Aranyközelben az Acélbikák

Persze nem kellett ezt külön mondani a csapatoknak, pontosan tudták ők, hogy mi a helyzet, s ennek megfelelően óvatosan kezdtek. A vendégek - gondolván a múlt pénteki összecsapásra - nem akartak beleszaladni még egy nagy pofonba (akkor ugyebár 6-0-ra nyert a DAC…), ezért hátul érezhetően jobban figyeltek, s ennek meg is lett az eredménye: egy-két távoli lövést leszámítva a hazaiak nem igazán veszélyeztették Budai kapuját. Igaz, a másik oldalon Szupernek sem akadt több dolga, tehát inkább mezőnyjáték folyt, semmint gólszerzési lehetőségekkel megfejelt parádés támadások. Aztán a 9. percben megtört a jég, mégpedig azzal, ami ebben a szituációban a megoldást jelentheti: Erdősi káprázatos egyéni megmozdulása annyira meglepte a fehérváriakat, hogy nem is találtak ellenszert.

Az első játékrész hátralévő része sem a játék, sem az eredmény tekintetében nem hozott változást, Ladányi szépségdíjas csele (Valko azért résen volt), Palkovics szólója, no meg egy-egy kiállítás mindkét oldalon - nagyjából ennyit lehetett feljegyezni, no meg azt, hogy a felek érezhetően mindennél előbbre helyezték a biztonságot.
Ami egyébként érthető volt, más kérdés, hogy az eredmény ismeretében a Cortina-csapatnak azért valamelyest sürgősebb volt a dolog. Ez meg is látszott a második harmad elején, hiszen előbb Gröschl, majd Kövér, végül pedig Rusznyák kavarodott Szuper kapuja elé, ám vagy a kapus védett, vagy a sistergő bomba elkerülte a kaput. Magukhoz tértek a vendéglátók is, amit előbb Kaszala lövése jelzett, majd pedig egy védelmi megingást kihasználva Vas Márton is betalálhatott volna, de Budai mindkétszer hárított. Aztán a meccs legnagyobb ziccerénél is ő volt a főszereplő: Vargyas indítása után Kovac lépett ki teljesen egyedül, ám a fehérváriak válogatott portása előbb a szólót, majd pedig Rusic duplázását is megfogta.
Szó mi szó, óriási bravúr volt.

Bár a második etapban végül nem született gól, de talán az iméntiek is jelzik, hogy eseménytelenségre senki sem panaszkodhatott. Sőt, a 40. percben a kissé megzavarodó DAC-védelem rendkívül nehéz pillanatokat élt át, s bizony Robert Spisák játékosai számára megváltásként jött a játékrész végét jelző dudaszó.
Egy harmad maradt tehát arra, hogy a Volán ledolgozza hátrányát, vagy az Újváros megőrizze, esetleg növelje az előnyét, s érthető okokból a változás a vendégek számára volt fontosabb…

Ám hiába a kényszer, ha az utolsó húsz perc elején létszámhátrányban kellett játszania a fehérvári együttesnek, s ezt a ziccert már nem hagyták kihasználatlanul az Acélbikák. Orsó emberelőnyös találatával tehát kettőre nőtt a hazaiak előnye, ami - tekintve hogy már csak 18 perc volt hátra - mindenképpen megnyugtatónak tűnt a hazaiak számára. Mindettől függetlenül a címvédő vendégek megpróbálták ledolgozni a hátrányt, pörögtek, akadt is lehetőség Szuper kapuja előtt - ezek közül talán Palkovicsé volt a legnagyobb -, ám Budai hibája végérvényesen eldöntötte a meccset. A válogatott kapus teljesítménye igencsak felemásnak tekinthető így, mert amellett, hogy volt néhány hatalmas bravúrja - a befejező harmadban például Ladányi jobb felső sarkos bombáját hárította -, ezzel a potya góllal már a reményt is elvesztették játékostársai, akik ugyan még becsületből küzdöttek, többször be is szorították Széligéket a saját harmadukba, de Szupernek ezúttal sem tudtak gólt lőni. Igen, ezúttal sem, hiszen a döntősorozat legutóbbi dunaújvárosi összecsapásán is hasonlóan erőtlen produkciót nyújtottak, s ez egy bajnoki fináléban több mint luxus. A DAC-Invitel együttese tehát négy mérkőzés után 3-1-re vezet, vagyis elérhető közelségbe került az Acélbikák számára a bajnoki aranyérem, miközben a Volánnak azzal a tudattal kell ezután pályára lépnie, hogy most már nem hibázhat…

---- 9. perc: Erdősi passzolt Borsoshoz a bal szélen, majd nagyszerű ütemben visszakapta a korongot, befelé húzott vele, egy szemtelen csellel becsapta Budait, és hanyagul a rövid sarokba passzolt.
1-0
42. perc: Rusic és Kovac passzolgatott az Alba Volán kapuja mögött, majd előbbi középre tolta a korongot, s a kaputól két méterre álló Orsó laposan a jobb sarokba lőtt.
2-0
47. perc: Orsó robogott el a bal oldalon, váratlanul lőtt, a korong valószínűleg elment volna a kapu előtt keresztbe, ám Budai kinyúlt, s olyan szerencsétlenül ért a pakkhoz, hogy az behullott a kapuba.
3-0

Mestermérleg

"Nagyon fegyelmezetten játszottunk, színvonalas mérkőzésen sikerült ismét győznünk. Ez annál értékesebb, mivel tegnapi rossz forma után egy másik Dunaújvárost láthatott a közönség. A párharcnak nincs vége, mindíg az utolsó lépés a legnehezebb."
Robert Spisák, a DAC-Invitel edzője

"Nem örülök annak, ahogy játszottunk. A hétfői jó mérkőzés volt, ment a csapatnak, ám a folytatásra nem sikerült átmenteni a formánkat. Muszáj lesz változtatnunk, hiszen már nem hibázhatunk."
Pat Cortina, az Alba Volán-FeVita edzője ---- Háromból kettő találat

A dunaújváros szélsője két találatot szerzett a három dunaújvárosi gól közül, Borsossal és Erdősivel (ő lőtte a DAC első gólját) villámgyors akciókkal tartotta rettegésben a fehérvári védőket - nem csak ezen a mérkőzésen. Az első találatot Rusic kapu mögüli passzából szerezte emberelőnyből - mondhatni jókor volt jó időben. A második gólnál meg távolról megeresztett bombáját védte be Budai. "Emberelőnyös szituációnál ez a dolgom, hogy a kapu előtt legyek - mondta a meccs legjobbja. - Az első gólnál érkezett a passz, bepöccintettem.

A másodiknál meg takarásból sikerült megeresztenem egy jó lövést, és hát a kapusnak is ki kellett mennie, hogy bemenjen, de ez így utólag most már kit érdekel? A lényeg, hogy nyertünk!" A régi-új szlovák edző érkezése óta az Erdősi, Borsos, Orsó sor remekül muzsikál, így ők szerezték az összes találatot. "Kiélezett, hatalmas csata volt, a pillanatnyi nüanszok döntöttek - tette hozzá Orsó. - Talán fizikailag is jobban bírtuk, gyorsabbak voltunk a jégen, és jobban kapcsoltunk az egyes szituációknál. Az edző úgy küldött minket a jégre, hogy fegyelem, fegyelem, fegyelem legyen a mottónk, és ezt sikerült is megvalósítani. Bízom benne, hogy már csak egy mérkőzés van hátra." ---- "Óriási taktikai fegyelemmel nyertük meg ezt a nagyon fontos mérkőzést, nem reagáltunk az ellenfél provokációjára, s ez őket egyre inkább gyengítette, minket pedig erősített" - utalt az újvárosi Ladányi Balázs a különösen az utolsó harmadban tapasztalható parázs jelenetekre.

"Srácok, csak most nagyon higgadtan, nyugodtan!" - üvöltötte ünneplés helyett az öltözőbe érve Szélig Viktor, a DAC csapatkapitánya.

"Ezt a mérkőzést a védekezéssel nyertük meg. Egy mindenkiért, mindenki egyért mottóval küzdöttünk, igazi csapatmunkával. A következő fehérvári mérkőzés nagyon-nagyon nehéz lesz, nyerni akarunk, még véletlenül sem számolgatunk, hogy hazai közönség előtt legyen bajnokavatás, a Fehérvár meg bizonyára mindent egy lapra feltéve támad majd" - tekintett előre a csütörtöki mérkőzésre Szuper Levente, a Dunaújváros kapusa.

"Megpróbálok a jelenlétemmel segíteni a csapatnak, bár hibák becsúsznak. Jelenleg ennyire vagyok képes" - mondta ifj. Ocskay Gábor, a Volán játékosa, aki speciális kézrögzítővel vállalta a mérkőzést.

"Most a csapatnak nem úgy megy, ahogy szeretnénk, sajnos én is hibáztam" - mondta az egyébként jól védő Budai Krisztián, aki Orsó második találatánál bakizott.

"Elhagytam a korongot, és majdnem góllal bűnhődtünk" - idézte fel az egyébként megbízható védő, Tőkési Lajos a második félidő derekán történt helyzetet, amikor is Vas Márton kapu fölé emelt.