Az 1966-os angliai labdarúgó-világbajnokság volt az első olyan Mundial, amelyet az Egyesült Államokban élőben közvetítettek a tévék. (Ha valaki látta ott a liverpooli magyar-brazilt nem kellett sokáig gondolkodnia, miért a Vasast kérjék fel a San Franciscóban felépített stadion avatójára. Ahogy Mathesz Imre, Mészöly Kálmán és Farkas János ott játszott, az a Farkas-gól, amelyet mintha zsinóron húztak volna Gilmar hálójába, szóval, nem volt mese.)
A vb végén az amerikai üzletemberek osztottak, szoroztak és arra jutottak, hogy a futballt (a soccert) érdemes lenne elkezdeni népszerűsíteni az országban. Ehhez az kellett, hogy a világ akkori legjobb csapatait bemutató mérkőzésekre magukhoz édesgessék. 1966 őszén a brazil Santos (Pelé csapata) és a portugál Benfica játszott ilyen bemutató meccset New Yorkban.Mindkét együttesnek 20-20 ezer dollárt adtak, miközben Pelé és Eusebio egymás ellen játszott. 45 ezer néző látta mindezt.
Azt nem állítjuk, hogy valamennyien értették, mi zajlott a pályán, de ez mindegy is volt. A nagy közönségsiker azt eredményezte, hogy újabb és újabb klubok érkeztek a tengerentúlra. Közben az amerikai bajnokság is elindult és volt olyan bajnoki meccs, amelyet 35 ezer néző tekintett meg. Így jött létre Oaklandban a helyi üzletemberek által szervezett stadionavató a Vasas és a Fulham együttese között.
Sokat nyomott azonban a latba, hogy a Vasas egészen elképesztő játékkal nyerte meg az 1967-es Hexagonal Kupát Santiagóban. Ott olyan együttesek indultak, mint a Colo-Colo, a Penarol és a Santos. Az első meccs végeredményét sokan el sem akarták hinni: Vasas–Colo-Colo 9–3. A Pelével felálló Santos ellen – 85 ezer néző előtt – 2–2 lett a végeredmény, a Vasas 0–2-ről egyenlített. Végül az angyalföldi együttes lett a torna győztese, a gólkirály meg Farkas János.
A nem mindennapos 100 órás utazás naplóját – a Vasas ment, játszott és jött is vissza postafordultával – archív felvételekkel illusztrálva az Origón olvashatja el, ha ide kattint!