Kosár: Hanga előtt tényleg bezárult az NBA kapuja?

Mint ismert, a Baskonia és a Barcelona férfi kosárlabdacsapata kis különbséggel bejelentette, hogy a magyar válogatott kitűnősége a katalánoknál folytatja a pályafutását.

Júliusban már napvilágot láttak Hanga szerződésének részletei, mely szerint három évre, összesen 7.5 millió euróért igazolja le a katalán sztárcsapat – ez annyival egészült ki, hogy várhatóan körülbelül 1.8 millió dollár lesz a kivásárlási ára. Ennek a töredékét fizethetné ki a Spurs – szerencsére az NBAa „kivételek ligája”.

Az NBA kollektív szerződése szerint egy franchise egy évben meghatározott pénzösszeget költhet elkivásárlásra – ez az összeg 2018–2019-ben (vagyis 2018 nyarán) 700 ezer dollár, 2019–2020-ban (2019 nyarán) 725 ezer dollár. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradó részt a játékosnak kell előteremtenie – 1.1 millió dollár nagyon nagy összeg az európai kosárlabdában, még Hanga-szintűfizetésnél is. Ezt kigazdálkodni nem egyszerű, de vankét gyakori félreértés ezzel kapcsolatban:

– a játékosnak ilyen esetben zsebből kell kifizetnie a kivásárlási összeg fennmaradó részét.

A valóság ezzel kapcsolatban az, hogy az NBA kollektív szerződése megengedi, hogy a limit feletti kivásárlási összeget, vagy annak egy részét az NBA-franchise a játékos új szerződésébe beépítve fizesse ki.

Hogy ennek az okait megérthessük,a kollektív szerződés alapján különbséget kell tennünk első körös és második körös draftoltak között, és ez jelen esetben a második körösök, azaz Hanga Ádám számára ad több lehetőséget.

Első körös újoncoknál van egyklasszikus pénzügyi megkötés: nem kaphatnak akármennyit, hanem előre meghatározott, nem túl magas fizetésük lehet attól függően, hogy hányadik helyen választották ki őket (rookie scale-szabály). Emiatt sok európai játékos három évig nem kerül át az NBA-be, mert az európai klubok még a draftok előtt új szerződésekkel, bennük magas kivásárlási árral biztosítják be a „draftveszélyben lévő” fiataljaikat erre a három esztendőre, így tudnak jobban tervezni.A szabály ugyanis úgy szól, hogy három év elteltével már az első körös draftoltak is pénzügyi korlátozás nélkül köthetnek NBA-szerződést.

Egy példa a közelmúltból: Bogdan Bogdanovics azért kaphatott idén nyáron három évre 27 millió dolláros szerződést, mert 2014-ben draftolták az első kör 27. helyén, és idén nyáron telt le a hároméves moratórium.

A második körbe azért csúszik át sok fiatal, tehetséges, de addig még nem bizonyító európai játékos, és nem kel el a tehetségének megfelelőelső körben, mert második körös játékosnál már nincs rookie scale-szabály, azaz ha egy-két éven belül látványosan fejlődnek, akkor nem zavar be náluk ez a korlátozás.

Hanga esetéhez visszatérve, szó sincs arról, hogy a következő három évben 100 százalékosan mozdíthatatlan lenne a Barcelonából, és ezzel esetleg „kifutna az időből”, már ami az NBA-t illeti. Mivel második körös draftolt, ezért korlátozás nélkül köthet NBA-szerződést a játékjogát birtokló csapattal.

Az NBA szabályai szerint fizetése 15 százalékáig bónuszként beépíthető a bérébe a kivásárlásra fordítható plusz pénzösszeg.Ez azt jelenti, hogy a Hanga szintjén minimumnak tekinthető (barcelonai szerződése „beárazta” a szó pozitív értelmében, ennél kevesebbért nincs is értelme átmennie a tengerentúlra),legalább két évig teljesen garantált, évi 5 millió dollár körüli kezdőfizetés összeállhat évi 4.3 millió dolláros alapbérből és az első évben egy 2 x 550 ezer, azaz 1.1 millió dollár kivásárlási bónuszból (4.3 millió dollárnál az adható bónusz felső határa évi 645 ezer dollár).

A bónusz ugyanis úgy is adható, hogy az aláírást követően azonnal egy összegben kifizeti a franchise (eza summa gyakorlatilag azonnal a játékos előző klubjáhozkerül), de ez nem egy összegben nyomja a fizetési sapkát rögtön az első évben, hanem a szerződésben teljesen garantált évekre arányosan elosztva. Így a klub sem jár rosszul a fizetési sapka emelkedésével, és a játékos (jelen esetben Hanga Ádám) is sokkal könnyebben kerülhet át az NBA-be.