Vár állott, most kőhalom

Az 1992-es, mindeddig utolsó, a lila-fehérek számára keserves döntő (amikor a hirtelen halálban Szergej Oreskin az ősi rivális Ferencváros estéjét aranyozta be a BS-ben) óta sok víz lefolyt a Dunán. Például Újváros felé. A Dunaferrnek hála, dőlt a pénz a hokiba (is) – a Kercsó-növendékek bajnoki címekkel törlesztettek. „Azóta se lóvé, se eredmény” – kesereg a neve elhallgatását kérő egyik helyi vezető, aki mindazonáltal bízik benne, hogy a gárda ötödik meccsre kényszeríti fővárosi ellenfelét.

No igen, az már televíziós meccs lenne, talán néhány húszezres is nyerhető a „bulin”…
A derbi első harmada azonban nem azt mutatja, hogy az egyik (UTE) a hőn áhított aranycsatáért, a másik (DAC) pedig az életben maradásért száll harcba. Folyamatos, de lagymatag a játék, a kapuk alig-alig forognak veszélyben. Az edzőkön nem múlik semmi sem, mindkét oldalon igyekeznek gördülékenyebbé tenni a játékot. Vladimir Matejov az első sorból kiteszi Szerhij Csernenkót (mi tagadás, a néhány hete érkezett, nagy svunggal beharangozott ukrán eddig semmit sem mutatott), helyére a svéd Linus Schellint küldi jégre. A túloldalon Nagy István lép az első ötös védelmébe, a másodikban Horváth András pedig Peter Gallóval alkot bekkpárt – a számítások azonban nem válnak be.

Fog itt valaki gólt ütni?
Üt. Nem is akármilyet! A második menet második percében Andrei Drahovsky cselezi ki a teljes újvárosi hátsó alakzatot (pedig Tokaji Viktor, Jeff White és Vas Márton próbálja megállítani!), majd lő okosan Jaroslav Ferjo botos keze fölé. Vezet az Újpest, ami – a hazaiak támadójátékát látva (ismerve) – sok mindenre enged következtetni.
A gól felvillanyozza a fővárosiakat, különösen Michal Juraskót, aki előbb kis híján Matej Marcinekkel lövet gólt, majd kissé hevesen igyekszik a cserére, így a vonalbírót, Sós Zoltánt préseli fel a palánkra. Ezt még a hazai szurkolók is tapssal jutalmazzák. Ellenben néhány pillanattal később saját csapatuknak kiabálnak ébresztőt. Ezt mintaszerű újpesti támadás előzi meg. Borbás Gergely átadását Ladányi Balázs lövi Vlado Dubek botjára – a szlovák hokis keze rögvest a magasban, 0–2, talán nem túlzás: eldőlt.

El, mert látható, ebben a Dunaújvárosban nincs annyi, hogy fordítson. „Több pénzzel adósak, mint amennyit eddig kaptunk” – szól egyikük szomorú megállapítása. Amíg erővel bírták, mentek előre, most már talán csak a végét várják. Nem áll szándékunkban elkeseríteni őket, de a bronzmeccs még hátravan.
Nagy motiváció lehet nekik.
A találkozó ezután csendben zajlik, egészen a vendégek harmadik góljáig. Ludomil Ondov találata már sok(k) a jobbhoz szokott hazai híveknek: „Kőhalmi, takarodj!” – követeli a kórus, és Ladányi mesteri lövése (0–4) után még inkább felerősödik. Mi tagadás, nem lennénk a szakosztályelnök Kőhalmi Tibor helyében.

No mi az, mégiscsak van erejük? Néhány újvárosi a végén Jeff White vezérletével afféle hajtóvadászatot indít az újpestiek ellen, vibrál a levegő, itt bunyó lesz. Bárcsak így lenne ötösünk a lottón! Pofonok csattannak, Vargyas László és Szajbert Krisztián „tündököl”, de szerencsére a többség nem kér a verekedésből.
Tizennégy esztendő. Hosszú idő. Különösen, ha azt tekintjük, hogy előfordult, a szülők pénzéből élt az újpesti szakosztály. Most, 2006-ban ismét döntőt vívhat a csapat. Hogy mennyire tudatos az építkezés, arra példa: Ladányi Balázs és Horváth Andrást ezért igazolták – Dunaújvárosból.
Ahol egykor vár állott – most kőhalom…

Mestermérleg
Szomorú vagyok, nem is igen tudok mit mondani. Nem úgy játszottunk, ahogy szerettünk volna. Az első harmadban még mindkét csapat remekül taktikázott, a másodikban mi már sokat hibáztunk, keveset korcsolyáztunk, emiatt kerültünk kétgólos hátrányba. Gólok nélkül sajnos nem lehet meccset nyerni, ráadásul fegyelmezetlenek is voltunk. Az Újpest megérdemli a döntőbe jutást.
Vladimir Matejov, a DAC edzője

Az elején mindkét csapat a védekezésre fektette a hangsúlyt, de nagyobb helyzeteink akkor is nekünk voltak. A második felvonásban két gólt lőttünk, de egy kettős emberelőnyt elpuskáztunk. Ekkor nagyon feljött az ellenfél, ám a harmadik gól mindent eldöntött.
Ancsin János, az UTEedzője ---- S ---- &