Új Lakatot rá! – Deák Zsigmond jegyzete

Az első szó a köszöneté, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség régi-új elnöke ugyanis a mi jegyzetünket – egészen pontosan S. Tóth János kollégámét – citálta a az MLSZ tisztújító közgyűlésén, ráadásul pozitív kontextusban, nem egy leendő sajtóper alapanyagaként, úgyhogy köszönjük, elnök úr, részünkről a megtiszteltetés! A második szó az elismerésé, hiszen az UEFA Nyonból jelentkező delegáltja, Jozef Kliment hivatalosan bejelentette, a magyar szövetség az első európai tagszervezet, amely a koronavírus-járványhoz alkalmazkodva videokonferencia keretében tartotta meg az ülését. Tehát kontinentális címet nyertünk (sőt, elképzelhető, hogy „vb-t” is, mert feltehetően más földrészen sem akadt nálunk gyorsabb), s ez bizony nagyszerű, még ha a szorosan vett futballszakmához nem sok köze van.

Nyilván másképp történt volna minden, ha nincs járvány, van viszont Európa-bajnoki pótselejtező, ezáltal az Eb-szereplés birtokában, avagy hiányában, utóbbi esetben cikluszárásként jelentős feszültséget gerjesztve, de mindenképpen hagyományos módon zajlik a tisztújítás. Az MLSZ 119 éves történetében emlékezhetünk néhány igencsak hangulatos elnökválasztásra, önjelölt messiások performanszaira, amelyeken sokáig lehetett csámcsogni, most meg még elnökségi tagnak sem jelentkezett más, mint aki eddig is ott ült...

Az érdemi konfliktushelyzet tehát elmaradt, ettől még Csányi Sándor mondott néhány megszívlelendőt. Például azt, hogy labdarúgásunk infrastrukturális fejlesztési szakasza nagyjából lezárult (legfényesebb ékkőként elkészült a Puskás Aréna), a „tömegesítés” is jól ment, hiszen egy évtized alatt nagyjából megháromszorozódott a sportágba bevont fiatalok száma, ám az elnöki értékelés szerint „amiben nem állunk jól, az a megfelelő szakemberképzés”. S ez bizony duplán hiányzik, egyrészt a hazai játékosok megfelelő szintre hozásában (az akadémiákról kikerülő fiataljaink jó részét még mindig kiszorítják a légiósok), másrészt edzőink foglalkoztatásában. Ha az első osztályú mezőnyből kiemelkedő Ferencváros és Mol Fehérvár régóta külföldi trénerre esküszik, a legrégebben dolgozó NB I-es edző pedig szerb, akkor valóban lehet valami gond ezen a területen. Az utóbbi időszak egyetlen igazi szakvezetői sikertörténete Dárdai Pálé, aki magyar ember, de német edző (noha a pro licencet itthon könnyebb volt megszereznie).

A közgyűlés mindenesetre véget ért a virtuális térben, így vigyázó szemünket őszre vethetjük, több okból is. Egyrészt akkor befolyásolhatja az MLSZ most újraválasztott vezetőségének pozícióját a vírus szorításából reményeink szerint kiszabaduló Eb-pótselejtező (mert mégiscsak a válogatott a bolt kirakata, s a kijutás további jelentős legitimációs erő lenne), másrészt november 27-én lesz Lakat Károly születésének kerek századik évfordulója. Minden idők egyik legjobb, legeredményesebb magyar edzője volt a „Tanár úr”, a példa tehát előttünk. S mennyi még...