Bodnár Péter: Óvatlanság lenne kijelenteni, hogy most már minden rendben

– Szinte megszámlálhatatlan halasztást hozott az előző bajnokság alatt a sportolókat letaroló második és harmadik hullám, ezeket kezelni, megoldani, hogy lehetőleg mindenki le tudja játszani a mérkőzéseit, rendkívül sok munkával, konfliktussal, rögtönzéssel járt, ám ugyanakkor nagy precizitást igényelt – mondta Bodnár Péter. – A szezon kezdetét követő néhány héten belül egyértelművé vált, hogy válságos helyzetbe került a sportág, az elnökség pedig elfogadta a javaslatomat, miszerint a válsághelyzet válságmenedzsmentet igényel: a korábbi szabályzati keretrendszer felfüggesztésre került, és három ember kezébe adták a bajnokságok lebonyolítását: a főtitkár, a versenyiroda vezetője és a versenybizottság egy tagja teljes hatáskörrel döntött a mérkőzések halasztásárnak engedélyezéséről vagy azok megtagadásáról. Gyors, határozott és érzelemmentes döntésekkel sikerült januárra szinte minden mérkőzést pótolni. Köszönet a csapatok vezetőinek, hogy a kezdeti konfliktusok után magukévá tették a gondolatot: aki tud, annak játszania kell, hogy a sportág életben maradjon!

– Mit veszíthetett volna a sportág, ha leállítják a bajnokságot?
– A 2020. évi teljes leállás megmutatta, azt még egyszer nem élné túl a sportág. Sem financiálisan, sem szakmailag. Mérkőzések és edzések nélkül nincs bevétel, a szponzorok teljesítés hiányában nem fizetnek, nem lehet fizetést adni, és nem lehet a sportolókat a sportág mellett tartani. Ennek tovagyűrűző hatása lett volna a sportághoz köthető egyéb szolgáltatásokra is, pl. a szállítás, sportszergyártás, stb. Nem volt más választás: játszani kellett!

– Mennyire tartja sikernek, hogy végül csak egyetlen mérkőzés maradt el a női play-off-ban?
– Ez a kosárlabda sportág érintettjeinek, a szövetségnek, a kluboknak és a szurkolóknak a közös sikere. Az MKOSZ meghozta a bajnokságok lebonyolításához szükséges, sokszor népszerűtlen intézkedéseket, a sportolók, sportszervezetek, illetve a szurkolók pedig igazodtak ezekhez. Külön köszönet a szurkolóknak, hogy türelemmel és megértéssel viselték az őket érintő rendelkezéseket.

– A legtöbb kritikát az utánpótlás világából hallhattuk. Ezeknek mi volt a lényegük?
– A harmadik hullám kegyetlen esetszámai sokakat megrémisztettek...egyik oldalról komoly nyomás nehezedett ránk, hogy azonnal állítsuk le a bajnokságokat, míg mások azzal kerestek minket, az online oktatásba kényszerített, kijárási tilalommal sújtott gyerekek egyetlen motivációja az volt, hogy hetente kétszer elmehettek kosáredzésre és meccset játszani. Kitartottunk, minden bajnoki versenyrendszerünket végigjátszottunk, és eredményt tudtunk hirdetni. Az utánpótlás döntők zárt kapus megrendezését számos szülői kritika érte, de az élet minket igazolt, a sportolók és sportszakemberek biztonságát védő intézkedéseink sikeresnek bizonyultak, a szülők pedig online streamen követhették a mérkőzések alakulását.

– Az internetes stream az A-csoportban is komoly segítség volt.
– Jó döntést hoztunk évekkel ezelőtt, hogy az online jogokat magunknál tartottuk, és már korábban elindítottuk a mérkőzések stream szolgáltatását. A pandémia okozta zárt kapus rendelkezések idejére így már kész rendszerrel rendelkeztünk, sőt a folyamatos fejlesztések miatt már csak a csapatokon múlik, hogy automata vagy kézikamerás közvetítést választanak-e, illetve használnak-e kommentátort vagy sem. Minden találkozót lehetett online követni és a televízió is rengeteg összecsapást közvetített.

– Bár a sportélet egyes helyeken szinte leállt, ám a kosárlabdázásban, különöse itthon, régen volt ennyi nemzetközi esemény. Ezek jelentettek valamilyen különleges feladatot?
– A férfi és a női válogatottunk is kárvallottja volt a buborékos rendezésnek, hiszen Hollandiában és Szlovéniában is fordultak elő pozitív esetek. Büszkék lehetünk arra, hogy a soproni női Euroliga buborékokat és a szekszárdi Női Európa Kupa Final Four-t is profi módon oldották meg a szervezők, a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség külön köszönetet mondott Magyarországnak azért, hogy ilyen nehéz körülmények között is vállaltuk az események magas színvonalú rendezését.

– A nyári 3x3-as olimpiai selejtező, az utánpótlásnak szervezett challenger-tornák mellett U19-es világbajnokságot is rendeztek. Mondhatjuk, hogy sikeres volt a nyár?
– Fantasztikus nyáron vagyunk túl. Érdekes kettősséget jelentett, hogy a nyárra jelentősen enyhülő magyar járványügyi szabályozások ellenére a FIBA szigorú COVID előírásait is be kellet tartanunk... Nagy kihívás elé állította a debreceni szervezőket a magyar kosárlabdázás történetében első hazai világbajnokság megszervezése, de az esemény mind eredményességi, mind rendezési szempontból elképesztő sikert hozott. Egy hazai pályán elért bronzérem, egyedüli európai csapatként a legjobb négy között...álmodni sem mertünk ilyen kiemelkedő eredményről…

– Mondhatjuk azt, hogy visszazökkentünk a járvány előtti világba? Az őszi Európa-bajnoki és világbajnoki selejtezőket már nézők előtt rendezhetjük, nem?
– Óvatlanság lenne kijelenteni, hogy most már minden rendben. Láthatjuk a környező országok romló járványügyi adatait, figyelhettük a delta variáns pusztítását az USA-ban és Izraelben… A negyedik hullám elől nem lehet elbújni, csak felkészülni lehet rá! Jó hír, hogy az U16 korosztálytól felfelé a sportolóink legnagyobb része védettnek tekinthető, így elenyésző a megbetegedés esélye, és a jelenlegi járványügyi protokoll értelmében rájuk már a karanténkötelezettség sem vonatkozik, ha kontaktszemélyek lennének egy pozitív esettel kapcsolatban. Ennek megfelelően az idősebb korosztályokban én az előző évitől zavartalanabb lebonyolításban bízom, azonban a fiatalabb korosztályok kapcsán attól tartok az a helyzet áll majd elő, mint tavaly ősszel a felnőtteknél: a pozitív esetek és a védettséggel nem rendelkező kontaktszemélynek minősülő sportolók karanténkötelezettsége miatt számos mérkőzés kerül majd elhalasztásra. A válogatott mérkőzések kapcsán a FIBA egyelőre elengedni látszik a buborék kötelezettségét, mi úgy készülünk a lányok szekszárdi, spanyolokkal megvívandó selejtezőjére, hogy ott lehetnek a szurkolók, de bízunk abban is, hogy a fiúknak sem kell lemondaniuk a drukkerekről Franciaország ellen.

– Tudható már, hogy a fiúk hol játszanak a világ egyik legerősebb csapatával?
– Kaposvári rendezésre készülünk, de egyelőre várjuk a FIBA személyes bejárás utáni állásfoglalását. Remélem, a somogyi megyeszékhely gyönyörű új csarnokát a válogatott szempontjából is felavathatjuk.

– Rutinos tornarendezőnek számítunk már Európában. Ez segítheti a 2025-ös Európa-bajnokság rendezésére beadott pályázatunkat?
– Én azt gondolom, mindenképpen. Rendeztünk már Euroliga négyesdöntőket, Európa Kupa döntőt, utánpótlás Európa-bajnokságot és világbajnokságot, volt már nálunk női Európa-bajnokság, s most már, hogy a létesítményi feltételek is kiválóak lettek, meg tudunk birkózni a férfi Európa-bajnokság jelentette kihívással is. Addig azonban van még dolgunk bőven: a következő nyáron Debrecenben az U17-es lányok világbajnokságának adunk otthont, de mi rendezzük majd az U20-as lányok kontinenstornáját is Sopronban. Bőven tudunk gyakorolni a 2025-ös Férfi EB-re…