„Egyetlen célunk lesz a következő idényben, a bennmaradás kiharcolása”– mondtaTállai András, a mezőkövesdieket működtető gazdasági társaság elnöke az idényt megelőzően. A bajnokság végén kijelenthetjük, meg is mutatkozott az együttesen, hogy nem próbált megfelelni egyéb elvárásnak: játékban nem alkotott maradandót, jól felismerhető stílust sem alakított ki, kiemelkedő egyéni teljesítményt sem jegyezhettünk fel a csapatból, és még azt sem mondhatjuk, hogy legalább fiatal magyar játékosok beépítésére vállalkozott – a Mezőkövesd az utolsó játéknapig egyáltalán nem játszatott saját nevelésű labdarúgót, az Újpest ellen néhány percre becserélt 17 éves Bodnár Attila szerepeltetésével próbált kozmetikázni a statisztikán.
Az új év aztán minden várakozást alulmúlt, a Mezőkövesd a ZTE FC-vel holtversenyben a legkevesebb pontot szerezte az esztendőben, csupán 16-ot. A viszontagságos felkészülési időszak előrevetítette, a tavaszi szezon nem lesz diadalmenet, de hiba lenne pusztán ennek a számlájára írni a gyenge szereplést. A téli átigazolási időszakban rendre rossz üzleteket ütött nyélbe a klub, Tomislav Kis, Andrej Lukic, Amir Bilali, Kamer Qaka, Denis Granecny és Vjacseszlav Csurko sem bizonyította, hogy emelné az NB I színvonalát, de Babati Benjamin és Patrick Ikenne-King sem talált magára a gárdában. Bár a kövesdiek tavasza maga volt a szenvedés, sokszor úgy tűnt, elképzelés és stílus nélkül futballoznak, két fordulóval a vége előtt tették biztossá NB I-es tagságukat, ami leginkább a kiesőket minősíti.
„Ha a bennmaradás megvan, elégedettek leszünk”– mondta Tállai András Supka Attila kinevezésekor. Nos, az elégedettséget a bennmaradáson kívül más nem is táplálhatja, mert ebben az évadban felejthető produkcióval rukkolt ki a sorozatban a hetedik első osztályú idényére készülő együttes.