Férfi kézi MK: Az új edzői stábbal mindenki jobban teljesít – Nilsson

Azt nem lehet állítani, hogy a Telekom Veszprém ne vette volna komolyan a vasárnapi Magyar Kupa-döntőt, noha ezúttal kivételesen nem a nagy rivális Pick Szeged, hanem városi vetélytársa, a tehetséges magyar fiatalokból álló Fejér-B.Á.L. Veszprém volt az ellenfele. Bár a második nap mérkőzései előre lefutottak voltak, a szombati elődöntőben azért akadt izgalom, miután újra összecsapott két Bajnokok Ligája-együttesünk.

„A négyes döntő így is nehéz volt, hiszen újra találkoztunk a szegediekkel, csak az volt szokatlan, hogy már az első nap – mondta lapunknak Andreas Nils­son, a Telekom Veszprém svéd beállója, aki mind a tíz lövéséből betalált a döntőben. – Ez a két csapat a bajnokságban és a kupában is az első helyért szokott egymással játszani, sohasem volt még ilyen. Bár nem játszott náluk Bánhidi Bence, ez nem nagyon látszott a teljesítményükön, mert nemcsak Matej Gaber tudja őt pótolni középen, hanem minden poszton remek játékosaik vannak, így bárkinek a hiányát meg tudják oldani.”

Az izgalmakat tekintve ez a rangadó az összes szelet kifogta a final fourból, a bronzmeccsen és a finálén már nem volt miért izgulni, hiszen nemcsak a Schieszl-Budakalász és a Fejér-B.Á.L. Veszprém nem lehet igazi ellenfele a két nagycsapatnak itthon, hanem senki más sem. A budakalásziak azonban a mérkőzés néhány szakaszában meg tudták szorongatni a Szegedet, így a helyosztó időnként még izgalmasan is alakult. Ennek nemcsak Bánhidi hiánya lehet az oka, hanem az is, hogy láthatóan valami nincs rendben a Tisza-partiaknál, a játékosok egy ideje nemcsak indiszponáltak a pályán, de olykor ingerültnek is tűnnek, ami szintén a hatékonyság rovására megy.

A sorsolás szeszélyének köszönhetően létrejöhetett viszont egy történelmi kupadöntő, amelyben két veszprémi klub csapott össze egymással, és bár igazi ellenpólus hiányában a nézők száma és a hangulat is megcsappant a második napra, azért Momir Ilics játékosai kitettek magukért, és a kupafinálé történetének legnagyobb különbségű győzelmet aratták Éles József alakulata ellen, amely már azzal óriási bravúrt ért el, hogy bejutott a négyes döntőbe.

„Egyértelmű esélyesei voltunk a döntőnek, de nem akartunk csak úgy kézilabdázgatni. Meg is beszéltük előtte, hogy a veszprémi ellenfelet akkor tiszteljük meg a legjobban, ha hatvan percig komolyan vesszük. Pontosan így tettünk, ez a huszonhárom gólos különbségből is látszik – tette hozzá a 32 éves Nilsson, aki hatodik MK-trófeáját emelhette magasba a Telekom Veszprém színeiben. – Nincs könnyen megszerezhető trófea, mert a Szeged mindig ott van, még ha nem is a döntőben, de valamikor össze kell csapnunk vele. Nem a döntőből kell kiindulni, a szegediek ellen most sem volt egyszerű dolgunk.”

A 2014 óta a bakonyiakat erősítő beálló egyébként remek formában játszik ebben az évadban, az NB I-ben 75 találattal harmadik helyen áll a házi góllövőlistán, a Bajnokok Ligájában pedig 48-szor volt eredményes – összesen 52 meccsen 128 találat fűződik a nevéhez.

„Az új edzői stáb irányításával szerintem most kicsit mindenki jobban teljesít, nemcsak én, ez talán a csapaton belüli jó hangulat miatt is van. De nem tagadom, tényleg jó idényem volt eddig, remélem, így is folytatódik!” – tette hozzá Andrea Nilsson.

A Telekom Veszprém tehát ezúttal – 29. alkalommal – is megnyerte a Magyar Kupát, de nem sok ideje van pihenni, mert az NB I-ben szombaton játszik Szegeden az alapszakasz-elsőségért, majd jön a BL-negyeddöntő májusban, és a bajnoki döntő is hátravan még, azt júniusban rendezik.