A magyar–norvég felkészülési válogatott mérkőzés kapcsán a Strömsgodset csatára, Kovács Péter vázolta az északi viszonyokat a Nemzeti Sportnak. „A középpályás Anders Konradsent jól ismerem, mivel ő is a Strömsgodsetben futballozik. Jobb oldali középpályás, képzett, fegyelmezett, rengeteget fut – ami minden norvég játékosra érvényes, mellesleg alapkövetelmény. Egyetlen hiányossága, hogy eddig kevés gólt szerzett. Talán jövőre beindul, bár nem zárom ki azt a lehetőséget sem, hogy már nem nálunk. Ő lehet a következő a sorban, akit a klub elad. Egyébként kíváncsian várom, milyen kezdőcsapattal állnak fel a norvégok – a középpályássor jelenti a legtöbb kérdőjelet. Daniel Braaten az egyetlen igazán rutinos játékos ebben a csapatrészben, képtelenség megjósolni, hogy a fiatalok mit hoznak ki magukból." „Az U21-es válogatott kijutott az Európa-bajnokságra. Láttam a csapatot, nem norvég focit játszik, a rájátszásban a franciákat verte meg. Öt-hat év, és ők adják a felnőttegyüttes gerincét is, igaz, néhányan már most lehetőséget kapnak az A-keretnél, Egil Olsen szövetségi kapitány számol velük. Érdekes egyébként, hogy miért csillapodott a norvég játékosok külföldre áramlása. Jó néhányan megégették magukat Olaszországban, Angliában, ami óvatosságra intette a fiatalokat. Nem rohannak Nyugatra vagy Délre. Vegard Forren huszonnégy évesen igazolhat az Evertonhoz. De említhetek másik példát a Budapestre utazó keretből. Magnus Eikrem két évvel fiatalabb Forrennél, de már megtapasztalta a légióslétet – Manchester United-nevelés. Ole Gunnar Solskjaer hozta magával haza a Moldéhoz, ám hamarosan ismét elválhatnak az útjaik. |
„Magyarország területe 93 ezer négyzetkilométer, legmagasabb pontja a Kékestető, 1014 méter, legmélyebb pontja pedig valahol a Tisza táján található" – felelte Egil Olsen az mlsz.hu-nak adott interjújában arra a kérdésre, hogy mit tud hazánkról. A norvég kapitány hazájában Drillo világa címmel földrajzi atlaszt jelentetett meg (Olsent a hatvanas években Drillónak, azaz trükkösnek becézték), ugyanis a labdarúgás mellett a másik szenvedélye a földrajz.
Olsen jelenleg a második ciklusát tölti hazája válogatottjánál, ezt megelőzően 1990 és 1998 között irányította hazája nemzeti csapatát, az az időszak pedig a norvég futball legsikeresebb korszaka volt.
„Sikerült megtalálnunk a játékosállományhoz leginkább passzoló taktikát. Akkoriban változásban volt a világfutball, eltűnt a norvégokra is sokáig ható tiszta brit stílus. Mi ehhez próbáltunk meg alkalmazkodni, a jelek szerint sikerrel. S bár voltak kiváló játékosaink, a lényeg a csapat egybegyúrásán, az összeszokottságon, az egymásért való küzdésen volt. Ez vezetett a sikereinkhez" – mondta Olsen, hozzátéve, hogy amíg 1993 októberétől 1995 augusztusáig a második helyen álltak a világranglistán, a spanyol kivételével minden nagy válogatottat sikerült legyőzniük.
„A futball maga változott egy kicsit azóta, de én továbbra is ugyanazokat az alapvetéseket tartom a legfontosabbnak. Például azt, hogy számomra nem a labdabirtoklás igazán fontos, hanem hogy hol van a labda. Érdemes megnézni, hány olyan mérkőzés van egy nagy tornán, amelyet a labdát többet birtokló csapat veszít el" – tette hozzá a norvég kapitány, akihez így közelebb áll a Real Madrid stílusa, mint mondjuk a Barcáé.
„A Barcelona eredményei tiszteletet érdemelnek, de hozzám sokkal közelebb áll José Mourinho Real Madridjának a stílusa. S mint az előző idény megmutatta, ez utóbbi az eredményesebb. Az idényzáráskor hét góllal és kilenc ponttal többje volt a Madridnak, mint a katalánoknak" – így Olsen, aki közel állt hozzá, hogy a magyar válogatottat irányítsa, de a döntéshozók aztán Lothar Matthäusra voksoltak. Szerdai ellenfelünk kapitánya nagy hangsúlyt fektet az ellenfél feltérképezésére, és a mieink esetében sem tett másként.
„A kilencvenes években az elsők között használtam komoly videoelemzéseket az ellenfelek feltérképezésére, s erről a szokásomról azóta sem mondtam le. Alaposan kiveséztük a magyar csapat legutóbbi három selejtezőjét, igyekeztünk minél többet megtudni a szerdai ellenfélről. Elismerésre méltó az az eredménysor, amelyet eddig produkált a világbajnoki selejtezőkön. Azzal is tisztában vagyok, hogy az utóbbi hónapban jelentősen előrelépett a FIFA-világranglistán, s mint említettem, én ennek nagy jelentőséget tulajdonítok."
A Puskás Ferenc Stadionban szerda este sorra kerülő felkészülési mérkőzés lesz a 17. találkozó a magyar és a norvég labdarúgó-válogatott között – legutóbb több mint 31 éve sikerült nyernünk az északiak ellen. Az 1981 októberében Budapesten játszott világbajnoki selejtezőn Mészöly Kálmán csapata fölényes, 4–1-es győzelmet aratott Norvégia fölött – ez volt az utolsó sikerünk a skandináv válogatottal szemben. Magyarországon legutóbb Gera Zoltán talált a norvégok kapujába, a válogatott mostani csapatkapitánya a 2006 szeptemberében 4–1-re elbukott Európa-bajnoki selejtezőn szerzett gólt. Az összesített mérleg magyar fölényt mutat: a nemzeti együttes 7 győzelem mellett 5 döntetlent és 4 vereséget számlál, a gólkülönbség 32–17.
MTI |
Kapusok: Bogdán Ádám (Bolton Wanderers), Király Gábor (1860 München), Megyeri Balázs (Olympiakosz) |
Védők: Guzmics Richárd (Haladás), Halmosi Péter (Haladás), Juhász Roland (Anderlecht), Kádár Tamás (Roda JC), Korcsmár Zsolt (Brann), Vanczák Vilmos (Sion) |
Középpályások: Dzsudzsák Balázs (Dinamo Moszkva), Elek Ákos (DVTK), Hajnal Tamás (VfB Stuttgart), Koltai Tamás (Győri ETO), Koman Vladimir (FK Krasznodar), Pátkai Máté (Győri ETO), Pintér Ádám (Real Zaragoza), Varga József (DVSC-Teva) |
Támadók: Németh Krisztián (Roda JC), Szalai Ádám (Mainz), Szabics Imre (Sturm Graz) |
Kapusok: Rune Jarstein (Viking), Espen Bugge Pettersen (Molde) |
Hátvédek: Vegard Forren (Molde), Brede Hangeland (Fulham), Vegar Eggen Hedenstad (Freiburg), Tom Högli (FC Bruges), Tore Reginiussen (Rosenborg), John Arne Riise (Fulham) |
Középpályások: Valon Berisha (Salzburg), Daniel Braaten (Toulouse), Magnus Wolff Eikrem (Molde), Tarik Elyounoussi (Rosenborg), Markus Henriksen (AZ), Havard Nordtveit (Mönchengladbach), Alexander Tettey (Norwich), Ruben Yttergard Jenssen (Tromsö) |
Támadók: Mohammed Abdellaoue (Hannover), Alexander Söderlund (Haugesund), Joshua King (Manchester United) |