Jégkorong MK: elképesztő meccsen védte meg a címét a DEAC a Fehérvár ellen

Vágólapra másolva!

2022.01.23. 19:48

Címkék

A Székesfehérváron rendezett férfi jégkorong Magyar Kupa döntőjét óriási csatában a címvédő DEAC nyerte a Fehérvár AV19 ellen, miután a rendes játékidő hajrájában 3–3-nál Sági Martin emberelőnyös góljával meg tudta szerezni a győztes gólt. Az utolsó percre a DEAC kettős emberhátrányba került, de hiába hozta le a kapusát a Fehérvár, végül nem sikerült kiharcolni a hosszabbítást, így 2012 óta első alkalommal hozott címvédést a Magyar Kupa.

Őrült izgalmak után ünnepelheti a címvédést a DEAC (Fotó: Dömötör Csaba) – A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK

JÉGKORONG
MAGYAR KUPA, NÉGYES DÖNTŐ, SZÉKESFEHÉRVÁR
DÖNTŐ
DEAC–HYDRO FEHÉRVÁR AV19 4–3 (2–0, 1–1, 1–2)
Székesfehérvár, 1694néző.V:Pálkövi Zs., Rencz, Balla, Kis-Király.
DEAC:HETÉNYI Z. – Gőz, Klimek / Kloz, Vokla(1)/ Bogesics, Sándor F. / Jakabfy – DALECKY (2), KULESOV1,SPIRKO1/ Novotny1,SÁGI MARTIN1,Turcotte / Almási, Berta, Molnár D. / Kozma F., Mazzag, Sándor B.Edző:György József
FEHÉRVÁR:Tirronen – Atkinson(1),Nilsson / T. CAMPBELL(1),Fournier / Dahlroth, Szabó D. / Dobmayer – Hári J.(1),Jacobs, Magosi B. / Bartalis I., Erdély Cs.1,Petan1/ Mihály Ákos, NÉMETH K.1,Shaw / Rétfalvi(1).Edző:Kevin Constantine
Kapura lövések: 27–53.
Gól – emberelőnyből: 7/2, ill. 10/2

MESTERMÉRLEG
György József:– A tervet végre tudtuk hajtani: így, hogy a meccs első felében sikerült a gólokat megszereznünk, volt esélyünk. Azt kértem a srácoktól, nyugodtan várjuk meg a lehetőségeket. Három eggyel jöttünk ki a záró harmadra, tudtuk, hogy ránk fognak jönni, kezdtünk fáradni is, utána már csoda, hogy egy beleérésből megint megszereztük a vezetést, s a végén már csak a másodperceket számoltuk!
Kevin Constantine: –Nagyon szoros meccs volt, az első harmadban sok esélyünk volt gólt szerezni. A DEAC jól játszott, szép gólokat szerzett, de néhány gólja a szerencsén múlt. Ötvenhárom lövésünk volt, ez a legtöbb, amit a szezonban elértünk, ám a kapusuk nagyon jól védett. Ilyen a hoki, a végén csak az számít, ki szerzett több gólt...

Jégkorongos berkekben szokás mondogatni félig viccesen, hogy Fehérváron nem sok köszönet van egy-egy Magyar Kupa-döntőben: a csapat felé minden évben alapvető elvárás, hogy az egyetlen elfogadható eredmény a „kötelező” győzelem – ha ez megvan, elégedetten nyugtáz szakma, közönség és klubvezetés egyaránt. Nyerni ezzel tehát nem igazán lehet, arcra esni viszont annál nagyobbat: ha az alapcél nem teljesül, az közmegegyezésesen betli, amibe akár bele is lehet bukni, miként tette azt tavaly Antti Karhula emlékezetes módon, alig néhány héttel azután, hogy a kiváló ICEHL-alapszakaszt követően meghosszabbították a kontraktusát...

A Ferencváros vezetőedzője, Fodor Szabolcs mondta találóan még a szombaton a házigazda Volánnal szemben 5–0-ra elveszített kupaelődöntő után, hogy minden évben nem lehet csodát tenni, azok nem történnek csak úgy a hétköznapokban. A címvédő DEAC mindenesetre a vasárnapi fináléban megtette az első lépést az újabb csoda felé. Aztán a másodikat, majd a harmadikat is...

A hajdúságiak tavaly óriási meglepetésre győzték le a finálé hirtelen halálában a toronymagas esélyes székesfehérváriakat, megszerezve ezzel a klub és egyben a város történelmi, első hokis trófeáját. Egy évvel később pedig ismét alaposan meglepték topfavorit ellenfelüket, ráadásul annak saját jegén!

Noha a várható forgatókönyv valósult meg, s a házigazda székesfehérváriak gyakorlatilag végignyomták a mérkőzést, a DEAC az egyetlen szóba jöhető taktikát tökéletesen kivitelezte: kíméletlen hatékonysággal élt a kontrákkal és az azokból kínálkozó lehetőségekkel. A nyitó harmad derekán hat perc leforgása alatt két zavarba ejtően ugyanolyan gólt szerzett: mindkétszer a cseh center, Jan Dalecky tüzelt hátulról, a kapu előtt pedig először honfitársa, Rastislav Spirko, majd a rutinos orosz csatár, Vlagyiszlav Kulesov tette bele az ütőjét gólt érően.

A kétgólos hátrány tudatában a Fehérvár nekiesett ellenfelének, ám újabb találatot a középső periódus elején megint a DEAC szerzett: ismét egy cseh, ezúttal Dominik Novotny volt a főszereplő, aki Vokla Roland assisztja után használt ki egy fórt. Ha pedig nálad a háromgólos előny, meg mellé az ország legjobb kapusa, az nem olyan rossz recept – 37 perc azonban jégkorongban rengeteg idő.

HETÉNYI ZOLTÁN
„Mintha hazajöttem volna... Lehúztam itt Fehérváron tíz évet, sok szép sikerrel, roppant megtisztelő volt, amit a közönségtől kaptam, nagyon boldog vagyok, hogy a részese lehettem. Főleg, hogy ilyen jó meccset játszottunk! Tavaly is az esélytelenek nyugalmával léptünk jégre, most, idegenben meg aztán végképp. Elképesztő, hogy megint sikerült nyernünk, ráadásul úgy, hogy a végén még a hat a hármat is elbírtuk!” – fogalmazott a DEAC kapusa.

A Fehérvárhoz a mai napig ezer szállal kötődő Hetényi Zoltán jó szokásához híven fogott ugyan, mint a festék – pedig volt dolga bőven –, de a Volán az utolsó tíz percre úgy is ledolgozta a hátrányát, hogy csak a meccs felénél tudta megtörni a jeget az elődöntőben is betaláló Németh Kristóf révén.

A harmadik harmad elején aztán emberelőnyben Erdély kapta meg üresen a korongot a támadóharmadban, a bulikör széléről tüzelt, Hetényi ezt már nem foghatta, 2–3. A 48. perc elején kettős hátrányba került a Debrecen, György József ki is kérte az idejét, s bár Bartalis kiszórása után a dupla előny szimpla fórrá szelídült, Magosi Bálint takart, Alex Petan tüzelt, ez a kombináció pedig ebben a formában csak gólt eredményezhetett – kezdődhetett minden elölről!

HÁRI JÁNOS
„Tavaly rosszul játszottunk a döntőben, most a kapusuk mindent kivédett. Küzdöttünk, millió helyzetünk volt, ilyen a hoki. Egyik harmadban sem volt sok lövésük, de óriásit harcoltak, jól blokkoltak, Zoli pedig nagyon jó kapus, jó volt látni, hogy egy magyar kapus ilyen jól véd ellenünk, tényleg csak gratulálni tudok nekik” – mondta a finálét követően a Fehérvár támadója.

A záró tíz percben sokáig a helyzetek és az előnyök is kimaradtak, ám amikor lélekben talán már mindenki a hosszabbításra készülődött, jött a slusszpoén: az 58. percben a szezon egyik legjobb debreceni játékosa, Sági Martin is kihasznált egy fórt, lövése Rasmus Tirronen füle mellett vágódott a rövidbe, azaz három perccel a vége előtt megint vezetett a Debrecen! A vége izgalmasabban nem is alakulhatott volna. A hajdúságiak előnyüket minden eszközzel őrizve megint kettős hátrányba kerültek, ráadásul a fehérváriak lehozták a kapusukat is mezőnyjátékosért cserébe, a Volán így 6 a 3 ellen támadta végig az utolsó percet – hokiban ennél nem létezik nagyobb létszámfölény! A DEAC és Hetényi azonban ezt is elbírta, így megtörtént a tavalyinál is elképzelhetetlenebb bravúr, vagyis a debreceni kupacímvédés.

Úgy látszik hát, ha minden évben nem is, de egymást követő két évben igenis lehet kétszer csodát tenni – az pedig, ahogy a fehérvári közönség a szemüket kivédő Hetényit éltette a végén, mindennél szebb és sokatmondóbb gesztus volt...