Spanyol újoncfricska a magyar bajnoknak

Kiegyenlített csatát hozott az első negyed, mindkét együttes próbálkozott, de nem tudott érvényt szerezni akaratának.

A Sopron elvállalta az egy-egy elleni játékot, jól jöttek a zárások, de azért látszódott: ez a spanyol csapat nem véletlenül áll három fordulót követően hibátlan mérleggel az első helyen.

A második negyed eleje egyértelműen a spanyoloké volt, akik meg is léptek. Székely Norbertnek gyorsan ki is kellett kérnie az idejét, hogy csapata sorait rendezze.

Elöl teljes tanácstalanság jellemezte a soproniak játékát, kevés volt a mozgás, a fantázia, az akaraterő. A vendégek pedig semmi különöset nem csináltak, csupán éltek az ajándékba kapott lehetőséggel.

Miután a Sopron támadójátéka szétesett, hátul bizonytalanná vált a házigazdák védekezése, a vendégek sorra érték el a pontjaikat. Ha picit koncentráltabbak, pontosabbak, tetemes előnyre is szert tehettek volna. Öt perc alatt két mezőnypontnál jártak a soproniak ebben a felvonásban…

A második soproni időkérés után hasonló „cselhez" folyamodott a spanyolok trénere is. Hiába. Amber Holt triplája után az utolsó perchez érve felsejlett a fordítás, de legalább az egyenlítés (31–32), a nagyszünetre mégis ötpontos hátránnyal (31–36) vonulhatott a Sopron. Megérdemelt volt a vendégek vezetése.

Villámrajt a harmadik negyed elején: a lelkes hazaiak egy 6–0-s szériával átvettek a vezetést. Megzavarta a gyorsan eltékozolt előny a vendégeket, akik kapkodóvá válták, ennek egy gyors időkéréssel próbáltak gátat vetni. Székely Norbert is sokkal visszafogottabb arcát mutatta, mint a második negyed időkéréseinél, ott bizony nyomdafestéket nem igen tűrő stílusban próbált ébresztőt fújni, mielőtt takarodóra küldték volna övéit a spanyolok.

Végül 15-4-es etap után éledeztek a vendégek, akik szívós munkával ismét vissza tudták venni a vezetést. Néhány játékvezetői ítélet borzolta hazai oldalon a kedélyeket, ami támadófault volt itt, a védőszabálytalanság amott, de nem zökkent ki ritmusából a Sopron. A záró részhez érkezve egy pontot meg tudott őrizni előnyéből a Rivas (46-47).

Pokolian nehéz negyedik felvonás várt a Sopronra, ha ki akart csiholni magának valamit a találkozóból, márpedig ez feltett szándéka volt a vendéglátónak. Nemigen engedte azonban közel magához a Rivas a Sopront, így utóbbiak az addig nem sok pontot hozó kinti dobásokra kényszerültek, ez a húzás pedig bejött: két triplával és egy távoli kétpontossal máris ott volt ellenfele nyakán a hazai gárda. Egy pont volt a hátránya a vendéglátóknak (56–57), kevesebb, mint öt perc volt a találkozóból.

Székely újabb időt kért: megkeverte a sorokat és labdaszerzést kért játékosaitól. Mégis a rutinos arcát felmutató Rivas játszott nagyobb önbizalommal, ennek pedig győzelem lett a jutalma.

A három mérkőzés után nyeretlen MiZo Pécs 2010 a szintén győzelem nélkül álló horvát Gospic otthonában azzal a nem titkolt céllal lépett pályára, hogy egy sikerrel még legyen esélye a továbbjutást érő helyek egyikére érni.

A találkozó rendkívül sok pontatlansággal indult, a pécsiek Ohlde kosaraival haladtak, míg a horvátok Thomas triplával tartották magukat, sőt az 5. percben miután a vezetést is megszerezték, Fűzy Ákos vezetőedző időt is kért.

A negyed hátralévő részében folytatódott a két főszereplő dobópárbaja, a 27–22-es magyar vezetéssel záruló játékrészben Ohlde 13, Thomas 11 pontot szórt. A második negyedet jobban kezdő hazaiak egy perc alatt megfordították az állást, míg a pécsiek a 6. percig nem tudtak újabb pontokat szerezni (30–27).

A második félidőt azonban már újra a pécsiek várták előnnyel, és bár időnként a házigazdák még meg tudták közelíteni a magyarokat, végül Vajda és Ohlde pontjainak, és Iványi fantasztikus kiszolgálásának köszönhetően minden rohamot visszavertek, és győzelemmel zárták a horvátországi fellépést.