Elfogult számolgatás – Malonyai Péter jegyzete

Kifejezetten elfogult vagyok Dibusz Dénessel, és – bocsásson meg a (sport)világ – különös tiszteletem okai között nem a futball szempontjai az elsők. A tudatossága fog meg, nevezetesen, hogy hiába lett egyre sikeresebb a labdával, azon a pályán haladt, amelyre a szülei tették esztendőkkel ezelőtt: történhet vele bármi a pályán, a tanulás az első.

Nos, a Fradi kapusa már közgazdász diplomával a zsebében volt csapata legjobb játékosa az elmúlt ősszel, a bajnoki mezőnyben övé volt a legjobb átlagosztályzat (6.667), az Európa-ligában szereplő csapatok kapusai között pedig ott van a legjobb tízben. Meggyőződésem, hogy az egyetemi végzettség, általánosabban a tanulás szerepet játszik abban, hogy remekel. Nem mai a tapasztalat, hogy egy-egy játékosnak (s nem csak a futballban) kifejezetten jót tesz, ha használnia kell az agyát, rendszereznie az információkat, beosztania az idejét. Mindez segít abban, hogy gyorsabban döntsön egy-egy játékhelyzetben, mi több, helyesen, a lehetőségek közül a legjobbat kiválasztva.

Mielőtt a Fradi kapusa lett, végigjárta a szamárlétrát – gyerekként Pécsen, kölcsönben Barcson, majd első kapusként újra Pécsen, de már az NB I-ben. Ez is kellett ahhoz, hogy ott tartson, ahol – mint mondja, álmai természetesen vannak, de célokat rendre csak a közeli jövőre tűz ki. Öt esztendeje honos az Üllői úton, védett a válogatottban is, s többször szerepelhetett volna, ha nincs előbb Király Gábor, majd Gulácsi Péter. Nem az én tisztem eldönteni, ki a legjobb a kapuban, ám annyi bizonyos, senki sem csodálkozna, ha Dibusszal kezdődne a csapatösszeállítás a válogatottban. (Megjegyzem, Gulácsi sikeres gimnáziumi matematikaversenyek után döntött a futball mellett.)

Elfogultságomat csak növeli, hogy a klubnál Balogh Tamás felelős a kapusokért – magyar edző, magyar játékos. Az ilyesmi enyhén szólva is figyelemre méltó, a szívemnek különösen kedves, hiszen mostanra – az egykori mozgalmi indulót idézve – nemzetközivé vált a világ. És – ez sem érdektelen – a mezőnyjátékosok között legjobb, nem mellesleg szintén Fradi-alkalmazott kenyai-norvég Tokmac Nguen csaknem fél osztályzattal végzett Dibusz Dénes mögött.

Nálam ez is magyar siker, Balogh edzőé és kapusáé – ez már nem csupán elfogultság, hiszen a számok nem hazudnak.

Legalábbis ha komolyan veszik őket.