A magyar hokisok biztos győzelemmel kezdték az olimpiai előselejtezőt

Horváth András, ahogyan az egész magyar válogatott, megbízhatóan teljesített (Fotó: Mirkó István)

Péntek reggelre elkészült a Sportarénában a jég, és a magyar válogatott ennek örömére tréningezett is délelőtt. Sérültünk és betegünk sincs, úgyhogy minden adva van, hogy este nyerjünk Litvánia ellen, amelyet legutóbb is megvertünk. A négy évvel ezelőtti összecsapáson – amely szintén olimpiai előselejtező volt – 5–2-re sikerült győznünk.

1. harmad

1–5. perc A kapuban Bálizs Bencével kezdő magyar válogatott tempós, de helyzet nélküli rajtot vett, az első veszélyesebb akciót azonban a litvánok vezettek, rossz ütemű cserénk során. A lövés azonban már elzúgott a kapunk mellett. Első gólunkat gyakorlatilag az első komolyabb támadásunkból megütöttük, Benk András feltűnése keltett nem kis zavart a litván kapu mögött, majd az elcsent korongot a rövidnél behúzta.

6–10. perc Sofron István gáncsolásért, majd kisvártatva Sikorcin Ladislav fogásért ült le a büntetőpadra, bő egy percig öt a háromban játszhatott az ellenfél. Nagy nyomás alá került a kapunk, záporoztak a lövések, de rendezetten védekeztünk, Bálizs pedig jól zárt, így megúsztuk a kritikus pillanatokat. Jó iramú volt a mérkőzés, a litvánok becsülettel állták a korcsolyázási versenyt. És ütközésből, testjátékból is többet hozott az első tíz perc, mint a nyitó mérkőzésen egészben.

11–15. perc Némi mezőnyfölényhez jutott a magyar együttes – meg ennek köszönhetően lövésekhez –, a 14. percben pedig emberelőnyhöz. Amit fél perc alatt sikerült gólra váltani: Vas Márton nyolc méterről lőtte ki a bal felsőt.

16–20. perc A litvánok egyre nehezebben tudták felvenni az egy sebességi fokozattal feljebb kapcsoló magyarok tempóját, a végjátékban négy a három ellen is támadhattunk. Újabb gólt azonban már nem szereztünk, viszont a hajrában kiosztott harmadik litván kiállítás áthúzódott a második felvonás elejére (2–0).

2. harmad

21–25. perc Tokaji Viktor lövését fogta biztosan Mantas Armalis, ám Hári Jánossal szemben tehetetlen volt. A hálóőr védőtárásaival együtt csak nézte, ahogy a magyar támadó a kapu mögül felgyorsít, majd elé érve villámgyors mozdulattal behúzta a korongot a kapu hosszú oldalába. Vas Márton hordott ki korin egy már-már durva belemenést – igaz, közben sérülést szenvedett, varrni is kellett a fejbőrét, amiért nem sokkal később nemes elégtételt vett –, mi pedig viharos tempóban a harmadába szegeztük az ellent.

26–30. perc Kovács Csabáé volt a felvonás első kiállítása, a litvánok pedig 12 mp. alatt egy jól eltalált, a szélről, de közelről megeresztett bombával szépítettek. Sarunas Kuliesius gólja meghozta kicsit a litvánok kedvét és önbizalmát, de aztán sikerült emberhátrányba kerülniük, amivel gyorsan oda is lett a fellángolásuk.

31–35. perc 19 mp volt hátra a magyar fórból, amikor Hári növelte a magyar előnyt. Nagyon erőszakosan támadtunk, amelynek lezárásaként Bartalis István távoli bombája lejött a litván kapusról, Mihály Árpád lecsapott a lecsorgóra, amit önzetlenül tolt vissza maga mögé, az üresen érkező Hárinak pedig már nem volt nehéz dolga.Támadásban maradtunk az ismét fáradni látszó rivális ellen, és hogy ezt milyen jól tettük, arra bizonyíték volt az újabb magyar gól. Egy bedobás után Sofron brusztolta ki a korongot, amit Ladányi Balázs azonnal kitolt lövőre Vas Márton elé, utóbbi aztán kapásból bevarrta azt a kapu bal oldalába.

36–40. perc Egy újabb fór segített minket abszolút mezőnyfölényhez, ám Ladányi mértani passzát Horváth András hiába tessékelte be a litván kapuba, a bíró kisles miatt érvénytelenítette a találatot. Szélig Viktor a játék késleltetéséért kapott két percet, de ezt úgy védekeztük ki, hogy közben mi vezethettünk kettő az egy elleni kontrát (5–1).

3. harmad

41–45. perc Kezdésként a ziccert vivő Sofront borította palánkra hátulról Justinas Vezelis, ami a szenvedő alanynak és Szélig Viktornak sem tetszett. Az elégtétel elmaradt ugyan, de két ellenséget biztosan szerzett magának a fölöslegesen keménykedő bekk, aki megúszta a kiállítást. Végképp kijött a sebességbeli különbség, Kóger Dániel is ziccert vihetett, de az is kimaradt. Beszorítottuk a litvánokat a saját harmadukba, még koronghoz is alig jutottak, a támadásokról pedig lemondhattak.

46–50. perc Aztán egyszer kijöttek a szorításból, Hegyi Ádám pedig bottal akasztott, így megfogyatkoztunk. Miután különösebb nehézség nélkül kivédekeztük a hátrányt, azonnal visszavettük az irányítást, Vas János ajtó-ablak ziccerben léphetett ki, de nem sikerült gólra váltani a lehetőséget. Bartalis bottal akasztása miatt jutottunk ismét fölösleges hátrányba, de legalább gyakorolhattuk a négy az öt elleni játékot, hogy minden rosszban legyen azért valami jó is.

51–55. perc Végül nem is kellett bekkelnünk, hiszen a lassuló litvánok ellen sok korcsolyázással mezőnyjátékot tudtunk hozni, az ellenfél a harmadunkba sem jött be. Keménykedtek a litvánok: akit értek, elütöttek. Mi ezt sok munkával ellensúlyoztuk, előfordult, hogy körbekorcsolyáztuk őket. Viszont hiába vezettük sorra az akciókat, lövésekig ekkor nem igazán jutottunk. Vas János kígyózott át középen egyik kaputól a másikig, de lövésig már sajnos nem jutott a szép egyéni mezmozdulás lezárásaként.