Jobbak voltunk az íreknél, de a gól hiányzott

Mindkét válogatott felkészülési meccsek sorát vívta az elmúlt időszakban, ám míg a mieink fókuszában már az őszi világbajnoki selejtezők vannak, addig a vendégek az Európa-bajnokság lázában égnek, amelyen Horvátországgal vívják az első mérkőzést.

Fél órával a mérkőzés kezdete előtt vihar érte el Budapestet és a Puskás Ferenc Stadiont is. A zivatar sajnos villámlással járt együtt, így a mérkőzés megrendezése is veszélybe került. Tíz perccel kezdés előtt jött a hír, hogy a játékvezető legalább öt perccel késlelteti az összecsapás elkezdését.

A magyar válogatott tagjai bevonultak az öltözőbe. Király Gábor a Sport Tv-nek elmondta, ha kell, véleménye szerint lehet játszani ilyen körülmények között is. Az írek a kijáróban várták a kezdést, amíg azonban villámlik, nem lehetett labdába rúgni.

Bő tíz perc csúszással aztán 20.42-kor kivonultak a csapatok a pályára, majd elhangzott az ír, illetve a magyar himnusz is. A találkozót gyászszünet is megelőzte, így végül húsz perc késéssel indult útjára a labda.

A pálya talaja megérezte az esőt, voltak „gyanús foltok” a fűfelületen. Az eső ellenére a lelátó szépen megtelt: nagyjából 15 ezren összegyűltek a lelátón. A meccs elejére lassan elállt az eső.

Az első percek ismerkedést hoztak – egymással és a játékfelülettel –, az első helyzet egy jobb oldali beadást követően John O’Shea előtt adódott, csúsztatása alig ment a kapu fölé. A túloldalon is kialakult egy helyzetecske: Szakály Péter visszahúzása után Szalai Ádám mozdult veszélyesen a labdára, ám a csatárt jól „leütközte” ír védője.

A mieinknél a csehek ellen nem játszó Koman Vladimir feladata volt a játék szervezése Szalai mögött, Gyurcsó Ádám rohamozott a jobb oldalon, Dzsudzsák Balázs a balon – már ha nálunk volt a labda.

A 14. percben Robbie Keane bombája volt az első igazi kapura lövés: a „Vadász” suhintása szerencsére a cél közepébe tartott, így Bogdán Ádám hárítani tudott. A túloldalon mi is gyorsan jelentkeztünk átlövéssel: Dzsudzsák pattogós lökete után Shay Given a helyén volt. Egy perccel később ismét a balszélső veszélyeztetett, az ír kapusnak ekkor nehezebb dolga volt: a megpattanó lövés hárításához nagy bravúr kellett.

A magyar válogatott támadásban már az első húsz percben többet mutatott fel a mérkőzésen, mint Prágában, igaz, hátul is kellett nagyon figyelni: Aiden McGeadyvel szemben előbb Korcsmár Zsolt, majd Varga József is mintaszerű szerelést mutatott be. McGeady mellett Keane okozta a legtöbb gondot elmozgásaival, a veterán csatár fénye ugyan kopott már valamit az elmúlt évekhez képest, ám indulósebessége így is az átlag fölé emeli őt.

A félidő közepén egyértelműen a mieink játszottak fölényben, Dzsudzsák harmadik lövése előtt járatta meg talán a válogatott a legszebben a labdát, ám a ballábas löketet ismét hatástalanította Given.

Az írek Glenn Whelan jócskán kapu fölé szálló szabadrúgásával próbálták jelezni, hogy igenis győzni jöttek Budapestre, a magyar csapat azonban addigi legnagyobb helyzetével válaszolt: Dzsudzsák bal oldali beadás után Szalai védője elcsúszott, támadónk pedig a kapuval szemben estében lőtt Givenbe. Ha higgadtabb maradt volna, cselt vagy passzt is választhatott volna, s aligha jár rosszabbul...

A félidő utolsó perceiben ismét Szalai került főszerepbe, ám hiába csinált meg remekül egy cselt St. Ledger mellett, lövés helyett ezúttal újabb cselt választott – sajnos rosszul tette.

A hosszabbításra pechünkre még egy feljegyzésre váró esemény jutott: a 200. válogatott meccsén „szereplő” dr. Szilágyi Györgynek akadt munkája, amikor Koman Vladimir jobb bokája aláfordult, ám a középpályás folytatni tudta a meccset. Szünetben Pintért Vanczák Vilmos váltotta (Varga lépett egy sorral feljebb), és az írek is cseréltek kettőt.

A második félidőben Kieran Westwood kapus Varga lövésének védésével mutatkozott be, majd Gyurcsó is veszélyeztetett, az ő lövése ment először mellé a mieink részéről. Maradt azonban a magyar fölény, Halmosi Péter szép betörése után két lövést (Szalai, Szakály) is a büntetőterületen belül blokkoltak az írek. Jött az újabb roham: Dzsudzsák kapu elé belőtt labdájába Szalai tette bele a lábát, ezúttal Westwood hárított.

Az 58. percben Gyurcsó ellen követtek el szabálytalanságot a tizenhatos előterében, Dzsudzsák végezhetett el jól helyről szabadrúgást, ám a labda lepattant a sorfalról. Nem sokkal később az írek ijesztgettek: Jon Walters lapos lövését Bogdán tolta ki a jobb alsó elől, majd Vanczák mentett nagyot becsúszva.

Mindkét szövetségi kapitány frissített a csapatán, az íreknél jött Darron Gibson, míg a magyaroknál Szabics Imre (Szakály Péter helyére). A Sturm támadója Szalai mögött amolyan árnyékékként rohamozott a kapura.

A félidő közepén kicsit lanyhult a nagy iram, ami a cserék által kicsit gyorsabban mozgó íreknek tett jót: Darron Gibson lövése fölézúgott, Simon Cox próbálkozásánál Bogdánnak kellett öklözni. Nem sokkal korábban, Mészáros rövid hazaadásánál ugyancsak észnél kellett lennie a kapusnak.

A 84. percben Dzsudzsák szögletét kifejelték, Szabics lőtt 16 méterről, ám Hunt kivágta a labdát a gólvonalról. A beadásokban még a folytatásban is volt veszély, sőt a hosszabbításban Németh Krisztián is eldönthette volna a meccset.

Magyarország többet tett a győzelemért a mérkőzésen, ám végül gól nélküli döntetlenre végzett az immár 14 fellépés óta veretlen Írországgal annak Eb-főpróbáján.