Augusztus elején a zöld mezes paksiak ellen játszották idénybeli utolsó hazai meccsüket a Bozsik-stadionban a kispestiek, azóta a Hidegkuti-aréna az otthonuk (Fotó: Földi Imre) |
Szurgent Lajos, a Honvéd korábbi játékosa és edzője: „Imádom ezt a társaságot, elfogultság nélkül mondhatom, a vártnál jobban teljesített az ősszel. Kiderült, az NB I legerősebb támadópárosát alkotó Eppel Márton és Davide Lanzafame távozása után is van élet Kispesten, Danilo főszereplővé lépett elő, Holender Filipnek pedig megtalálta a helyét Supka Attila. Attila, ugyebár, harmadszor irányítja a Honvédot, s ezúttal is jó csapatot és jó közösséget alakított ki. Ha a keretek erősségét, továbbá a költségvetést nézem, nyilván vannak erősebb klubok nálunk, de a mostani Honvédnak a dobogó környékén a helye. Örömteli, hogy sok fiatal játszik, inkább legyünk velünk ötödikek, mint negyedikek légiósokkal teli gárdával. Ha elkerülik a sérülések és az eltiltások a csapatot, és ha kijön a lépés, szép tavaszunk lesz.” |
„MIKOR MEGSZÜLETTEM, A KISPESTÉ LETTEM…”
Ezzel a strófával kezdődik a Honvéd-szurkolók himnusza, és aki kicsit is ismeri a világukat, tudja, Honvéd-szurkolónak lenni csakugyan életre szóló elkötelezettséget jelent. Ahogy ők vallják, nőt, kocsit cserélhetsz, de klubot soha. Még akkor sem, ha ez a klub az alapítása óta eltelt 110 esztendőben annyit járt fent, illetve lent, hogy ahhoz képest a hullámvasút nyílegyenesen zötykölődő kisvasút. Igaz ez a csapat legutóbbi félévére is: a piros-feketék játékosai hol a csúcsot ostromolták, hol hetekig vakarták a fejüket, miért nem tudnak egy nyamvadt bajnokit megnyerni. Jellemző, hogy Supka Attila csapata négy győztes meccsel indította a bajnokságot, hogy aztán öt, nyeretlenül megvívott mérkőzéssel fejezze be. Jóllehet az ötből három döntetlennel ért véget, sőt az Újpest elleni szezonzárón – több mint egy félidőt emberhátrányban küzdve – a 89. percben mentett pontot.
„NE KÉRDEZD, HOGY MIÉRT, MAGAM SEM ÉRTEM…”
Ha azt valójában értik a Honvéd fanatikusai, miért lettek annak idején a Kispesté, időnként tényleg nem értik, mi történik a csapatukkal. Merthogy 2018 ősze is ékesen bizonyította, kedvenceik képesek parádés játékra – de első osztályúnak nehezen minősíthető produkcióra is. Sorolhatnánk azokat a találkozókat, amelyek végén a legkritikusabb szurkolók is felállva tapsoltak, amiként egy rövid listát össze lehetne állítani azokból a meccsekből is, amelyek nem arra sarkallták a drukkereket, hogy karácsonyra a tavaszi bérletet kérjenek a Jézuskától.„A BOZSIK-STADIONBAN A KANYARBA MENTEM…”
Az ultrák törzshelyén, az Északi kanyarban augusztus 5-én, a Paks ellen csendült fel utoljára a szurkolói kórus bajnoki mérkőzésen. A következő „hazai” összecsapásukat már a Hidegkuti-stadionban játszották a kispestiek, túlzás lenne azt állítani, hogy az eredmények arról tanúskodnak, otthonra leltek az MTK-pályán. Amíg a költözés előtt mindhárom meccsüket megnyerték pályaválasztóként, a Hungária körúton két győzelem, két döntetlen és két vereség a mérlegük. A vereségek már csak azért is bánthatták a kispestieket, mert a Mol Vidi és a Ferencváros volt a legyőzőjük. A Honvéd előrébb is állhatna a táblázaton, ha a rangadók többségén jobban futballozott volna. Legfőbb vetélytársai közül egyedül a Debrecen ellen nyert egyszer, az FTC, a Vidi, az Újpest és az MTK ellen nyeretlen maradt.
„AZÓTA MINDEN MECCSEN CSAK EZT ÉNEKLEM…”
Az Újpest elleni szezonzárón nemcsak ezt énekelték a drukkerek, hanem azt is, hogy „Boti ne menj el!” Csakhogy Boti, vagyis Baráth Botond elmegy: a Kansas Cityben folytatja pályafutását. Kérdés, lesznek-e követői az alapemberek közül. Ha igen, az megnehezítheti a kispestiek tavaszát. Ámbár fél éve is sokan féltették őket, mondván, Eppel Márton, Patrick Ikenne-King, Bobál Dávid és Davide Lanzafame távozását megsínylik, erre tessék: nyolc győzelemmel, továbbá öt-öt döntetlennel és vereséggel a negyedik helyen várják a folyatást, csak egy pontra a dobogótól.
A végén még kiderül, hogy megéri kispestinek lenni.
FÉNY: Rég adott annyi játékost a nemzeti együttesbe a Honvéd, mint 2018 őszén. A labdarúgók képességeit jól ismerő, a kispestiekkel 2017-ben bajnoki címet nyerő Marco Rossi Baráth Botondot, Gazdag Dánielt, Gróf Dávidot, Holender Filipet és Nagy Gergőt is meghívta a keretbe, Baráth Botond és Holender Filip be is mutatkozott a válogatottban. |
ÁRNYÉK: Nem mindegyik nyári átigazolás vált be. Meghatározó játékossá jóformán csak Batik Bence nőtte ki magát, mások hol több, hol kevesebb lehetőséghez jutottak. Eke Uzomát leginkább a sérülései hátráltatták, hogy csapata hasznára legyen, Tomás Pilíknek viszont alig akadt emlékezetes megmozdulása – alighanem távozik is a télen. |
– Ha valaki a rajt előtt azzal áll ön elé, hogy a negyedik helyen zárják az őszt, a tenyerébe csapott volna? – És most mit mond? – Kicsit módosítsunk az első kérdésen: ha valaki a tavaszi nyitó meccs előtt azzal állna ön elé, hogy a harmadik helyen zárják a bajnokságot, a tenyerébe csapna? |
Legjobb szezonján van túl Holender Filip. Supka Attila majdhogynem kényszerből vezényelte a csatársorba az idény elején, aztán kiderült, a 24 éves játékos tökéletesen megoldja azt a feladatot – is. Nem véletlen, hogy novemberben már a válogatott keretbe is bekerült, mi több, Marco Rossi bevetette a finnek ellen. |
Ha valaki nélkül nincs Honvéd, az Djordje Kamber. Ha kíváncsi annak a futballistának a prototípusára, aki kiteszi a szívét a pályán, ajánljuk figyelmébe a 35 esztendős bosnyák-magyar védőt. A 18 őszi bajnokiból csupán egyet hagyott ki, nem véletlenül viseli a csapatkapitányi karszalagot. |
Nem szereztek sok gólt a piros-feketék (huszonegyet), de nem is kaptak sokat. A 15 kapott gólt a teljes csapat érdeme, no meg a Supka Attila vezette szakmai stábé. Már csak a támadójátékon kellene csiszolni. |