Okkal csendes a Fotex-öltöző

Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a veszprémiek teljesítményében újra hullámhegyek és -völgyek váltották egymást. A korábbiakkal szemben a különbség csupán annyi volt, hogy ezúttal a sérültektől tizedelt, s ezért a néhány hónappal ezelőttihez képest jóval szerényebb teljesítményre képes Dunaferrel szemben szenvedett – igaz, csak a második félidőben – a királynék városának csapata. Csak részben osztja a bíráló véleményeket a klub elnöke, Hunyadfalvy Ákos, akinek meggyőződése, hogy Veszprémben néha a sikereket és a kudarcokat is szélsőségesen értékelik. "Ez azonban csak részben hiba – állította –, hiszen egyben azt is jelenti, hogy felfokozott az érzelmi kötődés, és nagy az elvárás az egyesületünkkel szemben. A legfontosabb feladatunkat teljesítettük, újra megnyertünk egy rangadót. Azzal persze tisztában vagyunk, hogy ellenfelünk altatott bennünket ezen az összecsapáson, s mi majdnem besétáltunk ebbe a csapdába. Biztosak vagyunk abban, hogy vasárnap más összetételű, még acélosabb, győzelemre készülő újvárosi gárdával találjuk magunkat szemben. Ezért jobban örülök a hatgólos szerdai sikerünknek, mintha két számjegyű győzelmet arattunk volna. Ez az eredmény ugyanis remélhetőleg ébren tartja játékosaink figyelmét, éberségét.”
Az elnök hozzáfűzte, hogy a Fotex-vezetők nem mennek el szó nélkül a csapat második félidőben nyújtott teljesítménye mellett. Szerinte néhány személyi kérdésben gyors döntésre lesz szükség, de ezt a klubon belül kívánják meghozni.
A Fotex öltözőjében sem volt hurrá-hangulat a – nem csak a pokoli hőség miatt – izzadva megnyert mérkőzés után. A játékosok szinte hang nélkül zuhanyoztak, öltözködtek. A csapatkapitány, Csoknyai István is érezte, hogy a bajnoknak nem ment végig úgy a játék, ahogy azt elvárták, s ahogyan nyilván ők szerették volna. "Most már elárulhatom, hogy a veszprémi összecsapástól jobban féltünk, mint a vasárnapi visszavágótól – mondta Csoknyai. – Az ezer sebből vérző újvárosiak most is igazolták, hogy a legjobbak közé tartoznak a hazai bajnokságban. Ennek ellenére azt mondom, hogy nekünk nincs más választásunk, mint mérkőzésről mérkőzésre menekülni a győzelembe. A szerdai meccs már történelem. Összességében közepes teljesítményt nyújtva, de mégis nyertünk. Ez a legfontosabb. Mindenki örülne Veszprémben, ha vasárnap is így lenne. Ez ugyanis azt jelentené, hogy jövő vasárnap hazai pályán küzdhetnénk a klub tizenkettedik bajnoki aranyérméért. De azt is tudjuk, hogy második félidei játékunkkal erre a sikerre nem lenne esélyünk. Az a mecss csak a jövő héten lesz, előbb az újvárosit kell megnyernünk.”

A kemény veszprémi erőpróba után csütörtökön szabadnapot kaptak a dunaújvárosi kézilabdázók. A pihenő most különösen ráfért a csapatra, hiszen a szerdai csatát mindössze kilenc emberrel küzdötte végig. Kolics János vezetőedző szerint a körülményekhez képest extra teljesítményt nyújtottak fiai. "A fiataloknak még szokatlan volt a veszprémi forró hangulat, s kissé meglepődtek, vagy inkább megilletődtek az ellenféltől az első félidőben – mondta. – A szünet után viszont lehiggadtak, a védekezésük sokkal agresszívabbá, ezért hatékonyabbá vált. Óriási egyéniségek alkotják a Fotexet, de a második félidőben már ráébredtünk, hogy kemény, dinamikus védekezéssel meg lehet állítani a pokoli lövőerejű és kifinomult technikájú sztárokat. Ráadásul rendezetlen védelem ellen többször sikerült lerohannunk a házigazdákat. Ennek a mérkőzésnek sok tanulságát érdemes levonni, hasznosítani a vasárnapi itthoni rangadóra. Feltétlenül érdemes lesz kijönni a visszavágóra, mert hatalmas presztízscsatára van kilátás, s mi mindent el fogunk követni a sikerért.”
A szerdai mérkőzésen nyújtott teljesítményéért a vezetőedző több játékosát is büszkén dicsérte. Kertész Balázs szélsőként remekelt, de ha a szükség úgy kívánta, átlövőként, sőt irányítóként is igen jó megoldásokat választott, hétről hétre jobban játszik, láthatóan élvezi az új lehetőségeket. A juniorválogatott Németh Attila támadójátéka, bátorsága elismerésre méltó volt, a rutinos Rosta Miklós pedig támadásban és védekezésben is óriási terhet vállalt. "Önmagunkhoz, és a nagy Fotexhez képest is helytálltunk, pedig több ászunkat nélkülöztük – vélekedett Rosta. – Nagyon rosszul indult a meccs, nem tudtuk átlőni a védőfalukat, s ha mégis, akkor Sterbik jól védett. Pérez nagy napot fogott ki, tizenegy gólt lőtt, őt csak ritkán sikerült semlegesítenünk. A szünet után már sokkal jobban érvényesült a lendületünk. A veszprémiek mintha elfáradtak volna, és ezt kihasználva tisztességes különbségűre tudtuk csökkenteni a hátrányunkat.”
A Dunaferr vasárnapi győzelmével visszavenné a táblázaton a BL-szereplést érő második helyet, sőt versenyben maradna az aranyéremért is.