Kézilabda: az EHF Tv magyar bajnokikat is adna a jövőben

„Eredményes elnökségi ülésen vagyunk túl, hiszen minden aktuális kérdést meg tudtunk vitatni, és a döntéseket is meghoztuk, ami fontos az előttünk álló feladatok szempontjából – mondta el Vetési Iván, a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke. – A női Bajnokok Ligája négyes döntő és a júniusi budapesti IHF-kongresszus szervezése mellett az MKSZ 2015. évi költségvetési sarokszámait is áttekintettük, csakúgy mint a válogatottak soros feladatai kapcsán felmerülő kihívásokat. A final fourral kapcsolatosan nagyon örülünk az eddigi jegyfogyásnak, éppen ezért arra biztatunk mindenkit, hogy már jó előre foglalja le helyét a május 9-10-i csúcsrendezvényre a Papp László Budapest Sportarénába. Az IHF-kongresszus többes célt szolgál, lobbizunk a 2021-es vagy 2023-as felnőtt férfi világbajnokság, a 2018-as női junior világbajnokság és a 2019-es férfi ifjúsági világbajnokság megrendezésének elnyeréséért, és mivel az IHF-küldöttek és vezetők között több NOB-tag is van, a reménybeli 2024-es budapesti olimpiarendezési pályázat kapcsán sem mellékes, hogy vendégül láthatjuk a kézilabdavilágot. Jó előjelnek tekintem, hogy megkaptuk a 2016-os strandkézilabda-világbajnokságot, aminek nagyon örülünk!"

Az elnökség foglalkozott természetesen a decemberi magyar-horvát közös rendezésű női Európa-bajnokság zárásával is, azonban a teljes pénzügyi elszámolás még nem ért véget, elsősorban a horvát társházigazdákkal való pénzügyi egyeztetések miatt.

A női válogatott március 21-én Érden lép pályára az Eb-ezüstérmes Spanyolország ellen, azonban az MKSZ és a nemzeti együttes menedzsmentje a hosszú távú tervezhetőség érdekében a válogatottat adó klubokkal a közeljövőben egyeztetni fog, hogy minden fél számára megfelelő kompromisszumos megoldás szülessen a válogatott teljes 2015-ös programját illetően.

Bódi Dezső főtitkár tájékoztatást adott az MKSZ 2015. évi költségvetésről, amelyet a küldöttgyűlés fogadhat el.

„Áttekintettük a sarokszámokat, az MKSZ a TAO-forrásoknak, az állami támogatásoknak és a szponzori bevételeknek köszönhetően mintegy 2 milliárd forintos költségvetéssel dolgozik, és mindannyian azon vagyunk, hogy a feladataink minél magasabb színvonalú és minél eredményesebb elvégzése mellett további tartalékokat is tudjunk majd képezni. Óriási feladatok várnak ránk, elég, ha csak annyit mondunk, hogy a budapesti női Bajnokok Ligája final four költségvetése nagyobb, mint az egész kézilabda-szövetségé volt akkor, amikor a jelenlegi elnökség megkezdte munkáját, évről évre sokat léptünk előre. Igyekszünk minél nagyobb műhelytámogatást adni a válogatottat adó kluboknak, ez az összeg az általunk kifizetett támogatások, a MOB-támogatások, a biztosítások és a világversenyek kapcsán a nemzetközi szövetségek révén teljes összegben a klubokhoz eljutó források révén évente mintegy 60 millió forint, ami óriási előrelépés. Emellett természetesen a TAO révén is komoly forrásokhoz jutnak a klubok, ráadásul a TAO kiegészítő támogatások révén nem csupán az utánpótlásra lehet több pénzeszközt fordítani. A támogatásokból továbbra is részesülnek a megyei szövetségek, valamint első alkalommal az Amatőr Tanács és az NB I-es liga is. Az elnökség február 26-i ülésén elfogadta a TAO-val kapcsolatos benchmarkokat és fizetési sapkákat is."

Befejeződött az MKSZ tagrevíziója, ez alapján immár világosan látszik, hogy jelentősen tovább emelkedett az igazolt kézilabdázók száma, és immár negyvenezres számról beszélhetünk, ráadásul az igazolt versenyzők több mint 60 százaléka 14 év alatti, ami tisztán jelzi, hogy az utánpótlásban igen jelentős fejlődést ment végbe. A Magyar Kézilabda-szövetség emellett programot indít, hogy a kevesebb játékossal és tagszervezettel rendelkező megyékben is mind többen kerüljenek be a kézilabdázás vérkeringésébe.

A Magyar Kézilabda-szövetség elnöksége a múlt nagyjairól sem kíván elfeledkezni, ugyanakkor fontos a sportág fejlődése számára a folyamatos előrelépés is.

Idén 50 éve született meg a magyar kézilabdázás eddigi egyetlen világbajnoki címe, a női válogatott aranyérme, amit a Magyar Kézilabda-szövetség méltóképpen kíván megünnepelni. A jeles évforduló kapcsán az idei esztendő a győztes csapat szövetségi kapitányának emlékére a Török Bódog-emlékév címet viseli, az 1965-ben győztes csapat tagjai az MKSZ szervezésében kiutaznak Dortmundba, a siker helyszínére, a csapat legendás edzője emlékére pedig a Török Bódog Magyar Kupa nevet viseli a női MK idei négyes döntője. A Magyar Kézilabda-szövetség létrehozza a Török Bódog Emlékérem kitüntetést is, amelyet évente egy alkalommal ítélhet oda a szövetség küldöttgyűlése egy kitüntetettnek, életműdíjként, a díjazott elsősorban az edzői karból kerülhet ki.

Az eredményes múlt mellett a jelenre is büszke lehet a magyar kézilabdázás, hiszen az Európai Kézilabda-szövetség a nemzeti válogatottak 2014-es eredményei alapján készített rangsorában Magyarország az 5., az előrelépés pedig folyamatos a 2011-es 9., a 2012-es 7. és a 2013-as 6. helyezést követően.

A világ legjobbjai közé tartozik a magyar férfi és női bajnokság, mi sem jelzi ezt jobban, mint az EHF Tv érdeklődése, amely a jövőben magyar bajnoki mérkőzéseket is sugározna – a megkeresés súlyát jelzi, hogy a mostani az első alkalom bármely sportágat tekintve, hogy magyar nemzeti versenysorozat közvetítése iránt külföldről komoly érdeklődést támadt.

A Magyar Kézilabda-szövetség folyamatosan dolgozik a válogatott események előkészítésén is, hiszen a férfi válogatottra június közepéig négy Eb-selejtező, míg a nőkre nyáron Ausztria ellen vb-selejtező vár.