiekben már nem változott semmi, így az az egy szem árva Ocskay-találat egyben újabb lépést jelentett a fehérváriak számára a bajnoki aranyérem felé: két meccs után ugyanis immár 2–0-ra vezet a Volán.
És őszintén szólva ebben sincs semmi meglepő…



2/3. rész: A palánk mellől
3/3. rész: Mestermérleg, a mezőny legjobbja

A négy győzelemig tartó bajnoki döntő állása: 2–0 az Alba Volán javára

Következik: Alba Volán–Dunaújváros, március 11., csütörtök, 18.00 (Sport1)

NSO-összeállítás: Borsodi Jégkorongliga 2003-2004

Szavazás

Ki nyeri a hokibajnokságot?

• Alba Volán
• Dunaújváros
• FTC