A nyolcaddöntő mérkőzéseinek végéig kísérte figyelemmel a világbajnokság eseményeit a helyszínen Mezey György, egykori szövetségi kapitány, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) edzőképző központjának vezetője. Japánban járta a stadionokat, minden meccsen ott volt, amit elérhetett, a Dél-Koreában zajló találkozókat pedig televízión keresztül nézte. Mezey a hazautazása előtt összegezte tapasztalatait a Nemzeti Sport számára.Milyenek voltak a benyomásai, hozott-e újat ez a világbajnokság a labdarúgás fejlődésébe?– Annyira hozott, hogy korszakalkotónak tartom ezt az egy hónapot. Nem azért, mert valamelyik edzőfenomén új rendszert alkotott volna, hiszen a csapatok hasonló szisztémákban játszanak, ám a labdarúgás mégis látványosan új irányt vett. Megszűnt az, hogy a futballt valaki vagy valakik kifelé szóló tetszelgésre használják fel. Ma már nem lehet bohémsággal és egyénieskedéssel kiemelkedni, ma már csak azok számíthatnak sikerre, akik megalkuvás nélküli győzni akarással, nagy szakmai hiúsággal és hihetetlen alázattal léptek pályára.Ezzel indokolja például a világbajnok korai búcsúját is?– Részben igen. Roger Lemerre nem tudta tovább csiszolni a csapatát, túlságosan is az egyénekre helyezte a hangsúlyt. Zidane-ra például, majd az ő kényszerű távollétére. Eközben a franciák végig sajnáltatták magukat, hogy fáradtak, túlterheltek. Mondok egy ellenpéldát: Roy Keane megsértette a csapat erkölcsi szabályait. Mick McCarthy nem nézte, kiről van szó, egyszerűen hazazavarta a hibázó játékost, és a csapatban gondolkodó írek, akik az angol bajnokságban ugyancsak elfáradhattak, hihetetlen nagy elszántsággal és szívvel harcolva a nyolcaddöntőig jutottak, és ott is csak tizenegyesekkel estek ki. Az elkényeztetett sztárok ideje lejárt, talán elég csak a horvátok vagy a szlovénok példáját idézni még.Csakhogy a világbajnoki mezőny tele van nagyobbnál nagyobb, csillagászati öszszegeket kereső olyan sztárokkal is, akik remekelnek.– Ne keverjük össze őket az előbb említettekkel! David Beckham óriási sztár, de óriási csapatjátékos is! Közelről láttam, mennyit fut, mennyi labdát szerez, milyen végtelen alázattal futballozik. Ugyanez igaz Ronaldóra, Rivaldóra és megannyi más klasszisra, akik életének a középpontjában a játék áll, és tudásukat nem egyénileg, hanem a csapat szolgálatában csillogtatják. Nagyszerű sportemberek ők. Ezzel változott az edzők, illetve a szövetségi kapitányok munkája is?– Lényegesen. A kapitányok korábban azzal voltak elfoglalva, hogy miként tudják elsimítani az ellentéteket, hogyan tartsák egyensúlyban a csapaton belüli hatalmi érdekeket, mostanra viszont a kiváló játékosokra épített szakmaiság lett a döntő, és ez szolgálja a sportág érdekeit.Szenegál, Dél-Korea és Japán kiváló szerepléséből le lehet-e vonni azt a következtetést, hogy a jövőben átrendeződik a világfutball térképe?– Tudomásul kell vennünk, hogy a mezőny kiegyenlítetté vált, ez így van rendjén. Ám továbbra is Európa a vezető hatalom, a világbajnokság legnagyobb sztárjai európai bajnokságokban fejlődnek, ott keresik a kenyerüket, az UEFA szervez rendszeresen tanfolyamokat az ázsiai és az afrikai edzőknek, akiknek a munkája nyilván rendkívül jó hatással van e földrészek labdarúgására. Ugyanakkor például Japán mára elérte, hogy az igazolt futballisták számát tekintve a világon az első ötbe tartozik, Dél-Koreában hasonló a helyzet, de a teljes harminckettes mezőny előttünk jár ebben a tekintetben, hogy kicsit magyar szemmel is értékeljek. Gondoljon bele, Szlovénia lakossága nem éri el a kétmilliót, mégis több igazolt labdarúgója van, mint nekünk, és ez sok mindent megmagyaráz.Ha már rólunk is szó esett, hogyan értékeli a svédek és a lengyelek teljesítményét a közelgő Eb-selejtezőkre gondolva?– Tartok tőle, sokan félreértenek, de muszáj kimondanom, hogy a svédek roppant erősek, angol szintű csapatot alkotnak, és óriási tett volt a szenegáliaktól, hogy le tudták győzni őket. Aki még ott tart, hogy felülről kezeli a svédeket, az lemaradt ebben a világban. Nagyon nehéz ellenfelek lesznek! A lengyelek már más kategóriába tartoznak. Hasonló neveltetésűek, mint a mi játékosaink, nem lebecsülendőek, mert jól felkészített futballisták, ám messze vannak Európa élmezőnyétől.Vállalja a kockázatot, hogy megjósolja a világbajnokság végeredményét?– Ez nem kockázat. A brazilok kiválóak, de az angolok is kirobbannak az erőtől, a dánokat félgőzzel intézték el. Nagyon sajnálom, hogy ez a két csapat már a negyeddöntőben összekerült. Amelyik győz, szerintem döntőt játszik, a másik ágon pedig a németek kerülnek oda.Korábban említette, hogy könyvet ír a világbajnokságról.– Nem én írom, hanem mi négyen, akik személyesen is itt lehettünk, rajtam kívül Gellei Imre, Dajka László és Róth Antal. Nem nyaralni jöttünk ide, minden mérkőzés szakmai tapasztalatait elemezzük, mellétesszük a meccsek teljes statisztikai adatbankját is, és ezt átadjuk minden magyar kollégának, hiszen őket képviseltük itt Japánban, illetve Dél-Koreában.