Wade a csúcsra jutott

Pat Riley tizenegy, Shaquille O’Neal két évvel ezelőtt ígérte meg a Miami Heat szurkolóinak, hogy a floridai városba hozza az NBA-trófeát. Dwyane Wade nélkül feltehetőleg mindketten magyarázkodhatnának, a hátvéddel a csapatban viszont büszkék lehetnek az idei szezonjukra. Szenzációs idény volt, pazar fináléval: a Dallas hat és fél perccel a harmadik mérkőzés vége előtt 2–0-val és 13 pontos előnnyel állt Miamiban. A Heat a padlón volt, de Wade vezérletével felállt onnan, behúzta a győzelmet, amely az egész finálé lélektani fordulópontjának bizonyult.

„A hatalmas Pat Riley azt mondta nekem, hogy ezt a meccset megnyerjük – mondta Shaq a döntő után. – Igaza lett, bár nekem nem ez volt életem meccse. D-Wade viszont azt hozta, amit az egész idényben. Nincs mese, ő a valaha volt legjobb kosaras az NBA-ben.”
A Miami Wade vezérletével négymeccses győzelmi szériát produkált, és az első bajnoki címéhez juttatta a visszavonulás határán álló Gary Payton, Alonzo Mourning duót. Előbbi 16, utóbbi 13 idényt töltött el az NBA-ben bajnoki cím nélkül, Payton ráadásul két csapattal, a Seattle-lel és az LA Lakersszel már elbukott a döntőben. Nagy elégtétel ez számukra, mint ahogy Pat Rileynak is.

Az edző játékosként egy, edzőként négy bajnoki aranygyűrűt nyert a Lakersszel, a legutóbbit 1988-ban, azaz 18 évvel ezelőtt, a Heat megalapításának évében. Hosszú várakozás volt ez számára, New York-i kitérőt beiktatva. 1995 óta dolgozik a Miaminál, de eddig csak részsikereket aratott. Az idén viszont minden összejött, a 2003-as drafton megszerzett Wade és a 2004 nyarán idecsábított Shaq mellé érkezett Gary Payton, Jason Williams, James Posey és Antoine Walker, azaz olyan kiegészítő játékosok, akik máshol a kezdőbe is vígan beférnének. Egyesek attól féltették a Heatet, hogy a kiegészítők lázadnak majd a mellőzésük miatt, de ebből nem volt különösebb gond.

Az idényt elnökként kezdő Riley december közepén a távozó vezetőedző, Stan Van Gundy helyére ült, és az általa összevásárolt együttest már maga vezette. Az alapszakasz során még a Detroit mögött keleti második volt a csapat, amely a rájátszásban átvette a hatalmat – nemcsak a főcsoportban, hanem az egész NBA-ben.

A Miami diadalának jogosságát még Mark Cuban dallasi klubtulajdonos is elismerte.
„Egy lepattanó itt vagy ott, és másképpen alakul a végeredmény. Mindenesetre nem kell szégyenkeznünk” – mondta a balhés Cuban, akit az ötödik meccset követő kirohanása miatt 250 ezer dollárra megbüntetett az NBA.
A döntő elvesztése sokkal jobban fáj neki.

A siker három fő letéteményese

Shaquille O'Neal, a csapatkapitány

Nem Shaq volt a döntő hőse, a Dallas ugyanis jól felkészült belőle, és pályafutása két leggyengébb rájátszásbeli teljesítményére kényszerítette. A playoff korábbi szakaszaiban viszont a legjobbját idézte, a Chicago és a Detroit elleni utolsó győzelem megszerzésében egyaránt kulcsszerepet játszott. Negyedik bajnoki címe az első, amelyet Kobe Bryant nélkül szerzett meg. A Lakers hátvédjével évekkel ezelőtt zsinórban hármat is nyert, és mindenképpen be akarta bizonyítani, hogy ha különválnak útjaik, először neki sikerül az ismétlés.

Dwyane Wade, az MVP

A Detroit elleni párharc végén és a döntő elején influenzával küszködött, és az első két mérkőzésen nem is mutatta meg, mit tud valójában. Aztán amikor Miamiba költözött a két gárda a hárommeccses periódusra, a hátára vette a Heatet. A playoff során a harmadik meccsig 35 pont volt a legtöbb, amit egy találkozón termelt, ezután a négymeccses menetelést 42, 36, 43, 36-tal vezérelte. A szakma egybehangzó véleménye szerint ezzel végérvényesen a legnagyobbak közé emelkedett. Nem is lehetett kérdéses, hogy ő a döntő legértékesebb játékosa.

Udonis Haslem, Dirk Nowitzki őrzője

Pályafutása legnagyobb kihívásának tekintette, hogy a döntőben a liga legjobb „négyesét” kellett fognia. Sokan esélyt sem adtak neki Dirk Nowitzki ellen, mégis elérte, hogy a németnek egyetlen kiemelkedő mérkőzése se legyen a döntő során. Ráadásul mindezt sérülten tette, a második mérkőzésen meghúzódó bal válla a döntő hátralévő részében is kínozta. Fogcsikorgatva küzdött szülővárosa csapatának sikeréért, s a hatodik mérkőzésen támadásban is kiemelkedőt nyújtott.

NBA-döntő, 6. mérkőzés

Dwyane Wade átmentette a miami meccseken mutatott csúcsformáját, és a hatodik, dallasi összecsapáson 36 pontjával és tíz lepattanójával két vállra fektette a Maverickst. Pedig a texasiak nem kezdtek roszszul, az első negyedben 14 ponttal is elhúztak, és ekkor úgy tűnt, az NHL-hez hasonlóan következhet a hetedik találkozó. Ám a Miami Wade vezérletével még a második negyedben fordított, és teljesen lebénította a Maverickst. A hazaiak a fordulás után az első 16 mezőnykísérletükből 14-et kihagytak. Mázlijuk volt, hogy a Heat így is csak kilenc ponttal tudott elhúzni, de akárhányszor összeszedték magukat, a vendégek válaszolni tudtak. Udonis Haslem és Alonzo Mourning nemcsak védekezésben, hanem támadásban is szenzációs teljesítményt nyújtott, míg Shaquille O’Neal elsősorban a saját palánkja alatt dominált. A végjátékban a Mavs megpróbált fordítani, de a kulcspillanatokban csődöt mondtak játékosai, míg Wade bedobálta a büntetőit, és elöl tartotta a Heatet. Az utolsó két büntetőjét ugyan kihagyta, de az ellentámadásból Jason Terry elrontotta a hosszabbítás reményében eleresztett triplakísérletét. A lepattanó, akárcsak a bajnoki aranygyűrű, Wade-é és a Miamié lett.