A Magyar Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága a mai napon megszüntette az Aczél Zoltán ellen korábban indított fegyelmi eljárást. Ez azt jelenti, hogy a szakember ismét leülhet egy csapat kispadjára, vagy más futballszakmai feladatot végezhet bármely sportszervezetnél.
A felmentés oka az volt, hogy – a sportfegyelmi felelősségről szóló kormányrendelet alapján – nem indítható sportfegyelmi eljárás abban az esetben, ha a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés óta 30 nap, illetve a kötelezettségszegés elkövetése óta egy év eltelt. Mint ismert, Aczélt 2009. áprilisi és májusi mérkőzések befolyásolásával hozták kapcsolatba.
Aczélt a fegyelmi bizottság tavaly decemberben függesztette fel a munkavégzés alól azt követően, hogy a trénerrel szemben még a Siófok vezetőedzőjeként kötelességszegés és vesztegetés gyanúja vetődött fel.
Az MLSZ az esethez képest több mint egy év elteltével függesztette föl Aczélt, amit tehát a törvények alapján nem is tehetett volna meg. A szakember így akár súlyos összegre perelheti a labdarúgó-szövetséget. Korábban a Blikk arról írt, hogy ez az összeg Aczél negyvenkét havi fizetése – állítólag negyvenkétmillió forint – lehet.
– Vágjunk hát a közepébe: fogadott el valaha pénzt az eredmény befolyásolásáért? – Egyetlen forintot – és persze egyetlen eurót sem.
– November harmincadikán, a székesfehérvári kupamérkőzés után mégis megbilincselve, rendőrautóban vitték el a Sóstói Stadionból. – Azóta az jár a fejemben, hogy miért. Ezzel kelek, ezzel fekszem, ebbe betegedtem bele. Kapkodom a fejem, hogy mi ez, mi történik velem, mit is csináltam. S ahhoz képest, hogy semmit, kilenc napot töltöttem fogdában. Most meg itt ülök negyvenöt évesen, erkölcsileg lenullázva. Nem mondom, megéltem már rosszabb periódust is, most éppen hullámzom.
– Az ügyészségen jó néhányan beismerő vallomást tettek – ön nem. – Sok mindenről kérdeztek, amire tudtam, őszintén feleltem. De amit nem követtem el, azt értelemszerűen nem ismerhettem el. Hozzáteszem, aki azt gyanítja, hogy az akciófilmekből ismerős, félhomályba borított, füstös helyiségben próbálták kiverni belőlem a vallomást, téved, a nyomozók mindvégig tisztességesen viselkedtek velem szemben. A legutóbbi szembesítés alkalmával már jót beszélgettünk a futballról.
|
2011. november 30. (szerda): Mint derült égből a villám, úgy csapott le Aczél Zoltánra a hatóság a Videoton–Haladás Magyar Kupa-nyolcaddöntő (1–0) lefújása után. A Központi Nyomozó Főügyészség, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a szakembert a játékoskijáróban bilincsbe verték, késő este Budapestre szállították. |
2011. december 1. (csütörtök): Kihallgatták Aczél Zoltánt, aki vallomásában tagadta az ellene felhozott vádakat. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a Siófok korábbi vezetőedzője két mérkőzésen (a Honvéd és a ZTE ellen) úgy állította össze csapatát, hogy ne jelentsen problémát elérni a kívánt eredményt. A gyanú szerint az edző a ZTE elleni 5–3-as vereség után négyezer eurót – egymillió-kétszázezer forintot – kapott S. Lászlótól és H. Gábortól. |
2011. december 2. (péntek): A Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendelte Aczél Zoltán előzetes letartóztatását, amelyre „az összebeszélés és elrejtőzés lehetősége” miatt került sor. Az ellene felhozott vád kötelességszegés és vesztegetés. Czeglédy Csaba ügyvéd jelezte, fellebbeznek, majd lapunknak azt mondta: „Aczél Zoltánt Horváth Gábor és Sütő László vallomása alapján gyanúsították meg. […] Mielőbb sort kell keríteni a szembesítésre.” |
2011. december 9. (péntek): Szabadlábra helyezték Aczél Zoltánt. A Fővárosi Bíróság szerint a megalapozott gyanú fennáll a szakemberrel szemben, de kényszerintézkedés nem indokolt, mert sem Aczél Zoltán szökésétől, sem a tanúk befolyásolásától nem kell tartani. Szombathelyen tárgyaltak a tulajdonosok, a taggyűlés úgy határozott, az edző sorsáról csak később dönt. |
2011. december 13. (kedd): Az MLSZ fegyelmi bizottsága – első fokon – felfüggesztette az edző sportszakmai tevékenységét. A határozat szerint Aczél Zoltán addig nem dolgozhat a labdarúgásban, amíg a bíróság jogerős ítéletet nem hoz az ügyében. |
2011. december 14. (szerda): Szembesítették Aczél Zoltánt, valamint Sütő Lászlót, továbbá rabosították a feleket – azaz mint büntetőeljárás alá vont személyeket lefotózták, és ujjlenyomatot vettek tőlük. A Haladás tulajdonosai a rendkívüli taggyűlésen úgy döntöttek, megszüntetik a szakember munkaviszonyát. |
2011. december 20. (kedd): Aczél Zoltán meghallgatást kért, mégsem járult az MLSZ fegyelmi bizottsága elé, amely Czeglédy Csaba jelenlétében fenntartotta korábbi döntését. |
2011. december 28. (szerda): A Blikk értesülései szerint Aczél Zoltán negyvenkét havi fizetésére – állítólag negyvenkétmillió forintra – perelheti az MLSZ-t. |
2012. január 7. (szombat): Kiderült, Aczél Zoltán a munkaügyi bírósághoz fordult, és pert indított a Haladást működtető gazdasági társaság ellen. A szakember nem pénzt és nem is kártérítést követel, csak azt akarja elérni, hogy állapítsák meg, munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg a sportszervezet. |
2012. január 19. (csütörtök): Meghallgatta az MLSZ fellebbviteli bizottsága Aczél Zoltánt, egyelőre azonban nem hozott határozatot a fellebbező szakember ügyében. |
2012. február 1. (szerda): A Szombathelyi Munkaügyi Bíróságon elkezdődött Aczél Zoltán és a Haladás közötti munkaügyi per. A jogvita első napján ismertették, hogy a felperes Aczél Zoltán „méltányos anyagi rehabilitációt szeretne az erkölcsi rehabilitáció mellett”. A bíró elnapolta a tárgyalást. |
2012. február 10. (péntek): Majd’ másfél órán át tartott Aczél Zoltán és H. Gábor szembesítése. Az edző védője, Czeglédy Csaba elmondta: „Nagy nap ez a mai! H. Gábor elismerte, hogy védencem nem manipulálta az összeállítást.” Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője ugyanakkor aláhúzta, hogy a szembesítés nem vezetett eredményre, a felek fenntartották korábban tett vallomásaikat, a gyanúsítás mindkét féllel szemben továbbra is fennáll. |
2012. február 12. (szerda): Kiderül, hogy Aczél Zoltánt nem is függeszthette volna föl a Magyar Labdarúgó-szövetség. A szakember így újra dolgozhat a labdarúgásban. |