– Edzésre tart?
– Még nem, a délutáni tréning később kezdődik. Bútort vettem a lakásba, most viszem haza – mondta Matondo Franck Gerard, a kongói édesapától és magyar édesanyától származó támadó, akit az osztrák élvonalbeli Kapfenberg igazolt le.
– Ezek szerint már beköltözött az új otthonába?
– Hogyne! A klubtól három hete kaptam lakást, autót, de ezt a bútort is kifizeti az egyesület.
– Hogyan került az osztrák első osztályba?
– Az Újpestben nevelkedtem, hatévesen kerültem a csapatba. A kapuban kezdtem, de hamar ráuntam. Egyik alkalommal kimentem a mezőnybe, és rögtön lőttem két gólt. Utána már nem védtem többé. Az Újpestet követően fél évet voltam a Ferencvárosnál, ám nem játszottam sokat. Lehet, az is közrejátszott ebben, hogy az első edzésre lila-fehérben mentem le... Ezután a REAC-hoz kerültem, majd ismét Újpestre. Néhány csapattársammal egy boltból csokikat emeltünk el, s én vittem el a balhét, úgyhogy elküldtek. Visszamentem a REAC-ba, ahol tizenhét évesen a felnőttekkel edzettem és szerződést is kaptam. Egy esztendővel később majdnem be is mutatkoztam a másodosztályban.
– Majdnem?
– Bodajkon játszottunk. Bognár György volt az edzőm és elküldött melegíteni a többiekkel. Néhány labda átrepült a kerítésen, s én voltam a legfiatalabb, nekem kellett értük mennem. Odafelé még sikerült, de visszafelé fennakadtam a kerítésen, amely átszúrta a lábamat. Amikor visszaértem a labdákkal, a többiek szóltak, hogy nagyon vérzem.
– Ha jól tudom, egy alkalommal az NB I-ben is pályára lépett.
– A Siófok ellen még kétezer-hétben, Aczél Zoltán keze alatt. Utána nem kaptam több lehetőséget, pár hónappal később pedig elhagytam a csapatot, és Ausztriába igazoltam, a hatodosztályú SC Melkbe. Két és fél évet töltöttem el ott; átlagban majdnem minden mérkőzésen betaláltam, az utolsó évemben gólkirály lettem és megnyertük a bajnokságot. Az egyik találkozót kettő nullra nyertük meg, én lőttem mindkét gólt, s ezt egy menedzser is látta. Ezután kerültem a negyedosztályú SV Strasswalchenhez.
– Ahol egy esztendeig időzött, s rekordot döntött.
– Már a szezon felénél vittek volna, de maradtam. Elvégeztem az UEFA B-licences tanfolyamát, három csapattal is dolgoztam, és szerettem volna befejezni a munkát. Végül huszonnyolc bajnokin harminchat találatig jutottam, amivel átadtam a múltnak a bajnoki gólrekordot. Az idény végén több bundesligás csapat keresett, köztük a Kapfenberg is, amelyhez végül aláírtam.
– Mikor mutatkozik be?
– Azt nem tudom. Sajnos sérülést szenvedtem az alapozás során, de már jól vagyok. Szeretnék egy-két hónapon belül debütálni, a télig pedig beverekedni magam a kezdőbe.
– Mióta él Ausztriában?
– Három éve, de Magyarország az igazi hazám. Nem vagyok kettős állampolgár, mint azt sokan gondolják. Tősgyökeres magyar vagyok.
– Ott volt a Sturm Graz ellen megnyert hétvégi bajnokin?
– Remek hangulat volt! Csak azt sajnálom, hogy Szabics Imrével nem találkoztam, viszont Sáfár Szabolccsal igen. Újpesten még dobáltam vissza neki a labdákat, és azt mondta, reméli, legközelebb a pályán találkozunk , csak nehogy gólt rúgjak neki.