Halálának 25. évfordulóján felszentelték Czibor Zoltán szobrát Komáromban

Egy évvel ezelőtt leplezték le Komáromban Czibor Zoltán bronzszobrát, Csák Attila szobrászművész remekül sikerült alkotását (amely a csepeli után a második egész alakos Czibor-szobor Magyarországon) a Czibor Zoltán Városi Sporttelep mellett. A szobrot még a 2019-ben meghirdetett, de a világjárvány miatt félbeszakadt Czibor 90-emlékévsorozat keretében állíttatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (az emlékévsorozat fővédnöke a komáromi születésű Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter), a városi önkormányzat, a MagyaRock Dalszínház és a Monostori Erőd. Az Aranycsapat, a Ferencváros, a Bp. Honvéd vagy a Barcelona egykori, olimpiai bajnok, Európa-kupa-győztes, világbajnoki ezüstérmes balszélsője a városban nőtt fel, és az emigrációból a rendszerváltás után hazatérve is itt élt 1997. szeptember 1-jén bekövetkező haláláig. Most, halálának 25. évnapján szentelte fel a szobrot Takács Ferenc plébános atya.

A szoboravatón megjelenteteket – köztük az Aranycsapat volt játékosainak leszármazottjai közül Bozsik Pétert, Ifj. Buzánszky Jenőt, Grosics Edinát – dr. Molnár Attila polgármester köszöntötte.

Beszédet mondott Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, egyben az emlékév védnöke, a Magyar Futballhagyományok nagykövete, aki tulajdonképpen együtt töltötte Czibor Zoltánnal a legendás futballista életének utolsó fél évét, mivel életrajzi könyvet írt róla, amely Dribli az égig címmel jelent meg. „A nemzet élő lelkiismereteként Márai Sándorhoz vagy Mindszenty Józsefhez hasonlóan száműzetésben üzente egész életével, hogy nincs alku a család- és nemzetellenes, istentelen kommunista diktatúrával – fogalmazott beszédében Szöllősi György. – Mint a rá jellemző keserű humorral mondta, azért nem tért haza 1956-ban, mert nem akarta végignézni, hogy a Vörös Hadsereg másodszor is felszabadítja Magyarországot... Évtizedekig türelmesen várta, hogy összeomoljon a rendszer, amit ő már 1956. szeptember 23-án, Moszkvában megelőlegezett neki, amikor a góljával elért egy nullás magyar győzelem után önfeledten kiabált a Lenin Stadion folyosóján: »Legyőztük a kommunizmust!« Nos, ő valóban legyőzte.”

Czunyiné dr. Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője beszédében hangsúlyozta: „Czibor Zoltán életében két dologban nem kötött soha alkut: a haza és a család tekintetében. Szavai útravalóul szolgálhatnak a mai fiataloknak is, hogy megállják a helyüket az ilyen nehéz időkben.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, az emlékév fővédnöke köszönetet mondott a komáromiaknak, hogy 25 évvel a futballcsillag halála után is éltetik Czibor Zoltán emlékét, és elmondta, külügyminiszterként bármerre jár a világban, a Hungary szónak külföldön szinte mindig Puskás és az Aranycsapat a szinonimája. „De miközben az ötvenes évek nagy futballsikereiről beszélünk, kicsit még szoknunk kell az érzést, hogy újra van futballunk, hogy van egy új nemzeti stadionunk, hogy a válogatott mérkőzéseire járni újra ünnep, és hogy minden évben van klubcsapatunk az európai kupák csoportkörében. Abban is biztos vagyok, hogy onnan fentről Czibor Zoltán és az Aranycsapat játékosai is nézték a wolverhamptoni kilencven percet, az angolok négy nullás legyőzését” – mondta Szijjártó Péter.

A szoborszentelés előtt a komáromi temetőben is volt koszorúzás Czibor Zoltán sírjánál, majd a szobor lábához együtt helyezte el az emlékezés koszorúját Czunyiné dr. Bertalan Judit, Molnár Attila, Szijjártó Péter, Szöllősi György és Vizeli Csaba, az esemény főszervezője, a Monostori Erőd ügyvezetője.

Az emléknap a Külügyminisztérium–Komárom labdarúgó-mérkőzéssel (6–1, gólszerzők: Temesi 3, Szijjártó 2, Szöllősi, ill. Pisont) folytatódott, pályára lépett mások mellett a korábbi válogatott Telek András, Pisont István, Vincze Ottó vagy a színművész Eperjes Károly és Nemcsák Károly is, majd a Csillagerődben előadott, Czibor, a Rongylábú című musical tette teljessé a napot.

VIDEÓS ÖSSZEFOGLALÓNK