Közvetlenül a DunaferrETO női rangadó után a hatalmas bravúrt véghez vivő győri játékosok sem érzékelték pontosan, mit is cselekedtek.
A címvédő dunaújvárosiak ugyanis majdnem négy éve, 1999 novemberében kaptak ki utoljára hazai pályán bajnoki meccsen, 30–24-re a Fraditól. Nem csoda, hogy a Rába-parti városban is sokan tréfára gyanakodtak, amikor megérkezett a hír: 28–27-re nyertek Róth Kálmán tanítványai. Pedig Nitescu és Mehlmann sérülése miatt tartalékos volt az ETO, így a győriek ezúttal is saját utánpótlásukból merítettek, a fiatalokra építettek. Ennek szemléltetésére csupán egy adat: a vasárnapi mérkőzés jegyzőkönyvében szerepelt győri együttes 14 tagjának – a többiekhez viszonyítva "túlkoros” Sirinát leszámítva – átlagéletkora 19.4 (!) év."Csapatszellem, akarat, elszántság, a taktikai utasítások maradéktalan betartása volt a titkunk – kezdte Róth Kálmán. – Vendéglátóink védekezés-támadás során rendszeresen két-három játékost cseréltek, és mi ezt igyekeztünk gyors labdaszerzésekkel, lerohanásokkal kihasználni. Két átlövőnk kiesését pedig úgy próbáltam pótolni, hogy az eddig balszélsőt játszó Vérten Orsolyát belső posztokra állítottam, és Mörtel Renátával és Görbicz Anitával, Radulovicsék helyezkedéséhez alkalmazkodva, állandóan posztot váltva játszottak. A balszélen pedig ezúttal a tizennyolc éves Juhász Gabriella szerepelt, aki öt góljával és játékával a csapat egyik erőssége volt. Akik lehetőséget kaptak, valamennyien csodálatosan harcoltak, de külön ki kell emelnem a káprázatosan védő Sirina Irina, és szerintem a mezőny legjobbjának bizonyuló Vérten Orsolya teljesítményét.”Nem volt túl vidám a hangulat Újvárosban a vereség utáni hétfőn. "Ennyi ziccert nem lehet büntetlenül kihagyni, ennyi labdát nem szabad eladni – vélekedett Kiss Szilárd vezetőedző. – Csak a második félidőben nyolc tiszta helyzetet hagytunk ki. A németországi felkészülési tornán és az első három bajnoki fordulóban nyújtott teljesítményünket higgadtan át kell gondolnunk, hogy megtudjuk, mi is történt valójában.”– Úgy tűnik, hogy a bajnoki cím megszerzése, egyes riválisok vélt gyengülése elbizakodottá tette néhány játékosunkat, és ez most megbosszulta magát – fogalmazott Bodnár Sándor, a Dunaferr Női Kézilabda Kft. ügyvezető igazgatója. – Rendezett anyagi viszonyok közepette működik a csapatot működtető gazdasági társaság, céljaink egyértelműek, a játékosok tudják, milyen juttatásokra számíthatnak siker esetén. Ezért is meglepő a vasárnapi hozzáállás. Az állományunk erősebb, mint a tavaszi, a csapattagok képessége nem változott, csak a hozzáállás nem megfelelő. Minden ellenfél megsokszorozott erővel küzd ellenünk, hiszen mi vagyunk a bajnokok, bennünket legyőzni a legnagyobb dicsőség.”