„Nem gondoltam, hogy ilyen kemény lesz” – a magyar átlövő és a Plázacicák

Szekerczés Luca Szekszárdon kezdett el kézilabdázni, a helyi csapat tagjaként az NB I-ben is bemutatkozott, majd 2012-ben a Ferencvároshoz igazolt. A népligetieknél azonban nem tudott alapemberré válni, és bár egy jól sikerült évet töltött el kölcsönben Siófokon, az elmúlt szezonban a Fradiba visszakerülve újra azzal kellett szembesülnie, hogy sokszor csak a hétméteresek elvégzésénél kap szerepet. Ezek után nem volt meglepő, hogy elfogadta a TuS Metzingen ajánlatát, és a nyáron Németország felé vette az irányt.

„Az volt a célom, hogy stabil játéklehetőséghez jussak a Ferencvárosban, sajnálom, hogy ez nem jött össze, de annak örülök és erőt is adott, hogy legalább a hetesek értékesítésével hozzá tudtam járulni a csapat eredményességéhez – kezdte a Nemzeti Sport Online-nak a 22 éves jobbátlövő. – Egyértelmű volt, hogy új impulzusokra van szükségem, és bár kerestek otthonról is, úgy voltam vele, jöjjön egy komolyabb változás az életemben. Siófokon és a Fradiban is jóban voltam a légiósokkal, így nem tartottam attól, hogy nem találom majd meg a közös hangot az új csapattársakkal."

A családja elfogadta a döntését, amelyben leginkább a négy évvel idősebb nővére támogatta. Réka egyébként szintén kézilabdázik, jelenleg a Budapest-bajnokságban, de korábban szerepelt az NB I/B-ben is. „Elég sportos családunk van, a szüleim testnevelő tanárok, kézilabdát oktatnak, mi is jártunk még gyerekként hozzájuk."

A szerettei ugyan már többször meglátogatták Németországban az idény alatt, de éppen a család és a barátok hiánya jelenti a legnagyobb kihívást a kint léte során.

„Gondoltam, hogy nehéz lesz megállnom a helyem egy új környezetben, ám arra nem számítottam, hogy valójában ilyen kemény lesz. Hiányzik a barátom is, vele pont akkor fordult komolyabbra a kapcsolatunk, amikor aláírtam a Metzingenhez. Éppen egymást váltottuk a Fradiban, én eligazoltam, ő pedig a nyáron került a Népligetbe. Kicsit egyedül vagyok itt Németországban" – folytatta Szekerczés, akinek a német nyelv elsajátításában segített, hogy már az általános iskolában is tanulta, az emlékek pedig hamar visszajöttek.

„A csapatban most nincs más játékos Magyarországról, de a jelenleg sérülésből lábadozó szlovákiai Szűcs Szilviával és persze az edzőnkkel, Konkoly Csabával tudok magyarul is beszélni."

Nemcsak a fent említettek miatt nevezhetjük a Metzingent magyaros klubnak: ahogy sorozatunk egy korábbi részében már megírtuk, az ügyvezetői teendőket a korábbi NB I-es labdarúgókapus, Rott Ferenc látja el, míg a felesége, Edina másodedzőként segíti Konkoly munkáját.

„Van az outlet és körülötte a város, olyan, mintha egy nagy bevásárlóközpontban lennénk – mondta a 21 és fél ezer lakosú baden-württembergi településről. – Pénteken és szombaton nem lehet megmaradni, felesleges is autóba ülni. Én nem annyira szoktam ott vásárolni, a világmárkák nem az én világom. A helyiek egyébként nagyon kedvesek és segítőkészek, van, hogy felismernek az utcán és odajönnek hozzám."

A Metzingennek TusSies a beceneve, amit magyarra legjobban plázacicákként lehet lefordítani. A klubnál tudatosan építenek is erre a marketingben, a csapat pedig rózsaszín mezben játssza a mérkőzéseit. A nemzetközi meccseket és egy-két nagyobb Bundesliga-találkozót Tübingenben rendezik meg, ahol maga a pálya is rózsaszínű.

Az együttes általában napi két edzéssel készül, délelőtt erősítés vagy egyéni képzés és gyógytorna szerepel a programban, míg este negyed kilenctől van a másik tréning, hogy a munkából érkezők is odaérjenek. [„A késői edzést egyszerűen nem bírom megszokni."]

„Úgy gondoltam, a gyors német bajnokság jót fog tenni a fejlődésemnek. A Bundesliga egyre erősebb, itt védekezésben és támadásban is számítanak rám. Előbbiben mindenképpen előreléptem, egyébként sajnos elég hullámzó a játékom. Most éppen rossz szériában vagyok, aminek magam is keresem az okát, biztos az önbizalommal is összefüggésben van. Erről sokat szoktunk beszélni Csabával, aki külön videókat is összevág minden játékosnak."

Érdekesség, hogy Szekerczés év elején kapott egy 9-10 évesekből álló kis csapatot a klubnál, amelynek norvég csapattársával és Konkoly Csaba feleségével együtt tartanak heti kétszer edzést. A Metzingennél idén is elég nemzetközi alakulat jött össze, Szekerczésen és Szűcsön kívül svéd, francia, norvég, szerb és holland légiós is van a csapatban, de ez nem látszik meg a pályán, a játékosok összetartó közösséget alkotnak.

„Nagy élményt jelentett, amikor az ősszel ellátogattunk az Oktoberfestre, mert előtte még nem voltam hasonló sörfesztiválon. Mindenki beöltözött, folyamatosan német zenék szóltak, nagyon jó volt az egész hangulata."

A kézilabdapályán ugyancsak átélt azért emlékezetes pillanatokat a szezon első felében:

„A legjobb meccsem eddig az Ankara elleni hazai EHF-kupa-selejtező volt. Az első találkozón hat góllal kikaptunk idegenben, a hazai visszavágón viszont tízzel mentünk már az első félidőben, akkor a csapatnak és nekem is minden összejött" – utalt vissza Szekerczés a végül 36–23-ra megnyert novemberi mérkőzésre, amelyen hétszer talált be a török csapatnak. Aztán év végén egy igazán különleges bajnokinak is a részese lehetett.

„Rott Feri kitalálta, hogy megdönti a német nézőcsúcsot, és sikerült is neki. A december 30-i bajnoki meccsünket több mint hatezer ember előtt a stuttgarti Porsche Arénában játszottunk, ami hatalmas élmény volt. A szurkolóink egyébként is elég fanatikusak, általában telt ház van a hazai mérkőzéseinken. Van egy dobos szektor, akik szintén majdnem mindig ott vannak."

A Metzingen még minden sorozatban áll az idén. A csapat tavaly az utolsó pillanatban bukta el az aranyérmet a Bundesligában, így továbbra is az első bajnoki címéért harcol. Nem egyszerű a helyzete, mert jelenleg négy ponttal lemaradva követi a listavezető, még hibátlan Bietigheimet. Az egyik vereségét éppen a rivális otthonában szenvedte el, egy góllal maradt alul. Ennél már jóval fájóbb volt, hogy gyenge játékkal Lipcsében is kikapott egy találattal.

A Német Kupában viszont ott vannak Szekerczésék a négyes döntőben, ahol a Thüringer HC-vel vívják az elődöntőt, amit ha sikerrel vesznek, 1980 után juthatnak be újra a fináléba. Az EHF-kupában tavaly egészen a döntőig tartott a menetelés, ott végül a Dunaújváros bizonyult jobbnak – most az első helyről várják a csoportkör utolsó fordulóját, amelyben hétvégén a dán Nyköbing otthonában biztosíthatják be a továbbjutást.

„Azzal lennék elégedett, ha legalább az egyik sorozatban az élen tudnánk végezni" – tekintett előre a magyar jobbátlövő, aki 2012-ben Magyarország legjobb női ifjúsági játékosa lett, 2014-ben pedig bekerült a junior-világbajnokság All-Star-csapatába, sőt a felnőttcsapatban is bemutatkozott. A jelenlegi szövetségi kapitány, Kim Rasmussen még nem kereste, de mint mondja, neki most az a fontos, hogy a saját feladatára koncentráljon.

A Metzingenhez egy plusz egy évre írt alá, így a szezon végén a klubbal közösen kell döntenie a folytatásról. „Van már elképzelésem a jövőről, ám még nem publikus. Összességében nem bántam meg a váltást, mert már eddig is nagyon sokat tanultam. Olyan szituációkban kellett megállnom a helyemet, amelyeket otthon nem tudtam volna megtapasztalni. Másokat is csak bátorítani tudok, hogy próbálják ki magukat egy új környezetben is!"