
LABDARÚGÓ NB I
11. FORDULÓ
ETO FC–Újpest FC 1–0 (1–0)
Győr, ETO Stadion, 6556 néző. Vezette: Derdák Marcell
ETO: Petrás – Bennette (Vladoiu, 66.), Urblík N., Krpics, Stefulj – Szép, Agba – Djukanovics (Bánáti, 66.), Ricardo (Gavrics, 60.), Huszár (Umathum, 75.) – Kulenovic (Marong, 75.). Vezetőedző: Efraín Juárez
Újpest: Szappanos – Ujváry (Mucsányi Miron, 89.), Heitor, Stronati, Zeke (Scharmer, 74.) – Szendrei N., Ljujics (Maier, a szünetben) – Matko, Amenyido, Krajcsovics (Horváth K., 68.) – Tijani (Vlijter, a szünetben). Vezetőedző: Szélesi Zoltán
Gólszerző: Kulenovic (25.)
Sárga lap: Szép (51.), Krpics (90+1.), ill. Ljujics (24.), Ujváry (45+1.), Szendrei N. (54.), Mucsányi Miron (90.)
A MÉRKŐZÉS ÉLŐ, ONLINE KÖZVETÍTÉSÉT IDE KATTINTVA LEHET NYOMON KÖVETNI!
MEGINDÍTÓ PILLANATOK vezették fel az ETO és az Újpest 144. NB I-es összecsapását. A zöld-fehér és a lila-fehér színeket az 1956. október 23-i hősök emlékére mindenki piros-fehér-zöldre cserélte, a Himnusz éneklése után mindkét tábor a „ria, ria, Hungária!” rigmusra zendített rá. Az ünneplést sajnos gyászszünet követte: 52 éves korában hosszan tartó, ugyanakkor méltósággal és optimizmussal viselt súlyos betegség következtében a napokban hunyt el a közkedvelt győri sportújságíró, Meronka Péter.
Lüktető játékkal indult a mérkőzés, előbb Krajcsovics Ábel, majd a túloldalon Luka Kulenovic és Jewison Bennette lövéseire kaphatta fel a fejét a közönség az első tíz percben. A következő nagy lehetőség a vendégek előtt adódott: Szép Márton néhány perccel korábbi sikeres kötényén felbuzdulva ismét a pimasz megoldásra szánta el magát, sikertelenül. A 21. percben ismét Krajcsovics villant, Etienne Amenyidót hozta helyzetbe, de a lövésére könnyen leért Samuel Petrás. Ezt a helyzetet be kellett volna rúgniuk a liláknak, főleg azért, mert Luka Kulenovic esélyt sem hagyott Szappanos Péternek a másik kapunál. Daniel Stefulj szabadrúgásaiból a mérkőzés elején nem termett sok veszély, pedig többször is középre ívelhetett. A felszabadítás után Peter Agba megnyerte a párharcát Etienne Amenyido ellen, majd Miljan Krpics a félig-meddig kiszaladó, de még a kapu előtt embert is fogó újpestieket meglepve visszaívelte a labdát középre, a bosnyák csatár pedig első góljával végérvényesen beilleszkedett a győri bajnokcsapatba.
A győriek Efraín Juárez irányításával talán a legjobb első negyvenöt percüket játszották az NB I-ben, azonban egy kisebb (Matija Ljujics tisztán lőhetett 16 méterről a gól után) és egy óriási helyzete így is kimaradt az újpestieknek a szünetig, Szendrei Norbert a kivetődő ETO-kapus mellett elpöckölte a labdát szép akció végén, de a becsúszó Muhamed Tijani néhány lépésről a jobb kapufa tövét találta el a labdával.

Hazai pályán verte a Győr az Újpestet (Fotók: Török Attila)
A szinte a teljes első félidőben Hanyecz Bence tartalék játékvezetővel indulatos párbeszédet folytató Szélesi Zoltán két játékost cserélt, a kapura veszélyes Matija Ljujics és Muhamed Tijani maradt az öltözőben, Arne Maier és Gleofilo Vlijter érkeztek. A váltás oka az iram felpörgetése lehetett, ugyanis mindkét pályára küldött futballista jobb volt a letámadásban, az pedig már a második félidő kezdetét jelző sípszótól látszódott, hogy a hazaiakat zavarba lehet hozni a labdakihozatal során. Nehéz eldönteni, hogy a váltás vagy a győriek szokásos kapu elé húzódása okozta a több újpesti kísérletet. Akárhány forduló telik el, s akárhányszor nyilatkozza Efraín Juárez, a csapat már készen áll arra, hogy az ellenfél térfelén agresszíven letámadjon, és diktálja a tempót, minden mérkőzésen akad olyan periódus, amely során beszorul az ETO.
A két szurkolótábor – az egymásnak skandált szitkok alapján biztosan nem előre megbeszélt módon – görögtüzekkel és Magyarországot éltető rigmusokkal rótta le kegyeletét a hetven évvel ezelőtti bátor felkelők előtt akkor, amikor az eredményjelzőn ötvenhatot ütött a percmutató. A győriek rengeteget hibáztak, a saját térfelükről is alig jöttek ki, az újpestiek pedig nagyjából ugyanilyen eredményességgel támadtak, rendkívül ügyetlen megoldásaik miatt nem jutottak dűlőre a kapu előtt. A színvonal sokat esett a második félidőben, az ígéretes mozzanatokat elcsúszások, taktikai szabálytalanságok radírozták ki, a két edző a 46. és a 68. perc között összesen hatot cserélt. A 73. percben végre kicsit ráijesztett az Újpest a kényelmeskedő ETO-ra, Gleofilo Vlijter egyedül fejelhetett 12 méterről, de kiütötte a labdát Samuel Petrás, akinek a következő támadásnál ismét dolga akadt.
Az ETO vezetőedzője az utolsó cseréivel a kontratámadásokba próbált életet lehelni. Umathum Ádám pályára lépésével Daniel Stefulj kivonulhatott a szélre, Modou Lamin Marong pedig ugyan még nem szerzett gólt Győrben, gyorsasága megkérdőjelezhetetlen. A fejetlenség így is maradt, Aljosa Matko jobb napjain egyenlített volna tíz méterről, futtából. A nyolcvanadik percben Szappanos Péter szenzációs védéssel akadályozta meg a dallamos keresztnevű Marongot az ünneplésben, majd Zseljko Gavrics remek szólója végén is helytállt. Közel járt a meccs eldöntéséhez a győri csapat, egyre több labdaszerzésből indult meg, de egygólos előnyben minden hiba megbosszulhatta magát. Aljosa Matko rögtön büntethetett volna, csakhogy hét méterről a kaput sem találta el tiszta ziccerben.
A kezdéshez hasonlóan a zárás is nyílt, élvezetes játékot hozott, itt is, ott is helyzetekkel. A három pontot, ha kínnal-keservvel is, begyűjtötte az ETO, így 11 forduló után 21 pontos. Érdekesség. hogy a győriek tavaly ilyenkor sokkal jobb játékkal 19 pontot számláltak, a bajnokság végén pedig megszerezték az aranyérmet. 1–0











