Nyerő volt az őrült erő

Az ETO olyannyira kimagaslott a bajnokságból, hogy sokan már elkönyvelték: ezúttal is a csapaté lesz az alapszakasz első helye. Igaz, a győri együttes januárban rengeteg gonddal küszködött, sérülések, betegségek nehezítették a munkát, a Bajnokok Ligájában pedig beleszaladt a csapat két súlyos, idegenbeli vereségbe. Legutóbb viszont vendégként parádézott Volgográdban, amivel megőrizte továbbjutási esélyeit a kupasorozatban.
Ami a sérüléseket illeti, abból kijutott az újvárosiaknak is. Előbb Nagy Ivettet veszítették el, majd az arccsontörést szenvedő Kindl Gabrielláról kellett lemondania Kiss Szilárd edzőnek. A szombati derbin kulcsember hiányzott az ETO-ból is, hiszen a volgográdi csatában súlyos sérülést szenvedő Simona Gogirla csak hosszú hetek múlva lesz újra bevethető.

Hamar kiderült, mennyire hiányzik a bajnokcsapatból a világbajnoki ezüstérmes román átlövő. Igaz, eleinte még tartotta a lépést riválisával a Győr, de csak rövid ideig haladtak fej fej mellett a felek. Az első percek egyébként hétmétereslövő-versenyre emlékeztettek, alig több mint 160 másodperc alatt négy büntetőt ítéltek a játékvezetők, s azokból két gól született. A vendégek feltűnően pontatlanul vezették támadásaikat, védekezésben pedig folyamatosan egy ütemmel lemaradtak.

Ráadásul a jobbszélső Kovacsicz Mónika a 11. percben már másodszor állíttatta ki magát, méghozzá feleslegesen, így újabb gondot okozott mesterének. Róth Kálmán feje persze nem emiatt fájt leginkább, hiszen az első félidő derekára egyértelműen látszott, hogy ezen az estén nem csak játékban nincs egy súlycsoportban a két együttes. Szenvedtek a vendégek kulcsemberei, s a hetek óta sokszor sérülten és betegen játszó Görbicz Anitán most jött ki az elmúlt hónapok hatalmas terhelése. A világklasszis irányító sorra követte el a technikai hibákat, többet bakizott egy félidő alatt, mint máskor a fél szezonban.

Ellenpontként a másik oldalon Radulovics Bojana remekelt. A kétszer is a világ legjobb játékosának választott jobbátlövő szórta a gólokat, és mert társai is nagy kedvvel kézilabdáztak, mi több, a kapuban Sirina Irina remekelt, az első harminc perc végére tetemes előnyt halmozott fel a Dunaferr.
A vendégek lelkes szurkolói a szünetben még bíztak a csodában, aztán hamarosan rá kellett döbbenniük, hogy ez nem az ETO napja. Hosszú gólcsenddel kezdődött a második játékrész, aztán az újvárosiak köszöntek be kétszer is, így már tíz gól lett a hazaiak előnye.

Tovább robogott a Dunaferr-expressz, míg a Győr – hiába próbálkozott váltásokkal Róth Kálmán – szárnyaszegett volt. A hazaiaknál továbbra is több remek teljesítmény akadt (Bulath Anita, Borbás Rita, Lovász Zsuzsa, Ferling Bernadett), ráadásul csapatként is sokkal jobban teljesített a Dunaferr.
A hajrában akadt legalább egy ember a győrieknél, aki fel tudta venni a meccs ritmusát. Az ifjú Temes Bernadett sokat tett azért, hogy a bajnokcsapat a tízgólos különbségen belül maradjon Dunaújvárosban, ennél többre azonban egyedül nem lehetett képes.
A végén már felállva ünnepelt az újvárosi közönség, a győrieket csak az vigasztalhatja, hogy a mostani eredménytől függetlenül is valószínűleg ők nyerik meg a alapszakaszt.

Mestermérleg
Kiss Szilárd, a Dunaferr edzője: "Ma szerencsére minden tekintetben felülmúltuk az ellenfelünket, lelkiekben is a győriek fölé kerekedtünk. Mi létfontosságú két pontért küzdöttünk, a vendégeknek nem volt ilyen nagy tétje a mérkőzésnek. A lehetőség őrült erőt adott nekünk. Bízom benne, hogy a győzelem adta pozitív energiákat a soron következő fontos mérkőzéseken hasznosítjuk."


Róth Kálmán, a Győr edzője: "Ezen a mérkőzésen minden tekintetben jobb volt a Dunaferr. Nem az fáj, hogy a játékban múlt felül minket, hanem az, hogy küzdeni tudásban is fölénk kerekedett. El kell gondolkodni azon, hogy ilyen mentalitású játékosokkal érdemes-e folytatni. Meg kell találni az okokat, miért nyújtunk sorozatban ilyen gyenge teljesítményt."

Szóról szóra
Radulovics Bojana: – Úgy jöttünk ki a pályára, hogy csak mi győzhetünk. Elszántabban akartuk a sikert, hiszen az életünkért küzdöttünk. Szenzációs volt a közönségünk, köszönjük a biztatását. Amit kapura lőttem, abból szinte mindig gól lett. Ez egy ilyen nap volt, nagyon jó, hogy így történt.
Ferling Bernadett: – Fantasztikusan alakult ez az este, a játék minden elemében jobbak voltunk, nem volt kérdés, ki nyer. Győzelmünk nagy erőt kell, hogy adjon a továbbiakra.
Borbás Rita: – Meglehet, felszabadultnak látszottunk már az elején, de ez csupán a látszat volt, mert egyáltalán nem voltunk nyugodtak. Az életünkért játszottunk, meg még az is megtörténhetett volna, hogy nem kerülünk be a négy közé.
Temes Bernadett: – Az első félidőben keveset voltam pályán, a szünet után viszont tudtam néhány gólt lőni, de az már kevés volt. Összeesett a védekezésünk és a támadásunk is, nem tartottuk be a megbeszélt taktikát. Volgográdban úgy küzdöttünk, hogy nem veszíthettünk, ennek most a nyoma sem látszott. Javulnunk kell, mert jön a Szkopje, és az Aalborg elleni létfontosságú mérkőzés.