Ember a kapuban – Malonyai Péter  jegyzete

Ahogy az mostanában megszokott, az európai klubfutballcsúcs, a Bajnokok Ligája sorsolása a lépcső akármelyik fokán azért érdekes nekünk, mert megesik, hogy honfitársunkat köszönthetjük, érte szoríthatunk a meccseken.

Ami a pénteki eseményt illeti, a Leipzig jóvoltából ketten is vannak, Gulácsi Péter és Willi Orbán. Közülük Gulácsi érdemli a nagyobb figyelmet, esetében nincs szükség semmiféle szépítésre, a produkciója önmagáért beszél. Egyelőre hagyjuk, hány- és hányféle rangsorban szerepelt a Bundesliga élmezőnyében, maradjunk a tényeknél és a Bajnokok Ligájánál!

Válogatott kapusunk kapott gól nélkül hozta le a Tottenham elleni sikeres nyolcaddöntő két meccsét, főszerepe van tehát abban, hogy a lipcseiek a nyolc között vannak. És azt se felejtsük el, hogy a csoportkörből az Oympique Lyon, a Benfica és a Zenit csapatán át vezetett az út, egyik sem mondható könnyű vetélytársnak.

Legalábbis innen nézve. Onnan, ahol Gulácsi produkál, más a mérce, más a nézőpont. Külön világ. Amíg mifelénk a futballisták a „jó lenne” kategóriájával írják le a Bajnokok Ligája- és az Európa-liga-szereplést, arra vágynak, hogy neves csapatokkal mérkőzhessenek, forró légkörben, s ha sikerül, úgy gondolják, lesz mit mesélni az unokájuknak. Nos, Gulácsi más szint, neki az jár a fejében, hogy miként lehet túljutni – aktuálisan az Atlético Madridon, s ha sikerül, tovább és tovább a végsőkig.

Megteheti, sőt meg is kell tennie, ahol ő áll, ott mindenképpen. Hiszen a 2018–2019-es idényben a mérvadó Kicker szerint ő volt a legjobb Bundesliga-kapus, a The Athletic szakportál szerint a mostaniban is, ám a cím és a rang mellett fontos, amit az elemzés rögzít. E szerint roppant képzett, magabiztos, erénye, hogy nem a látványosságra törekszik, hanem a biztonságra, a rutinja is előnyére válik, nem beszélve a nyugalmáról és emberi kvalitásairól. Tekintélye van, és nem csupán a posztjából adódóan. Ezek után bízhatunk abban, hogy felszabadultan szoríthatunk érte a Bajnokok Ligája folytatásában, hiszen ami mögötte van, az drukkereinek is megalapozott önbizalmat adhat.

Ami engem illett, nem remélem, hanem biztos vagyok benne, hogy Lisszabonban is hozza magát. Furcsa, nem furcsa, ezt arra alapozom, hogy neki is voltak és lesznek meccsei, amelyen nem róla szól a mese, ám mindig túl tudott lépni a rossz napjain.

Mert több mint kapus.

Gondolkodó, felnőtt ember.