Lassan feledésbe merülő érzéssel készülhettek a győriek erre a mérkőzésre: a győzelem ízével a szájukban érkeztek a Hungária körútra.
Furcsa módon így most ők regélhettek ennek az íznek a fenségességéről a bajnoknak, hiszen az MTK a legutóbbi öt meccse után vesztesen hagyta el a pályát – ebből hármon BL-selejtezőkben, kettőn pedig bajnokikon kapott ki –, és ez bizony cseppet sem lélekemelő, önbizalmat építő sorozat. Persze a vendégjátékosok keble sem dagadhatott a büszkeségtől, hiszen a múlt heti Békéscsaba elleni sikert megelőzően éppen kilenc hónapja nyertek utoljára a saját a közönségük előtt, és az időtartamot tekintve bátran leszögezhetjük: nehéz szülés volt… Mindent egybevetve a közelmúltat illetően két, a szárnyalástól igen messze álló csapat találkozott egymással ezen a hűvösre fordult nyár végi estén. A Győr felállásával is próbált gondoskodni arról, hogy ne legyen melege, Igor Nicsenko kivételével ugyanis mindenki kapott védőfeladatot Varga Zoltántól. A labda elvesztésekor az ukrán légióst leszámítva ugyanis minden győri azonnal visszazárt, nehogy a házigazdák területhez jussanak. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy amint lehetőségük nyílt, rögtön meg is lódultak, tehát az óvatosság egyáltalán nem ment a bátorság rovására, és így kimondottan mozgalmas, jó iramú első negyedóra végére tett pontot az MTK két gólja. A bajnok ugyanis kitűnően alkalmazkodott ellenfele harcmodorához. A középpályások és a csatárok rengeteg helyváltoztatással szüntelenül mozgatták, bontották a győriek védekezését, kiválóan váltottak ritmust, bátran cselezve és villámgyors kény-szerítőkkel alakítottak ki létszámfölényes szituációkat. A vendégeknél a szervezettség csupán látszólagos volt, hiszen a középpályán szereplők közül Miriuta Vasile, Nyilas Elek és Kalina Tibor enyhén szólva ritkán dönt csúcsot a labdaszerzésben, ráadásul amikor Illés Béla kivitte a szélre a rátapadó Böjte Attilát, utóbbi helyén rendszerint óriási űr tátongott. A két csapat tudása, szakmai nívója közötti különbség tükröződött tehát abban, hogy az MTK az első félidő derekán szép támadásokat vezetve kétgólos vezetéshez jutott. Ugyanakkor elkövette azt a hibát, hogy engedte felállni a szemlátomást megrogyott győrieket. A vendégek a második gól után 20 percig szinte át sem lépték a felezővonalat, ám amikor végre megtették, Németh Norbert remek szólója után Nicsenko szépített, és váratlanul szorossá tette az eredményt.
Az elsô gól: Torghelle Sándor boldogsága
A szünetet követően is az MTK irányította a játékot, olykor nyomasztó volt a fölénye, csak éppen nem futballozott annyira ötletesen és már-már ellenállhatatlanul, mint tette azt első 20 percben. A vendégek szorgosan védekeztek, bíztak a szerencséjükben és a gyors ellencsapás lehetőségében. Varga Zoltán nyilván ezért is állította be a gyorsaságáról ismert Herczeg Miklóst, ám az MTK ekkor már nem adott esélyt vendégének a gólszerzésre. Regedei Csaba kiállítása után pedig végleg egyoldalúvá vált a mérkőzés. A győrieknél nemcsak a létszám, hanem a pontszerzésbe vetett hit is fogyott, utóbbi a percek múlásával egyre erősebben. Így aztán az MTK győzelme egy pillanatig sem forgott veszélyben, a látottak alapján pedig vitatni is lehetetlen, hogy a bajnok megérdemelten jutott a három ponthoz, amelyért nem is kellett nagyon megküzdenie.
Goran Jezdimirovics (balra) mellett a gyôri gólt fejelô Igor Nicsenko bólinthatott egyet (Fotók: Németh Ferenc)
Percről percre
10. perc: Czvitkovics ívelt a győri tizenhatos bal oldalánál kapura törő Welton Silva elé. A brazil támadó nyolc méterre Sebők kapujától ballal elsőre luftot rúgott, és mire ismételt volna, a vendégek kapusa felkapta előle a labdát. 11. perc: Németh Norbert paszszolt a balján futó Nicsenko elé. A támadó a középre húzó játékostársat akarta ziccerbe hozni, ám a labda az MTK védői közti "flipper” után viszszapattant elé, így a balösszekötő helyéről 14 méterről, jobbal lőhetett, de Végh magabiztosan ölelte magához a bal alsó sarok felé tartó labdát. 16. perc: Czvitkovics a bal oldalról szabadrúgásból élesen lőtte középre a labdát, amit Illés nyolc méterről megcsúsztatott. A labda a bal kapufán csattant, a kipattanót Molnár kaparintotta meg, és megpróbálta újfent középre játszani, ám az lepattant a győri védőkről. 18. perc: Czvitkovics és Torghelle dupla kényszerítője szétzilálta az ETO védelmét. A középen vezetett támadás végén Torghelle 15 méterről, jobbal, higgadtan a bal alsó sarokba belsőzött. 1–0 19. perc: Miriuta emelt Nicsenko elé a jobbösszekötő helyén, aki befutott a tizenhatoson belülre, majd Komlósi szorításában 13 méterről, jobbal lőtt, ám Végh lábbal hárítani tudott. 21. perc: Illés a győri büntetőterületen belül keresztbe vezette a labdát és a jobb oldalon üresbe futó Zavadszky elé passzolt, aki az alapvonalig masírozott, majd középre emelt. Ott Welton Silva emelkedett a legmagasabbra, és hét méterről könnyedén a bal alsó sarokba fejelte a labdát. 2–0 23. perc: Czvitkovics bal oldali szögletből kapura tekerte a labdát, amit Sebőknek a gólvonalról sikerült visszabokszolnia a mezőnybe. Ám éppen a kapujától 25 méterre álló Jezdimirovics elé, aki középről, jobbal, fél méterrel küldte azt a léc fölé. 34. perc: Németh a bal oldalon szép csellel előbb elfektette Molnárt, betört a tizenhatoson belülre. Egy lövőcsellel az elé érkező Halmait is becsapta és középre játszott, Nicsenko hét méterre háttal a kapunak előbb megszelídítette a labdát, majd fordulásból, jobbal, elegánsan – a kirepülő Végh felett – a bal felső sarokba emelt. 2–1 53. perc: Regedei és Silva küzdött a labdáért a jobb sarokban, a lelátóról úgy tűnt, hogy végül a hazai játékos lábáról pattant a labda az alapvonalon túlra, ám Kiss Pál asszisztens szögletet jelzett. Az ítélet nem nyerte el Regedei tetszését, odaszólt a partjelzőnek, aki ezt jelezte Szabó Zsolt játékvezetőnek, a bíró pedig kiállította a magáról megfeledkezett bekket. 59. perc: Zavadszky futtatta a bal oldalon meglóduló Silvát, a brazil támadó az alapvonalról nagyszerűen adott középre, a labda átszállt Sebők kapus felett, így az egyedül érkező Illés hat méterről zavartalanul fejelhetett a kapu közepébe. 3–1 66. perc: Czvitkovics Füzi átadása és jó harmincméteres szóló végén húsz méterről jobbal, laposan lőtt, Sebők azonban jobbra dőlve másodszorra megkaparintotta a jobb alsó sarok felé suhanó labdát. 85. perc: Pisont a bal oldalon futó Torghellét szöktette, a csatár balról laposan keresztbe lőtte a labdát, ott érkezett Jezdimirovics és hat méterről, jobbal úgy lőtt a kapuba, hogy az Sebők kapusról pattant a hálóba 4–1
Ez bizony fájt Nyilas Eleknek – Torghelle Sándor szerelése nem sikerült túl szabályosra
Mestermérleg
Egervári Sándor az MTK Hungária vezetőedzője: "Végig mi kezdeményeztünk, ezért a győzelmünk abszolút megérdemelt. Sok gólhelyzetet alakítopttunk ki az összecsapáson, ám ne legyünk elégedetlenek azért, mert csupán négy alkalommal találtunk ellenfelünk kapujába… "
Varga Zoltán a Győr szakmai igazgatója: "Az első huszonöt percet végig aludtuk, utána a szünetig jól futballoztunk. A kiállítás, Regedei Csaba fegyelmezetlensége azonban eldöntötte a sorsunkat. Sajnálom, hogy ez a mérkőzés így alakult."
Fény és árnyék
Kisebb ünnepség előzte meg a találkozót. Az MTK régóta ápolja korábbi nagyságainak emlékét, és az őszi szezon elején mindig megkoszorúzza Orth Györgynek, a legendás csatárnak a szobrát. Ezúttal megemlékeztek a nemrég elhunyt Szimcsák Istvánról is, aki az ötvenes-hatvanas évek fordulójánál csaknem kétszázszor játszott a klub színeiben.
Regedei Csaba roppant nehéz helyzetbe hozta az egyenlítésért harcoló társakat. Kiállítása után a győri kispadnál is bizonygatta ártatlanságát, de akármit is mondott a partjelzőnek, egy igazán fegyelmezett profi ilyen helyzetben még csak lehetőséget sem ad az esetleges félreértésre.