„Mindig is a góllövést szerettem a legjobban” – így talált magára Császár Gábor Svájcban

Császár Gábor 2013-ban, hároméves veszprémi időszak után újra légiósnak állt, és a katari tulajdonos által felkarolt, nagy terveket szövögető PSG-be igazolt. A váltás mellett szólt, hogy a francia fővárosban újra együtt dolgozhatott Philippe Gardent-nal, de utóbb kiderült, a szakember nem tudta kezelni a sztároktól hemzsegő öltözőt, és ez bizony az eredményeken is meglátszódott.

„Egy sportoló életében a klubváltás mindig rejt magában kockázatot, de mai fejjel is azt mondom, hogy érdemes volt belevágni a párizsi kalandba – kezdte a Nemzeti Sport Online-nak Császár Gábor. – Ha visszagondolok az akkori veszprémi helyzetre és a párizsi kilátásokra, arra jutok, hogy ugyanígy döntenék."

A 32 éves irányító elismerte, sokat tanult abból az időszakból, a személyisége is fejlődött, ráadásul 2014 végén Párizsban megszületett a kislánya, Esmé.

„Az tény, hogy a kézilabda részével nem lehetek elégedett, 2015 elejére már lelkileg is kezdett megviselni a szituáció, így egyértelmű volt, hogy váltanom kell. A gyönyörű családom minden napomat megédesítette, de ami a »munkámat« illeti, nem éreztem magam fontosnak, miután nem igazán számoltak velem a csapatban."

Több lehetősége is volt, végül a svájci Kadetten Schaffhausen ajánlata lett a befutó: „Éppen olyan helyzet alakult ki a csapatnál, hogy szükség volt egy irányítóra, mivel korábbi szlovák csapattársam, Peter Kukucka hosszabb időre kidőlt. Az előzetes beszélgetések alapján már kialakult bennem egy pozitív kép a Schaffhausenről. Tökéletes helyszínnek tűnt arra, hogy hatvan perceket játsszak és újra élvezzem a kézilabdát."

A 36 ezer lakosú Schaffhausen Svájc északi részén, a német határ közelében található, így Császárék is gyakran járnak át vásárolni a szomszédba. A család a várostól nem messze található kisebb településen, Beringenben lakik. A játékos első időszakát nagyban megkönnyítette, hogy a már régóta az országban élő, korábbi kézilabdázó Vass Gábor a klub sportigazgatója.

„Ilyen hamar még nem illeszkedtem be idegen helyen, de ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy extra motiváció volt bennem – folytatta Császár. – A világ egyik legbiztonságosabb, legerősebb szociális hátterű országában élünk. A környezet gyönyörű, de a kislányom mellett eddig nem sok időnk volt kirándulni. Ettől függetlenül szeretünk bemenni a városba, és Európa leghíresebb vízesése is itt van a közelben. Nagyon élveztem, hogy az elmúlt télen pár napot eltölthettünk Davosban, a svájci síparadicsomban. Életemben először jártam ilyen helyen, pedig imádom a havat. Zürich huszonöt percre van az otthonunktól, oda is gyakran járunk."

Svájcban a csapatsportágak között a jégkorong és a labdarúgás foglal el kiemelt helyet, a kézilabda inkább hobbisportnak nevezhető. Ebből következően az ország nem számít kézilabdás nagyhatalomnak, de a bajnokság és a válogatott is fejlődik az utóbbi időben. A svájci első osztályban tíz csapat szerepel, amelyek az alapszakasz során karácsonyig oda-vissza megmérkőznek egymással, majd következik egy hatos rájátszás. Ezután az első négy három győzelemig tartó elődöntőt vív, majd jön a bajnoki finálé.

„A bajnokságra a Bundesligában is látott stílus a jellemző, tehát az agresszív védekezés, a gyors indulások és a nagy rohanás. Mi vagyunk a favoritok, de az első négy nem mehet tutira egymás ellen, így kiélezett mérkőzéseket vívunk."

A játékosok kilencven százaléka tanul vagy dolgozik a játék mellett, a legtöbb profi éppen Schaffhausenben van. A csapat a 2011 szeptemberében átadott, 2400 fő befogadására alkalmas BBC-Arénában játssza a hazai mérkőzéseit, itt működik a klub akadémiája is.

„Veszprém után furcsa volt megszokni a távolságtartóbb, érzelemmentesebb szurkolói kultúrát. Az egyik legjobb példa erre Roger Federer, aki nyugodtan, testőrök nélkül járkálhat Zürichben. Nincs az a nagy rajongás, az emberek szeretik a kézilabdát, kijárnak a meccsekre, rendre telt ház előtt játszhatunk, de visszafogottabban biztatnak minket."

A Schaffhausen, már Császárral a soraiban, 2015-ben nyolcadik alkalommal is megnyerte a bajnokságot, majd idén duplázott, a bajnoki elsőség mellett a kupát is elhódította. A magyar irányítót az elmúlt szezon végén megválasztották a liga legértékesebb játékosának. [„Már a jelölés is megtisztelő volt, a győzelmem pedig hatalmas elismerése az elvégzett munkámnak."]

Ami a futó szezont illeti, két bajnoki vereséggel indított a csapat, de utána tíz győzelem következett, így jelenleg két ponttal vezet a második helyezett, egy mérkőzéssel többet játszó Wacker Thun előtt. Nagy sportpolitikai sikernek számít, hogy a 2016–2017-es szezonban az erősebb ágra került a Schaffhausen a Bajnokok Ligájában, az azonban látszódik, hogy itt nem tudja felvenni a versenyt a nagyobb csapatokkal.

„Még a két hellyel előttünk álló Plocknak is kétszer-háromszor akkora a költségvetése, a miénk nagyjából kétmillió euró körül lehet. Év eleje óta sok változás történt, két játékostól már megvált a vezetőség, így tulajdonképpen a tavalyi csapattal mentünk tovább. Van három-négy sérültünk, amit nagyon megérzünk, mert nem olyan bő a keretünk, hogy könnyen meg tudnánk oldani a pótlásukat."

Császár úgy érzi, hogy sokat változott a játéka az elmúlt években, az önbizalmát is visszanyerte, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a bajnokságban jelenleg 84 találattal a negyedik helyen áll a góllövőlistán, és bár a BL-ben még csak két pontot tudott szerezni a csapatával (éppen az elmúlt hétvégén lett meg az első siker a Plock ellen), 49 góljával majdnem dobogós a vonatkozó rangsorban.

„Élvezem, hogy irányító pozícióból sokat lőhetek kapura, mert mindig is a góllövést szerettem a legjobban. Örülök, hogy egy-két régi elemet visszahoztam a játékomba. Már nem vagyok fiatal, jobban kell arra koncentrálnom, hogy vezér legyek a pályán. Hátul kettes pozícióban védekezem, és bevallom, imádok birkózni a nagyobb darab játékosokkal."

Két és fél éves szerződése az idény végén lejár a svájci klubbal, de szerepel benne egyéves opció is, amelyről december végéig kell döntenie. „Elkezdődtek a tárgyalások, de vannak más érdeklődők is. Az tény, hogy sok szerződés már nincs előttem, így alaposan mérlegelnem kell. Úgy érzem, hogy jó pár évig még tudom hozni a mostani szintet, lehiggadtam a játékban és az életben is. Ha úgy alakul, hogy maradunk, nem leszünk szomorúak."