Az NB I-ben néha hazudnak a számok - elemzés

A SZÁMOK NÉHA MEGLEPNEK

A szokásos elemzői fundamentummal, a labdabirtoklási aránnyal kezdünk most is, és láthattuk már sokszor, ez a mérkőzések egyik igen fontos mutatója. A Videoton és az MTK fölényéhez számszakilag sem férhet kétség, de meglepő a Győr 53 százalékos mutatója – de csak annak, aki nem látta a mérkőzést, hiszen hiába a debreceni siker ellenük, a mezőnyben egyenrangú felek voltak, és több ziccert is kihagytak.

A Ferencváros–Kecskemét ennél kiegyenlítettebb nem is lehetett volna, és bár a Pápa itt a táblázat alján szerénykedik, a Székesfehérvárról elcsent egy ponttal messze elégedett lehet.

TEGYED, VEGYED – NYERED?

A passzolási adatokat elnézve kiderül, hogy nem hiába dicsértük mi is a Videotont megtervezett, ügyes mezőnyjátékáért, igaz, az ellenfél többnyire tisztes távolságból nézte a fehérváriak tevékenységét. A győriek itt is jól szerepelnek (ám az ellenfél kapusa ellenük is parádézott), míg az MTK és a Honvéd fölénye is tetten érhető.

A Hungária körútiak egyébként 389 jó passzal, 84 százalékos eredményességgel azt a Kaposvárt verték meg, amely 340/83-as mutatóval sima vereséget szenvedett – maga a mérkőzés pedig meglehetősen középszerűre sikeredett, a négy gól ellenére is. Ha a tizenhatosra belőtt, betett labdákat csemegézzük ki a többi közül, érdekesen szerepel a Haladás, mert „összetettben" csak a 11. helyet foglalja el, a büntetőterületre viszont csak a Vidi tette be többször nála a labdát (25, ill. 27). Igaz, ehhez hozzájárult az is, hogy a legtöbb szögletet, kilencet a Hali végezhette el – más kérdés, hogy az NB I-ben ez önmagában messze nem garancia arra, hogy a labda be is jut a tizenhatosra...

HUSZÁROS EGRIEK

A történelemből tudjuk, hogy a huszárok rohamaival sok fejfájást lehet okozni az ellenfélnek, de egy idő után a könnyűlovasok bátor támadásai már nem tudtak eldönteni nemhogy háborút, de egy-egy csatát sem. Az egriek járnak most hasonló cipőben, mert a gyors támadások számában senki sem volt különb náluk, de két góllal kikaptak a Haladás ellen.

Némileg meglepő itt a Ferencváros előkelő helyezése, míg a leglassabban az MTK építette fel támadásait – lassú víz a magyar élvonalban is partot mos. A „kulcs- és gyorsindító″, beszédes nevű kategóriát nem meglepő módon a Győr nyerte 13 egységgel, a Debrecen (12) előtt – aki látta a mérkőzés első 50 percét, minden bizonnyal emlékszik még rá, miért.

KEMÉNY VOLT A FERENCVÁROS

Bár a szurkolók is hatalmas csalódásként élték meg azt, hogy a Ferencváros hazai pályán képtelen volt megverni a Kecskemétet, a számokból kiderül, hogy nem játékosai harcosságán múlott. A hazaiak ugyanis párharcaik 59 százalékát megnyerték, ezzel kiemelkedtek a többi csapat közül a fordulóban. Sovány vigasz..

A csontvelőig lerágott "meddő mezőnyfölény" szakkifejezés előfordult a Diósgyőr Újpest elleni mérkőzés közvetítésében is, ezt a hazaiak közel hatvanszázalékos mutatója is alátámasztja – a szűkre sikeredett győzelmet viszont nem. Az újpestieket most sem lehetett összetéveszteni a 300 spártaival, így nem is szabad csodálkozni azon, hogy a lila-fehérek idegenbeli szereplése közel olyan gyászos, mint a fent említett harcosoké.

Érdekes a Haladás esete ebben a kategóriában, hiszen a szombathelyiek a párharcok 48 százalékos abszolválásával is képesek voltak négy gólt vágni az Egernek. Ennyit a vasi tiki-takáról!

MEGÉRI GYŰJTÖGETNI

A Fradi az előbb említett keménysége ellenére azért sem tudott nyerni a KTE ellen, mert nem tudta kihasználni a kecskemétiek hibáit, akik megtették azt a szívességet, hogy 28 labdát veszítettek saját térfelükön, közel annyit, mint a házigazda és mondjuk a Debrecen együtt. A zöld-fehéreknél ellenben saját térfelén senki volt sem fegyelmezettebb a mezőnyben!

Ha a tabella alját nézzük, rájövünk, hogy a Pápa saját térfelén meglepően sokszor hibázott, de egy csúcsformában lévő Szűcs Lajossal a kapuban ez is belefért...

Labdaszerzésben a sima vereséget szenvedő Kaposvár volt a legjobb (ami elgondolkodtató az MTK-nak), és az egymással ebből a szemszögből is viharosan megmérkőző Siófok, Honvéd kettőst előzi meg. A Kecskemét szép számban adott, de szerzett is labdát – a Debrecen utolsó helye pedig alátámasztja azt, amit írtunk fentebb mérkőzésükkel kapcsolatban. A BATE ellen ennyi édeskevés lesz!

A legtöbb cselt az első fordulóban az MTK mutatta be, de arra azért nem lehetnek büszkék Garami József fiai (vagy inkább unokái), hogy csak 60 százalékos sikerességgel dolgoztak. A másik véglet az Eger, amelynek beosztottjai remek aránnyal (82) dribliztek, de csupán 11 alkalommal vetemedtek ilyesmire.

A pápaiak írd és mondd négy, azaz 4 sikeres cselt mutattak be, míg a kaposváriak ebben a kategóriában sem bütyköltek rosszul.

A Debrecen és a Győr parlamentáris volt (fej-fej mellett verték át egymást), míg százalékosan a DVTK sem vallott szégyent – rejtély, hogy ha egy csapat cseleinek négyötöde sikerül, akkor miért csupán hatpercenként próbálkozik meg ezzel...

A párharcokban jól szereplő Ferencváros mutatta be a legtöbb sikeres labdaelvételt, arányaiban pedig elképesztő volt a Videoton: 80 százalékkal szerelt Paulo Sousa legénysége, 20 odalépésből 16-szor elvette a labdát a pápaiaktól. Ezzel párhuzamosan átlagon felül szerepelt ebben a tekintetben ellenfelük, akárcsak az Eger, valamint az itt is összeragadó Siófok, Honvéd kettős.

A legtöbb passzt egyébként a Pécs csípte el, 42-t, a legkevesebbet a Vidi (21). Erről nem tehetnek Sousáék, a pápaiak a nagy védekezés közben néha elfelejtettek támadni...

HOLNAP AZ EGYÉNI MUTATÓKKAL FOGLALKOZUNK: HA SZERETNÉ MEGTUDNI, MIBEN NŐTTEK A LÉGIÓSOK AZ NB I FÖLÉ, ÉS MELYIK KATEGÓRIA FEKÜDT LEGINKÁBB TORGHELLE SÁNDORNAK, KERESSE HOLNAP IS ELEMZÉSÜNEKT AZ NSO-N!