„Tudtam, hogy a hosszabbítással egyben aláírom azt is, hogy kispadozok, csak csereember leszek, hiszen a vezetők ezt korrekten elmondták nekem – nyilatkozta a Nemzeti Sport Online-nak Waltner Róbert. – Viszont korrekt szerződést tettek elém. Amire nem számítottam, hogy mindezt ilyen nehezen élem meg, dolgozom fel. Bevállaltam, de azért mindezt megélve átértékelődik az embernek az ezzel kapcsolatos álláspontja. És azért ennél picivel több játéklehetőséget gondoltam, főként, mert nem is érzem magam rossz formában. Nem az van, hogy az edzéseken lefelé kilógnék a sorból. Szóval lehet, hogy tavaly nyáron végül is rossz döntést hoztam meg. Éppen ezért most arra az elhatározásra jutottam, és erről már tájékoztattam a klubvezetőket is, hogy a nyáron nem kívánok élni a szerződésben foglalt plusz egy évvel, és nagy valószínűség szerint másik csapatot keresek magamnak. Olyat, amelyben játszok. Ennél mindenképpen többet játszok. Ugyanis érzem még magamban a megfelelő erőt. A vezetők azt mondták: megértik, hogy ez nekem mégsem megfelelő, és elvágyódok, sajnálni fogják, ha mégis távozom. Viszont nekem meg azt kell elfogadni, hogy az ő koncepciójuk a fiatalítás, és az akadémisták csatasorba állítása.”
A 34 éves támadó úgy véli, akár még két évet is letudna ezen az edzettségi szinten, illetve ha sérülés nem hátráltatja, teste pedig bírja a megterhelést, akár többet is.
„Hogy hol folytatom? Ez lehet osztrák klub, de akár magyar is. Ha kapnék egy jó ajánlatot, szívesen hazatérnék. Tudom, az én koromban már a pénzt is nézni kell. Valószínű most eljutottam arra a pontra, amikor már döntenem kell, hogy a pénz vagy a játék a fontosabb, mert a kettő együtt már aligha jön össze. Bár nem kizárt. Viszont a mattersburgival megegyező szerződést aligha kapok. Ennyit, mint most, máshol aligha keresek. Ennek ellenére most azt mondom: szeretnék innen elmenni, és más klubban még futballozni.”
Waltner elmesélte: még a korábbi időszakban is előfordult, hogy az egyik meccsen győztes gólt szerzett – például az Austria Wien ellen, amelyet korábban soha nem vert meg a Mattersburg –, ennek ellenére a legközelebbi bajnokin a kispadon találta magát, és nem is került sor a bevetésére.
„Azért az egy másik időszak volt. Mondjuk az ehhez hasonló döntéseket akkor sem értettem, de végül belenyugodtam, és nem problémáztam rajta. Főként azért, mert utána meg minden különösebb indok nélkül ismét a csapatban találtam magamat. Ám erre most jóformán semmi esélyem nincs. És most ezt már egyre nehezebben kezelem.”
A csapat a kilencedik, utolsó előtti helyen áll a bajnokságban, húsz meccsen huszonkét gólt szerzett. A magyar légiós nem kívánta minősíteni posztriválisait, mint elmondta: nem az ő tiszte megítélni társai edzésmunkáját, valamint a mérkőzéseken nyújtott teljesítményét.
„Két edzés után vagyok – adott magyarázatot végezetül a fáradt hangjára Waltner –, de természetesen azért a hangulatomról is árulkodik. Mert hazudnék, ha azt mondanám, hogy a közérzetem most éppen a legjobb.”