NŐI KÉZILABDA BAJNOKOK LIGÁJA
NÉGYES DÖNTŐ
ELŐDÖNTŐ
VIPERS KRISTIANSAND (norvég)–GYŐRI AUDI ETO KC 37–35 (23–18)
MVM Dome, 18734 néző. V: I. Covalciuc, A. Covalciuc (moldávok)
KRISTIANSAND: Katrine Lunde – Knedlíková 4 (4), Waade, Jezic 4, JERÁBKOVÁ 7, ROBERTS 8, Naes Andersen 4. Csere: Börjesson (kapus), VJAHIREVA 5, Tchaptchet 3, Dahl 2, Hesselberg. Edző: Ole Gustav Gjekstad
GYŐR: Sandra Toft – Győri-Lukács 1, Rju Un Hi 1, S. OFTEDAL 11, Broch 1, Nze Minko 3, Schatzl Nadine 1. Csere: Leynaud (kapus), Haugsted 2, GROS 9 (3), Brattset 2, Anne M. Hansen 3, Faluvégi D. 1, Blohm, Fodor Cs. Edző: Ambros Martín
Az eredmény alakulása. 3. perc: 2–3. 11. p.: 9–5. 16. p.: 13–10. 24. p.: 20–13. 32. p.: 25–18. 40. p.: 27–23. 46. p.: 30–26. 50. p.: 33–29. 56. p.: 36–32
Kiállítások: 6, ill. 14 perc
Hétméteresek: 6/4, ill. 4/
MESTERMÉRLEG
Ole Gustav Gjekstad: – Nagyszerű csapat a Győr, a legjobbunkat kellett nyújtani ahhoz, hogy miénk legyen a siker. Gyorsan kézilabdáztunk az első félidőben, sok gólt szereztünk lerohanásból és indításból. Az idényben eddig mindig sokszor találtunk be, örültem, hogy most is huszonháromszor sikerült az első harminc percben. Boldog és büszke vagyok. Készen fogunk állni a vasárnapi döntőre, nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is, mindenki száz százalékig tisztában van azzal, hogy a finálé vár ránk.
Ambros Martín: – Az első félidőben rendkívül jól játszott a Vipers, a gyors lerohanásai sikeresek voltak. Mi elöl jól működtünk, de amikor ennyi gólt kapsz, rá kell jönnöd, hogy valami nem működik. Nagyon gyorsan fejezte be a támadásait az ellenfél, ezzel nyomást helyezett ránk, hátrányban voltunk szinte végig, és minél előbb válaszolnunk kellett. A lányok mindent megtettek a második félidőben, nem adtuk fel a reményt. Próbáltunk felzárkózni a Vipershez, megvolt az esélyünk, s ha nem is tudtunk élni vele, az utolsó pillanatig küzdöttünk. Megvoltak azok a lehetőségek, amelyekből közelebb jöhettünk volna, aztán rosszul cseréltünk, vagy épp kihagytunk egy hetest. Ezt nagyon nehéz a pályán kezelni. Szívvel játszottunk, épp ezért a második félidőben nagyon sokszor emberhátrányba kerültünk. Mindent vagy semmit alapon küzdöttünk, s abban az értelemben véve, hogy nem jutottunk döntőbe, maradt a semmi. Ennek ellenére úgy gondolom, mindenki büszke lehet a győri lányokra, mert mindent megtettek, de sajnos állt velünk szemben egy csapat, amely idén is jobb volt nálunk.
ÖSSZEFOGLALÓ
TALÁN AZ IZGATOTTSÁG A LEGJOBB SZÓ, amivel jellemezni lehetne a légkört, ami áthatotta az MVM Dome környékét: már órákkal a kezdés előtt gyülekeztek a zöld-fehér fanatikusok a szurkolói zónában, a szervezők pedig felkészültek a rekordot jelentő telt házra. Nem véletlen, hiszen az előző kiírás fináléját játszotta újra az ETO és a Vipers Kristiansand az első elődöntőben. Egy évvel ezelőtt a norvég bajnok örülhetett, amely történelme során – és sorozatban – másodszor ünnepelhetett BL-győzelmet. A címvédő ezúttal arra készült, hogy beállítsa a győriek rekordját, a kisalföldiek ugyanis az egyetlenek a Bajnokok Ligája harmincéves történetében, akik – 2017 és 2019 között kétszer Ambros Martín, egyszer pedig Danyi Gábor irányításával – sorozatban háromszor ülhettek fel Európa trónjára.
Elképesztő hangorkánban kezdődött a két együttes történelmének tizenegyedik összecsapása, jó megmozdulásaival azonnal főszerepbe került Stine Oftedal, a győriek norvég irányítója. Mindegyik oldalon meg-megvillantak a sztárok, az első percek azonban inkább a rohanásról szóltak, mindkét együttes a gyors játékot próbálta erőltetni, így a gólzáporos rajt után az volt a kérdés, ki higgad le hamarabb. A Vipers fordítását követően folyamatosan egy-két góllal vezetett, majd egyre nagyobb előnyre tett szert, ugyanis hiába működött rendkívül jól a győri oldalon az irányító-beálló kapcsolat, a magyarok védekezésben képtelenek voltak tartani a címvédő balszárnyát, Sunniva Naes Andersent és a szenzációsan játszó Jamina Robertset. A két fél egyébként hasonló dobott gólszámmal kezdte meg a mindent eldöntő hétvégét, az pedig egyértelmű volt, hogy a rohanásból a norvégok jönnek ki jobban, így a védekezés és a kapusteljesítmény lehet a döntő faktor ebben a párosításban.
Az ETO emberemlékezet óta nem kapott annyi gólt egy félidő alatt, mint ezúttal, s az sem mindennapos, hogy Ambros Martín a 23. percben már a második idejét kérje ki… Az északiak azonban játszi könnyedséggel fejezték be támadásaikat, míg a magyar csapatnak többet kellett küzdenie a gólokért, így mínusz hétről nem tudott belátható különbségre zárkózni a szünetre (18–23).
Az ETO-tól így legalább akkora bravúrra és hasonló második félidőre volt szükség, mint amit a Fradi produkált Metzben, bár továbbra sem tűnt úgy a játék képe alapján, hogy ezen a napon erre képes lehet. Az idő egyre fogyott, a különbség azonban folyamatosan négy-öt gólon táncolt, a hetedik trófeájára hajtó Katrine Lunde is egyre jobban játékba lelendült a Vipers kapujában, a hibák száma azonban nem fogyott a győri oldalon. Az előző kiírás legjobbjának megválasztott Markéta Jerábková is gólkirálynőjelölthöz méltó módon szállította a találatokat, ezt pedig az Ana Gros, Oftedal kettős sem tudta ellensúlyozni. Habár alig negyedórával a lefújás előtt kétszer is labdájuk volt a győrieknek, hogy két gólra zárkózzanak fel, előbb Schatzl Nadine, majd Gros hibázott, míg a másik oldalon Lunde kulcspillanatokban többször is bravúrosan védett.
Sokáig úgy tűnt, nem lesz kérdéses, ki jut tovább a párharcból, az utolsó percre azonban nagy nehezen egy gólra küzdötte fel magát az ETO: „robbant” is az aréna, legalább tizenötezren ugrottak talpra, de az utolsó támadást sikeresen fejezte be a címvédő, így a magyar csapat nem jutott fináléba. Vereségével az ETO sorozatban negyedik éve marad le biztosan az aranyról, míg a norvég bajnok egy lépésre került attól, hogy megismételje a legyőzött ellenfél korábbi bravúrját. 35–37
PERCRŐL PERCRE
59. perc: Gros lövését véd Lunde…
58. perc: elveszik a norvégoktól a labdát, majd a támadásnál Oftedal eladja…
54. perc: Jerábková eladja a labdát, de Hansen ront az ellentámadás után.
Még a Fradi-szektorból is buzdítják a győrieket. Izgalmas harjá elé nézünk. A statisztika is azt mutatja, hogy egyre kiélezettebb a meccs, már csak kettővel kevesebb lövése és eggyel több hibája van a Győrnek, mint a norvégoknak.
51. perc: belemenés a norvégoknál is, de ők szabadot dobhatnak…
51. perc: Hansen belegy az ellenfélbe…
50. perc: Leynaud véd óriásit!
48. perc: Schatzl ront .
44. perc: Andersen kihagyja a ziccert, mellé!
43. perc: Knedlíková eladja!
A Győrnek hattal kevesebb lövése és öttel több technikai hibája van, mint a Vipersnek.
33. perc: Leynaud védi Anderson lövését.
Rég nem kapott ennyi gólt egy félidő alatt a Győr, mint most a Viperstől, hiszen legutóbb 2021 novemberében a Vác vezetett 19–17-re 30 percnyi játék után, de az elmúlt két évben az FTC, az MTK, a Vasas, a francia Metz és a román Rapid Bucuresti tudott 15 vagy annál több gólt szerezni a kisalföldiek ellen.
13. perc: Brattset blokkol, majd Toft véd.
6. perc: Sandra Toft hatalmasat véd Andersen ziccerénél, de Nze Minko is hibázik utána.
5. perc: Jerábková újabb lövése a kapufán csattan.
2. perc: Rjuval szemben szabálytalankodnak, hétméteres jön.
A mérkőzés 15.15-kor kezdődik.
15.03: egyre fokozódik a hangulat, már alig vannak üres helyek.
15.00: Kezdődik a hivatalos megnyitó.
14.30: Szépen gyülekeznek a szurkolók, nem meglepő módon többségében győri és ferencvárosi szurkolókkal találkozni, de szép számmal érkeztek Norvégiából is. Egyelőre a dánok vannak legkevesebben, hiszen ők csak 18 órától játszanak az FTC-vel. De találkoztunk Veszprém-mezes és váci drukkerekkel is.
ELŐZMÉNYEK
NÉGY ÉV UTÁN ÚJBÓL A CSÚCSOT CÉLOZZA MEG AZ ETO
Kilencedszer is Bajnokok Ligája-döntőt játszana Ambros Martín, a Győri Audi ETO KC vezetőedzője, aki a zöld-fehérekkel korábban négyszer ült fel az európai klubkézilabda trónjára (emellett két ezüstöt szerzett a magyar bajnokkal, egyet a Rosztovval, s szintén egyszer lett harmadik az ETO-val). Június első hétvégéje egyúttal az utolsó alkalom is lesz a szakembernek, hogy megnyerje a trófeát, de egyelőre nem ezzel foglalkozik, elmondása szerint csak a feladatra koncentrál, hogy felkészítse csapatát a négyes döntő jelentette kihívásra.
„Nyugodt vagyok és jól érzem magam, egyáltalán nem gondolok rá, hogy ez lesz a klub élén az utolsó két mérkőzésem – kezdte Ambros Martín. – A gondolataim inkább a csapatom vagy az ellenfelek körül forognak, majdnem ugyanúgy kezelem ezt a helyzetet, mint egy átlagos mérkőzést. Korábban már gondoltam rá, hogy ez lesz az utolsó négyes döntőm, de itt nem én vagyok a fontos, hanem a csapat. A lányok a főszereplők.”
A hétvégével kapcsolatos várakozásairól a szakember a Margitszigeten tartott médiadélutánon elmondta, azzal a céllal érkeztek, hogy újra megnyerjék a Bajnokok Ligáját.
„Mindent meg kell tennünk, még a lehetetlent is, hogy mindkét napon győztesen hagyjuk el a pályát. Ezért dolgozunk, a lehető legmotiváltabban várjuk a négyes döntőt.”
A végjátékban is kulcsfontosságú a magyar bajnok védekezése, amelyre a spanyol tréner rendkívül nagy hangsúlyt fektet, de egy ilyen kaliberű csapat ellen, mint a Vipers, szerinte sokkal inkább a mentális tényezők döntenek.
„A legfontosabb, hogy úgy játsszunk a hétvége folyamán, ahogy szoktunk. A Vipers a világ egyik legjobb együttese , és ha egy magas színvonalon kézilabdázó csapat ellen játszol, nem feltétlenül elég a taktika és az egyéniségek – folytatta. – Szükség van arra is, hogy foggal-körömmel küzdjünk, sikerre éhesnek kell lennünk, hogy legyőzzük őket. Jelenleg több mint elégedett vagyok a csapatom motivációs szintjével.”
Rekordot jelentő telt ház, húszezer szurkoló vár a csapatokra a budapesti MVM Dome-ban, ami nyilvánvalóan felspannolja a játékosokat. Martín szerint az, hogy részben hazai közönség előtt játszhatnak, nagyon sokat ad a pályára lépőknek, kiélezett, döntő helyzetekben a mérleg nyelve is lehet.
„Mindig azt mondom, hogy a közönség megadhatja azt a plusz lökést, azt az egy százalékot, ami döntő lehet egy final fourban . Több mint szerencsések vagyunk, hogy a torna itt, Magyarországon van. Nagyon várom, hogy csapatom a zsúfolásig megtelt arénában játszhasson. A szurkolóktól érkező energia hatalmas segítség, és ez feljebb repíthet minket.”