Most, hogy a körülmények enyhén szólva is rendkívüliek, különösen feljogosítva érzem magam arra, hogy mellőzzem az ilyenkor szokásos közhelyeket.
Tehát: Újpest–Fradi. Elmaradt derbi, a halasztás oka igazán méltatlan bármelyik ország első osztályában: alkalmatlan volt a pálya. Nem volt hiteles.
Ez egyébként is jellemző lehet az Újpestre, hiszen az idén csak egyszer nyert a csapat bajnokit, edzőmeccset a vészhelyzet kihirdetése óta nem, a tulajdonos ismét előráncigálta a címervitát, az ellenérdekű UTE csak mosolyog rajta s mondogatja: „Engem nem etetsz meg...! Ismerlek, szép maszk!” És akkor még az ingatagság jegyében arról nem is szóltam, hogy a derbi nem csupán a presztízs miatt fontos Újpesten, kellenek, kellenének a pontok – még a végén kiesik az 1912 óta folyamatosan élvonalbeli csapat.
A másik oldalon, zöldben és fehérben pedig hat pont előny a tabella élén, ha ma nyer a Fradi, már kilenc, mindenki magabiztos, olyannyira, hogy alig-alig rángatják elő a legelcsépeltebb fordulatot: ha derbi, akkor nincs esélyes, nem számítanak a helyezések, csak adrenalin van, és kész.
Ami engem illet, én másként vagyok ezzel. Ha egy csapat az élen áll, 27 ponttal többje van, mint az ellenfelének, 15 góllal többet szerzett, 17-tel kevesebbet kapott, ráadásul mindössze két vereséget számlál szemben a 11-gyel, akkor ne akarja senki bebeszélni nekem, hogy azonosak az esélyek.
Amiben az egyenlőség az úr, az a devizakülföldiek száma. A tervezett kezdőcsapatban újpesti és ferencvárosi oldalon egyaránt hét-hét olyan futballista szerepel, akinek még akkor sem lehet sok fogalma arról, mit is jelent nálunk egy Újpest–Fradi, ha jól betanították neki a leckét, és a pályán úgy markolássza a szíve táján a trikót, mintha távoli otthonában azzal kelt és feküdt volna, hogy az első Újpesten rendezett derbin az első gólt 115 éve a 17 esztendős ferencvárosi Koródy Károly szerezte, majd jött Pákay Imre, az újpesti Petz Béla még szépített, ám Pákay biztossá tette a Fradi-győzelmet. Így az FTC örülhetett (3:1), s nem mellesleg megnyerte a bajnokságot is.
Ilyen tudás még honfitárs labdázóinktól sem követelhető meg, mindenesetre megemelem a kalapom Franck Boli előtt, az elefántcsontparti ifjú egyértelműen jelenti ki, hogy jobb csapat a Fradi, az élen áll, ezért nincs mitől félniük Újpesten.
Így igaz, félnivalónk nekünk van, hogy a nívó megint alulmúlja a várakozást, mint már annyiszor az elmúlt esztendőkben.