Egervári: Egyszer sem léptem át a sportszerűség határát

ÚJPEST–VIDEOTON 1–0

Nebojsa Vignjevics, az Újpest vezetőedzője: „Elégedett voltam Lencse László produkciójával. Úgy is mondhatnám, sokkal hasznosabb futballista, mint a szenegáli Mbaye Diagne volt. Egyetlen közös edzés után állítottam a csapatba, de egyáltalán nem látszott rajta, hogy új fiú lenne közöttünk. Most gólpasszt adott, és biztos vagyok benne, hogy hamarosan a kapuba is betalál. Tény, voltak gondjaink a védekezéssel, ám megúsztuk kapott gól nélkül, és azt is hozzá kell tennem, olykor szerencsénk is volt. Nagy győzelem ez, de el kell ismerni, mindkét csapatnak megvoltak a helyzetei. Jó mérkőzés volt, örülök, hogy ilyen sikerrel kezdtük a tavaszi szezont, ráadásul nem csupán a három ponttal, a játékkal is elégedett lehetek."

Horváth Ferenc, a Videoton vezetőedzője: „Jó meccset játszottunk, élvezetes kilencven perc volt, mindkét kapu veszélyben forgott, de vereséget szenvedtünk, úgyhogy csalódott vagyok. Mindkét kapus jól teljesített, ami nem a védekezésünket dicséri, ám összességében úgy vélem, nem érdemeltünk vereséget, igaz, győzelmet sem. A lehetőségeink megvoltak, nem tudtunk élni velük, márpedig az a csapat, amelyik ennyi helyzetet elpuskáz, nem érdemel három pontot. El kell ismerni, ezúttal nem voltunk olyan egységesek, mint a Ferencváros elleni kupamérkőzésen. Alighanem az az összecsapás sokat kivett a játékosokból, és leginkább mentálisan. A középpályán nem voltunk olyan stabilak, mint hét közben. Az Újpest remek együttes, nem lehet ellene úgy lejátszani egy meccset, hogy a támadói ne kerüljenek helyzetbe."

HONVÉD–HALADÁS 0–1

Marco Rossi, a Honvéd vezetőedzője: „A mérkőzésen tizenöt perc kivételével a mi akaratunk érvényesült. Abban a negyedórában azonban volt a vendégeknek két szögletük, az egyik után gólt szereztek, ezért rohanhattunk az eredmény után. Megvoltak a lehetőségeink a gólszerzésre, például Souleymane Youla nagy helyzete, mégsem tudtunk gólt lőni. Amikor aztán hátrányba kerültünk, természetes, hogy nagyobb erőket mozgósítottunk, ráadásul veszélyesen is futballoztunk. A megszerzett három pontot alighanem érdemesebb lenne Király Gábornak elkönyvelni, mint a Haladásnak. Korábban is utaltam már rá: ha egy bajnokság ennyire kiegyenlített, mint a magyar, az olyan egyéniségek döntenek a pontok sorsáról, mint a válogatott kapus."

Mészöly Géza, a Haladás vezetőedzője: „Izgalmas és jó mérkőzés volt, annak ellenére, hogy a mély talaj nem kedvezett a játéknak. Az első félidő jobban tetszett, mert megvoltak a helyzeteink, elég, ha Halmosi Péter ziccerére gondolok. A folytatásban a hazaiak nagy erőket mozgósítottak, rendkívüli elánnal játszottak, beszorítottak minket. Sajnálom, hogy amikor kiszabadultunk a nyomás alól, nem tudtunk élni a kínálkozó lehetőségekkel. Ezen még javítanunk kell. Nyomon követtük a kispestiek felkészülését, ezért nem ért váratlanul a csapat hadrendje. Sejtettük, hogy Djordje Kamber hátul játszik, amikor pedig szükség van rá, előrehúzódik a középpályára, miként a szélső hátvédek előretöréseire is figyelnünk kell. A mérkőzés fordulópontjaiból jól jöttünk ki, de valóban nagy szerepet játszott a sikerünkben Király Gábor is. Védéseivel nagy erőt, önbizalmat adott csapattársainak, akik az utolsó leheletükig küzdöttek, csúsztak-másztak."

BÉKÉSCSABA–FERENCVÁROS 0–1

Zoran Szpisljak, a Békéscsaba vezetőedzője: „Azok után, amin a kezdést megelőző tizennyolc órában átmentünk, szinte csoda, hogy így tudtunk teljesíteni. Több játékosunk mondta le betegség miatt a szereplést, így az utolsó pillanatban meg kellett változtatnom a stratégiánkat. Az volt a tervünk, hogy adjuk át a területet a Ferencvárosnak, de a saját térfelünkön agresszívan vegyük fel a labdát birtokló, a támadáshoz felzárkózó játékosokat. Igaz, szögletből kaptunk egy gólt, ám azon kívül nem sok helyzete volt a Fradinak, a kapusunknak bravúrra nem is volt szüksége, sőt védenivalója is alig akadt. A játékunk szervezett volt, amiért elismerés jár, kár, hogy kikaptunk. Úgy láttam, helytálltunk, talán egy pontot elcsíphettünk volna, hiszen volt két-három olyan szituáció, amelyben talán benne volt a gól ígérete, de ahhoz képest, hogy a meccs előtt a csapatorvosunk volt a főszereplő, elégedett lehetek a mutatott teljesítménnyel."

Thomas Doll, a Ferencváros vezetőedzője: „Amint megláttam az összeállítást, még inkább világossá vált számomra, hogy a Békéscsaba nagyon defenzív stratégiával készül ellenünk, és beáll a kapuja elé. Sikerült talpra állnunk a Videoton elleni vereséget követően, a mérkőzés első szakaszában lendületesek voltunk, jól járattuk a labdát, nem engedtük, hogy a Békéscsaba helyzetbe kerüljön. A második félidőben kicsit nehézkes volt a támadójátékunk, sokkal kevesebbet voltunk a kapu előtt. Persze arra is figyelni kellett, hogy ilyen időjárási körülmények mellett bármikor hibázhat egy játékos, egy szabadrúgás, egy szöglet után gólt találhat az ellenfél, szóval izgulnunk kellett a meccs végéig, de szerencsére mienk lett a győzelem. Viszont javítanunk kell a támadójátékunkon, pontosabban kell futballoznunk az ellenfél kapujának közelében."

PUSKÁS AKADÉMIA–DIÓSGYŐR 1–0

Robert Jarni, a Puskás Akadémia vezetőedzője: „Kellett ez a győzelem, főleg mert az első mérkőzés mindig nehéz, különösen abban a helyzetben, amelyben mi vagyunk. A középpályán jól szűrtük meg a DVTK próbálkozásait, ellenfelünk csak szabadrúgásokból, szögletekből és felívelésekből tudott veszélyeztetni. A játékosok egymást kisegítve futballoztak, ennek köszönhető a megérdemelt győzelmünk. Nem szeretek visszanézni, de tagadhatatlan, hogy régen nyertünk legutóbb. Sokszor a kezünkben volt a győzelem, ám valami miatt elmaradt a siker. Most olyan helyzetben vagyunk, mintha új bajnokság kezdődne."

Egervári Sándor, a Diósgyőr vezetőedzője: „Sajnos az első játékrészben bátortalanul futballoztunk, a gyorsan kapott gól nagyon megfogott bennünket. A szünetet követően aztán már ráerőltettük az akaratunkat az ellenfelünkre, voltak lehetőségeink a gólszerzésre, és úgy láttam, a Puskás Akadémia tizenhatosán belül is akadt olyan szituáció, amely után tizenegyest lehetett volna ítélni. Azonban nem ezen múlt a vereségünk, többet kellett volna kihoznunk magunkból. Ahhoz viszont, hogy gólt szerezzünk, türelmesebb játékra lenne szükség a támadóharmadban."

– A lelátóról úgy tűnt, nincs megelégedve a játékvezető tevékenységével. Mi volt a gondja?
„Azt gondolom, hogy természetes edzői reakcióik voltak ezek, azaz egyszer sem léptem át a sportszerűség határát."

DVSC-TEVA–VASAS 4–0

Kondás Elemér, a DVSC vezetőedzője: „Nehéz összecsapásra számítottam, mégiscsak az első tavaszi mérkőzés volt, amikor még mindenki energiával és bizakodással telve lép pályára, úgyhogy egy ilyen csata sohasem tűnik könnyűnek, de... Hogy végül könnyebb lett a vártnál, ahhoz az is kellett, hogy jól kezdjünk és hamar betaláljunk. Már az elején fölényt akartunk kicsikarni, és tetszett, hogy nagyrészt ötletesen, felszabadultan játszott a csapat. Van bennem azért hiányérzet is, ugyanis szerettem volna, ha még több gólt szerzünk. A végén is volt sakk-matt helyzetünk. Holman Dávidról tudtuk, hogy tehetséges labdarúgó, ezért szerződtettük, ám tud ennél jobban is játszani. Örömteli, hogy Horváth Zsolt is eredményes volt, de ezt várjuk tőle és másoktól is, mert aki nem teljesít, kikerül a csapatból."

Michael Oenning, a Vasas vezetőedzője: „Hamar gólt kaptunk, az első félidőben nem is javultunk semmit. A másodikban magunkra találtunk, s ha a ziccert berúgjuk, talán más lehetett volna a meccs, de kontraakcióból az ellenfél szerezett gólt. Akkor már tartani lehetett attól, hogy még csúnyább vereségbe szaladunk bele, ám összeszedte magát a csapat. Nagy volt a játékosokban a bizonyítási vágy. Én is sokat kérek, lehet, hogy az idegesség, az izgalom és az általam támasztott elvárások összessége hatott így. Csapatként veszítettünk, és remélem, csapatként nyerünk a Haladás ellen. Egy biztos, csak futballozva tudunk bent maradni, nem pedig bunkerfocival."