– Felnőttfutballban szerzett tapasztalat híján remekül helytállt a világ egyik legjobb csapatának tartott Liverpool elleni FA-kupa-mérkőzésen. Miként készült élete első felnőtt tétmeccsére?
– Csütörtökön, egy nappal a mérkőzés előtt tudtam meg, hogy pályára léphetek – mondta lapunknak Onódi Ákos, aki az Aston Villa akadémiájának fennállása óta az első kapus, aki tétmérkőzésen bemutatkozhatott a felnőttek között. – A sors fintora, hogy erre azért volt lehetőségem, mert az elmúlt héten az első keret edzései helyett a tartalékokét látogattam, mivel a télen szeretnének kölcsönadni. Hétpecsétes titokként kezelték az akadémián, hogy nem az első keret lép pályára az FA-kupa-mérkőzésen. Ezt az információt magamban kellett tartanom, pedig rengeteg emberrel, de legfőképpen a családommal megosztottam volna, hogy bemutatkozhatok a felnőttek között. Egy napom volt elemezni a Liverpool játékát, igyekeztem az összes fellelhető videót megnézni, hogy tudjak miből építkezni, s minél jobban olvassam a játékot. A kapustársak és az edzőim is elláttak jó tanácsokkal, biztattak. Tudtomra adták, hogy hisznek bennem. Tom Heaton kapustársam külön felhívta a figyelmemet arra, hogy minden szögből számítsak lövésre.
– Utólag elárulhatja: izgult?
– Amikor megtudtam a hírt, remegő lábbal mentem edzésre, akkora sokként ért. Péntekre aztán megnyugodtam, de nem volt könnyű feldolgozni, hogy a meccs előtti bemelegítésnél Jürgen Klopp végig minket figyelt.
– A mérkőzésen azonban nem lehetett észrevenni, hogy zavarban lenne.
– A kezdő sípszó után már csak a feladataimra összpontosítottam. Irányítottam a hátsó négyesünket, a középpályánkat, hogy minél szervezettebbek legyünk. Testközelből tapasztalhattam, hogy az ellenfél labdarúgói olyan elképesztő szinten futballoznak, amilyennel korábban nem találkoztam.
– Hogyan dolgozta fel, hogy már a negyedik percben hátrányba kerültek?
– Mondhatom, jót tett nekünk a kapott gól, Sadio Mané fejese után ugyanis összekaptuk magunkat, s még inkább átéreztük annak a súlyát, hogy a Liverpoollal játszunk. Tisztában voltam a helyzetemmel, kapusként nem zuhanhattam össze, topon kellett lennem. Csak a labdára figyeltem, s amennyire lehetett, próbáltam elvonatkoztatni attól, hogy kik alkotják az ellenfél csapatát. Kizárólag a feladataimmal foglalkoztam, s az is segített, hogy a tanácsokat megfogadva mindvégig kiabáltam, hangosan irányítottam a társakat.
BIRMINGHAM MAIL A helyi lap értékelésében nem fogta vissza magát, mindegyik Villa-játékosnak a legjobb, 10-es osztályzatot adta, még a cseréknek is. Onódi Ákos kapcsán a cikkíró kiemelte, hogy Tom Heaton, az első csapat keretéhez tartozó háromszoros angol válogatott kapus is megdicsérte. |
90MIN.COM Az internetes honlap osztályzatai kiegyensúlyozottabbak: Onódi Ákos itt ötöst kapott, a szerző megjegyzi, a magyar kapus az első félidőben gyors egymásutánban kétszer is nagyot védett, a góloknál pedig tehetetlen volt. |
DAILY MIRROR A lap tudósítója szerint a Villa védelmének és Onódi Ákosnak is köszönhető, hogy a Liverpool gyors vezető gólját nem követte több. A második félidőben aztán beindultak a „vörösök”, de a birminghamieket erősítő fiatalok így is büszkén mehettek haza. |
THE ATHLETIC A The Athletic kiemelte, a Villa fiataljai négy hete nem játszottak tétmeccset, néhányukat a szüleik vitték a találkozóra. A csapat egyik szponzorának, egy fogadóirodának az emblémáját sem varrhatták a mezekre, mert a játékosok jelentős része tizennyolc évnél fiatalabb volt. |
– Honnan a képessége, hogy higgadt marad ilyen helyzetben is?
– A legnagyobb segítséget az adta, hogy nyár óta az első csapattal edzettem, s a gyakorlások után legalább fél órát még a pályán maradtam. Olyan labdarúgók lőttek nekem kapura, mint Jack Grealish vagy Ollie Watkins, így nem ért váratlanul az a sebesség, amellyel a mérkőzésen találkoztam. Emellett igyekeztem megfogadni a kapusedzőim javaslatait, ők elhitették velem, hogy készen állok a feladatra. És persze hittem a jó szereplésben is. A társaságot ismerve tudtam, képesek lehetünk helytállni, még úgy is, hogy a legtöbben ebben az évben csak két edzésen vettek részt.
– Egy egyes döntetlennel vonultak pihenőre. Mi játszódott le az öltözőben?
– Majd' kicsattantunk jókedvünkben, mindenki kiabált. Az edző csitított bennünket, s elmondta, hogy a másik öltözőben Jürgen Klopp valószínűleg éppen leszidja a játékosait, úgyhogy továbbra is összpontosítsunk.
– A Liverpool ezt követően megrázta magát, a folytatásban három gólt szerzett. Van hiányérzete amiatt, hogy valamelyik esetben nem hárított?
– Még a negyedik percben született első gólnál: ha egy tizedmásodperccel előbb elrugaszkodom, nem tűnt volna úgy, mintha csak utánavetődöm a labdának, s talán oda is érek. A harmadik gól miatt is bosszús vagyok, mert a védőnket kértem, hogy a rövid sarkot blokkolja, ám a lába között átfért a labda, én pedig már nem értem vissza a rövidre.
– Védésből is volt jó néhány, az InStat elemzőrendszer szerint nyolc nagyobb. Melyik a kedvence?
– Az első kettő, amely egymást követte. Mohamed Szalah labdáját kiütöttem a bal alsó sarok elől, majd Sadio Mané ismételhetett, de megint védtem. Arra is szívesen emlékszem, amikor a lefújás előtti pillanatokban Curtis Jones lövése után vetődve hárítottam. Ezek a megmozdulások folyamatosan építettek, spannoltak a meccs hevében.
– Sokan gratuláltak?
– Olyan sokan, hogy sajnos nem is tudok egyesével válaszolni az üzenetekre. A lefújás után az ellenfél játékosai is elismeréssel szóltak a teljesítményünkről. Minden egyes pozitív visszajelzés rendkívül jólesett, Mohamed Szalah dicsérete különösen. Szerencsés vagyok, hogy az ő és Alisson Becker mezét is megkaptam.
– Érthetően boldog, no de mi lesz önnel ezután?
– Két és fél évvel ezelőtt igazoltam át Győrből az Aston Villához, a korosztályos csapatokat végigjárva rengeteget tanultam, profi szerződést kaptam, s úgy érzem, ideje belekóstolnom a felnőttfutballba. A fejlődésem érdekében a télen remélhetőleg kölcsönadnak az alsóbb osztályok valamelyikébe, ahol nagyobb fizikai megterhelésnek tesznek ki, hogy aztán minél több tapasztalattal térjek vissza az egyesülethez.