A Fradi 268 milliót is kasszírozhatna szurkolói bevételből

Vágólapra másolva!

2012.03.01. 12:41

Címkék

A labdarúgás átigazolási időszaka mindig kérdőjelekben gazdag periódus. Ám nem csupán a rekordösszegű klubváltások és az esélylatolgatások szurkolói szívet melengető hírei miatt. Töprengésre késztető a játékosállomány gyakran erőn felüli megerősítése: vajon önmagában a sportteljesítmény garanciát jelent-e az üzleti lehetőségek kialakításához és kiaknázásához? Befektetésként kezeli-e a klub ezeket az összegeket, milyen időtávra gondolkodik, és milyen piaci teljesítményből – például nézőkből, szurkolókból, szponzorokból – tervezi megtermelni ezeket a pénzeket? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ elemzésünkben.

Az igaz, hogy az európai labdarúgás a szigetországbeli kezdetek óta a lokálpatriotizmus kifejezője, a klub elsősorban ennek az önazonosság-tudatnak a hordozója (volt). Ám már a városi csapatok létrehozása és egykori működtetése is tartalmazott üzleti elemeket, a bajnoki mérkőzések rendszeres tévéközvetítése pedig egyértelműen felerősítette az üzleti folyamatokat. A labdarúgás a helyszíni nézőket kiszolgáló játékból a szurkolók elkötelezettségéért, szabadidejéért és pénztárcájáért versengő szórakoztatóipari szereplő lett – a mintának tekintett fejlett labdarúgópiacokon.

Magyarországon ez a fejlődési folyamat többször megszakadt, torzult, elmaradtak a nézők, és megkopott a közösség életébe való integrálódás. A klubok közelmúlt és jelenbéli anyagi, szervezeti erőfeszítései a már a nézőszám bővülésében is mérhető felzárkózást célozzák. Jelen írás az elméletileg elérhető hazai nézőszámokat kísérli meghatározni egy referenciaként választott bajnokság adatait is felhasználva. Az írás második része (amelyet pénteken olvashatnak az NSO-n) a sportág hazai beágyazottságát tükröző piaci adatokat elemzi, és reflektál az összehasonlításul választott nézőszámokra.

A LABDARÚGÓ NB I KÖZVETLEN NÉZŐI BEVÉTELEI TELJES KAPACITÁSKIHASZNÁLTSÁG MELLETT

Alapvető állítás, hogy a néző nélkülözhetetlen a sportszórakoztatás, így a labdarúgás üzleti alapú működtetéséhez. Hogy az elkötelezett, aktív szurkolóktól származó helyszíni bevételek milyen nagyságrendben gyarapítanák a klubok kasszáját – a klubok az alaptevékenységükre támaszkodva milyen összegből gazdálkodhatnának –, arra a telt házas stadionok generálta bevételszámítás ad választ. A 2011–2012-es NB I-es bajnoki szezon tizenhat klub honlapján megtalálható stadionkapacitási adatokkal, összesen 15 hazai mérkőzéssel, valamint átlagosan 1500 forintos jegyárakkal számolva például a 4950 férőhelyes Paks

– bruttó 111.4 millió forintnyi jegybevétellel gazdálkodhatna, továbbá

– ha minden szurkoló egyetlen szendvicset (250 Ft) és egy üdítőt fogyasztana (250 Ft) mérkőzésenként, akkor bruttó 37.2 millió forinttal gazdagodna a klub kasszája,

– és ha az elkötelezett szurkolótábor tagjai szezononként legalább egyszer egy ereklyét (3000 Ft) is vásárolnak a klub kínálatából, bruttó 14.9 millió forinttal növekednének a klub közvetlen szurkolói bevételei

Az így keletkező bruttó 163.5 millió szurkolói bevétel önmagában sem elhanyagolható összeg, amelyet a központi értékesítésű tévéjogdíj-bevétel, valamint a központi és helyi szponzori bevételek jelentősen megnövelhetnek.

Ugyanilyen tételek számbavételével a legnagyobb bevételek a Ferencvárosnál (597 millió forint) és a Győrnél (528 millió forint) keletkeznének. A bajnokság szintjén telt házas mérkőzések esetén a szurkolóktól származó összesített bruttó bevétel 5.3 milliárd forintot jelentene. Persze az összeg erősen elméletinek tekintendő, valamennyi csapat valamennyi mérkőzésének teljes kapacitáskihasználtsága esetében mutatja azt a nagyságrendet, ami az említett peremfeltételek mellett generálható (részletek a cikk végén található táblázatban).

AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSHOZ KIVÁLASZTOTT LIGA

De milyen kapacitáskihasználtsággal érdemes számolni egy jól „megdolgozott”, az adott város labdarúgását elfogadó, szerető és támogató helyi közösség esetében? Noha egy valamennyi elemében azonos adottságú referenciabajnokságot nem lehet megnevezni, a tökéletlenség ellenére érdemes egy csaknem hasonló játékerejű, stadionkapacitású és városi lakosságú ligát támpontként használni, ha nézőszámadatai teljes körűen rendelkezésre állnak. Az angol és a skót bajnoki rendszerekről érhetők el teljes körű stadionkapacitási és kihasználtsági adatok. A skót Premier League stadionjai méreteiben jelentősen eltérnek a hazai adottságoktól (10 673 fős stadiontól a Celtic 60832 fős stadionjáig bezárólag). A Division One 10 csapatának a stadionkihasználtsághoz kapcsolódó teljesítménye (26.8%) pedig nem jelenthet üzleti motivációt a megcélzandó hazai nézőszám szintjének meghatározásához.

Az angol labdarúgó bajnokságok rendszere igen tagolt, kezdve az általánosan irigyelt sport- és üzleti teljesítményű Premier League-től a Championshipen, a League One és League Two bajnokságain keresztül az alsóbb osztályú bajnokságokkal bezárólag. A Premier League átlagos stadionkapacitása 37 734 fő, az átlagos kihasználtsága pedig 89.6%. A legalacsonyabb kihasználtság 70%, a legmagasabb pedig a telt ház előtti mérkőzésrendezés. A Championshipben 26 375 fős átlagos stadionkapacitás mellett 63.35%-os a kihasználtság – és a bajnokság színvonala még mindig érzékelhetően magasabb a magyarországinál. Míg a League One csapatai átlagosan 15 445 főt tudnának mérkőzésenként kiszolgálni 45.3%-os átlagos stadionkihasználtság mellett, addig a League 2 csapatai 9914 fős átlagos méretű stadionban 45%-os kihasználtsági mutatót teljesítettek december közepéig a 2011–12-es bajnokság őszi szezonjában.

A League One-ban és Two-ban szereplő csapatok játékerő tekintetében nem haladják meg a magyar bajnokság színvonalát, ebből a szempontból nem túlértékelt az összevetés. A ligák klubjai a mélységében erősen tagolt angol versenyrendszerben elfoglalt ligapozíció mellett is üzleti motivációval működnek. Ezért hasonló kiinduló feltételek esetén támpontot nyújthatnak a hazai célkitűzések reális szintjének megjelöléséhez. A két azonos átlagos kapacitás kihasználtságú liga közül a League Two stadionjainak mérete áll közelebb a magyar adottságokhoz.

AZ ANGOL LEAGUE TWO CSAPATAI ÉS STADIONKAPACITÁSUK, KIHASZNÁLTSÁGUK
Csapat	Stadionkapacitás	Átlagos nézőszám (fő)	Stadionkihasználtság	Lakosok száma	Stadionkapacitás / lakosok száma
AFC Wimbledon	4 700	4 379	93.10%	58 045	8.10%
Crawley Town	4 996	3 099	62.00%	100 000	5.00%
Burton	5 000	2 991	59.80%	64 449	7.80%
Oxford United	12 573	7 441	59.10%	165 000	7.60%
Northampton Town	7 653	4 331	56.50%	197 199	3.90%
Shrewsbury Town	10 000	5 496	54.90%	70 000	14.30%
Bristol Rovers	11 976	6 042	50.40%	887 500	1.30%
Swindon Town	15 728	7 918	50.30%	155 432	10.10%
Southend United	12 392	5 828	47.00%	160 000	7.70%
Gillingham	11 582	5 236	45.20%	101 187	11.40%
Rotherham United	8 300	3 660	44.00%	117 262	7.10%
Cheltenham Town	7 407	3 172	42.80%	110 013	6.70%
Barnet	5 550	2 278	41.00%	331 522	1.70%
Torquay United	6 283	2 560	40.70%	63 998	9.80%
Bradford City	25 136	10 174	40.40%	293 717	8.60%
Aldershot Town	7 500	2 961	39.40%	33 840	22.20%
Crewe Alexandra	10 118	3 899	38.50%	67 683	14.90%
Morecambe	6 400	2 416	37.70%	51 644	12.40%
Dagenham & Redbridge	6 000	2 076	34.60%	108 368	5.50%
Accrington Stanley	5 057	1 619	32.00%	35 318	14.30%
Plymouth Argyle	19 500	6 079	31.10%	256 700	7.60%
Macclesfield Town	6 335	1 959	30.90%	70 000	9.10%
Port Vale	18 900	5 063	26.70%	240 643	7.90%
Hereford United	8 843	2 031	22.90%	55 800	15.80%
Forrás: www.football365.com, letöltés 2011. december 15., Business Group gyűjtés

A legjobb kihasználtságot mutató AFC Wimbledon 4700 fős stadionjában az átlagos nézőszám 4 379 (93,1%), a névadó kerület ötvennyolcezer lakos otthona. A városrész lakosságának 8.1%-a látogatja rendszeresen a klub mérkőzéseit. A hasonló befogadóképességű Crawley Town (4996 fő) 62%-os látogatottság mellett a százezer fős város 5%-ának kínál rendszeres szórakozást.

A hatvannégyezer lakosú Burton on Trent városka adatai is összevethetők az 5000 fős stadionnal, valamint az 59.8%-os átlagos kihasználtsággal. A magyar NB I-ben a húszezer lélekszámú Paks, valamint a 32 ezer lakosú Pápa esetében azonnal felvetőd(het) a kérdés, vajon a városok gazdasági és kulturális vonzáskörzete lehetővé teszik-e egy kiterjedtebb vonzáskörzetű helyi labdarúgó piac felépítését.

A League Two-ban is egymástól jelentősen eltérő lélekszámú városokat képviselnek a csapatok, hasonlóan a magyar klubok mögött álló bázisokhoz. A harminc-hetvenezer lakosú városok (10) mellett jelentős számban vannak százezer főt meghaladó lélekszámú települések (8), valamint kétszázezer fő felettiek (5) is.

AZ NB I KLUBJAINAK STADIONKAPACITÁSA,
A BEFOGADÓ VÁROS(RÉSZ) LAKOSSÁGA
Alapítás éve	Klub	Stadionkapacitás	Város(rész) lakossága	Stadion/város lakossága
1885	Újpest FC	13 501	100274**	13%
1899	FTC	18 100	60323**	30%
1902	DVSC-Teva	9 640	207 270	5%
1904	Győri ETO	16 000	130 478	12%
1909	Budapest Honvéd	10 000	62 572	16%
1910	DVTK	11 444	170 234	7%
1911	Kecskeméti TE	6 300	113 275	6%
1911	Vasas	9 000	108 815	8%
1919	Haladás	9 500	79 300	12%
1920	ZTE FC	9 300	61 717	15%
1921	Siófok	12 000	24 031	50%
1923	Kaposvári Rákóczi	7 000	67 464	10%
1941	Videoton	14 300	101 755	14%
1950	Pécsi MFC	7 000	156 664	4%
1952	Paks	4 950	20 426	24%
1996	Lombard FC	5 500	32 617	17%
Forrás: http://www.magyarfutball.hu /stadionok/nb1-nb2, illetve Business Group gyűjtés **A két országos szurkolótáború klub esetében erősen elméletinek tekintendő adat, még abban az esetben is, hogy hivatalosan publikált kutatási adat a két tábor méretére, területi megoszlására, szurkolói összetételére nem elérhető.

A League Two átlagos stadionkihasználtságát (45%) alapul véve a hazai bajnokság szurkolói jegy-, szendvics- és üdítő-, valamint merchandisingbevétele elérné a bruttó 2.4 milliárd forintot. A legalacsonyabb, közvetlenül a szurkolóktól származó bevétel bruttó 73 millió forintra rúgna, a legmagasabb pedig 268 millió forintot tenne ki. Három klubot kivéve a többi 13 csapat szurkolói bevétele meghaladná a 100 millió forintot.

Magyar NB I-es csapatok kalkulált közvetlen szurkolói bevétele 45%-os kapacitáskihasználtságon (15 hazai mérkőzésre jegy-, szendvics- és üdítőbevétel, a szezonban 1 ereklye vásárlása), forrás: Business Group

Ezek a számok azt feltételezik, hogy az egyes csapatok olyan mélyen beágyazottak az általuk képviselt város közösségébe, hogy a szurkolótáborok számára egy középcsapat is elismert, szerethető, sőt rajongással szerethető formáció. Akiket nemcsak az esetleges sikerek pillanatában, de a hullámvölgyekben is támogat a tábor. Ez a szurkolói, közösségi támogatás persze feszültségeket is hordoz magában, mert a tulajdonosi elképzelések és sportszakmai, illetve üzletvezetés nem feltétlenül egyezik a tábor elképzeléseivel. Ez a kódolt feszültség mindaddig létezik, míg a klub működését közép- és hosszú távon is alapvetően a tulajdonos finanszírozza, ám ennek az eltökélt működtetésnek az eredményével sem a pályán sem azon kívül nincs jelentős szurkolói és közösségi visszhangja.

Az írás 2. része éppen a hazai labdarúgás közösségi beágyazottságát elemzi

KASSAY LILI (sportmarketing-tanácsadó)

A LABDARÚGÓ NB I KALKULÁLT KÖZVETLEN NÉZŐI BEVÉTELEI TELJES KAPACITÁSKIHASZNÁLTSÁG MELLETT
Alapítás éve	Klub	Stadionkapacitás (fő)	1 hazai mérkőzés bruttó jegyárbevétele 1.500 forintos átlagos jegyárral számolva (eFt)	1 hazai mérkőzés bruttó vendéglátási bevétele 1 szendviccsel és 1 üdítővel 250-250 forintos fogyasztói árral számolva (eFt)	15 hazai mérkőzés bruttó jegy- és vendéglátási bevétele (eFt)	A bajnoki szezonban vásárolt ereklye, bruttó 3.000 forintos fogyasztói árral számolva (eFt)	Szurkolói közvetlen bruttó bevétel (eFt)
1885	Újpest FC	13 501	20 251 Ft	6 750 Ft	405 030 Ft	40 503 Ft	445 533 Ft
1899	FTC	18 100	27 150 Ft	9 050 Ft	543 000 Ft	54 300 Ft	597 300 Ft
1902	DVSC-Teva	9 640	14 460 Ft	4 820 Ft	289 200 Ft	28 920 Ft	318 120 Ft
1904	Győri ETO	16 000	24 000 Ft	8 000 Ft	480 000 Ft	48 000 Ft	528 000 Ft
1909	Budapest Honvéd	10 000	15 000 Ft	5 000 Ft	300 000 Ft	30 000 Ft	330 000 Ft
1910	DVTK	11 444	17 166 Ft	5 722 Ft	343 320 Ft	34 332 Ft	377 652 Ft
1911	Kecskeméti TE	6 300	9 450 Ft	3 150 Ft	189 000 Ft	18 900 Ft	207 900 Ft
1911	Vasas	6 000	9 000 Ft	3 000 Ft	180 000 Ft	18 000 Ft	198 000 Ft
1919	Haladás	9 500	14 250 Ft	4 750 Ft	285 000 Ft	28 500 Ft	313 500 Ft
1920	ZTE FC	9 300*	13 950 Ft	4 650 Ft	279 000 Ft	27 900 Ft	306 900 Ft
1921	Siófok	12 000	18 000 Ft	6 000 Ft	360 000 Ft	36 000 Ft	396 000 Ft
1923	Kaposvári Rákóczi	7 000	10 500 Ft	3 500 Ft	210 000 Ft	21 000 Ft	231 000 Ft
1941	Videoton	14 300	21 450 Ft	7 150 Ft	429 000 Ft	42 900 Ft	471 900 Ft
1950	Pécsi MFC	7000*	10 500 Ft	3 500 Ft	210 000 Ft	21 000 Ft	231 000 Ft
1952	Paks	4 950	7 425 Ft	2 475 Ft	148 500 Ft	14 850 Ft	163 350 Ft
1996	Lombard FC	5500*	8 250 Ft	2 750 Ft	165 000 Ft	16 500 Ft	181 500 Ft
		160 535	240 802 Ft	80 266 Ft	4 816 050 Ft	481 605 Ft	5 297 655 Ft
Forrás: Klubok honlapja, letöltés 2011. december 14., Business Group gyűjtés és kalkuláció * http://magyarfutball.hu/stadionk/nb1-nb2