A hazaiaknál akadtak ugyan sérültek, de nem az alapemberek közül, némileg mégis megváltoztatta múlt heti kezdőjét Kondás Elemér, amelybe bekerült a középpályára Yannick és a támadósorba Stevo Nikolic a mostanában gyengébb formát mutató Bódi Ádám és Kulcsár Tamás helyére. A vendégeknél nem csak névleg hiányzott a védelemből az eltiltott Máté Péter, de a maródi Rados Bulatovics, Darko Pavicsevics páros távolléte is tovább esztergálta az amúgy sem éppen vaskos lábakon álló Zalaegerszeg-reményeket.

A két fél közötti tizenöt helyezésnyi és 32 pontnyi különbség nem látszott meg az első percekben, sőt egy szögletre Nenad Novakovics olyan sután lépett ki, hogy az ajándéklabda hiába pattant róla Milan Bogunovics fejére, a védő nem számíthatott erre, és odalett a lehetőség. Az első negyedóra előtt megláthattuk az első hazai ziccert is, de Selim Bouadla az ötös sarkáról elpörgetett a kapus és a kapu mellett is. Aztán váratlanul megszerezte a vezetést a ZTE, éspedig a hazai védelem teljes asszisztálása mellett: Roguy Méyé közeli sarkazását még védte Novakovics, ám érkezett Daniils Turkovs, aki közelről a hálóba kotorta a labdát.

Hol a csudában volt a védelem? – kérdezték a hazai kispadon, és minimum ezt mondták, vagy talán még cifrábbakat is, amikor nem sokra rá a gólszerző teljesen egyedül törhetett kapura, de elrontotta a ziccert; majd akkor, amikor Tököli Attila bal oldali beadását a kapus és Varga József közül Djordje Kamber a hálóba bólintotta.

Láthattunk debreceni ziccereket is, ám Safet Jahic ihletett formában védett, jellemző módon Kondás Elemér még a félidő előtt lecserélte csapatkapitányát, Szakály Pétert, aki olyan sértetten fogadta ezt, mintha nem élete talán legrosszabb játékával rukkolt volna ki.

A félidőben alaposan kicifrázhatta mondanivalóját Kondás mester, mert a második félidő elején kollégája még el sem foglalta helyét, amikor szépített a Debrecen, Stevo Nikolic révén; aki csakhamar mesterhármasig jutott úgy, hogy Jahic három-négy elképesztő bravúrt is bemutatott. Nikolic egyébként elgondolkodhatott azon, hogy a XXI. századra az elmagányosodás betört a futballpályákra is, mert a zalaegerszegi védelem (ha lehetett egyáltalán rájuk ezt a nevet használni a mérkőzés 46. és 60. perce között) rendre csak szemmel követte a légióst.

Az NB I történelmének bizton egyik legmozgalmasabb negyedórája során a Nikolic-hármas közben Jahic megmutatta, mi az a kapussors, amikor nemes egyszerűséggel bevédte Nagy Zoltán gyöngéd beadását, szenvedéseit pedig a 60. percben egy értékesített Adamo Coulibaly-büntető zárta le.

Ezzel el is dőlt minden lényeges kérdés, az 5–2 után már csak adminisztrálgattunk a sárgákat és a cseréket, miközben a Szakály család mai napját tovább rontva Szakály Dénes ziccerben a labda mellé rúgott, majd a csereként beálló Kulcsár Tamás harcolt és hagyott ki egy tizenegyest.

Győzelmével megerősítette első helyét a Debrecen, a Zalaegerszeggel kapcsolatban pedig feladnánk egy találós kérdést: mi lesz az olyan csapattal, amely a naptári évet úgy zárja, hogy utolsó győzelmét a bajnokságban május 22-én aratta?