A FIFA játékvezetői bizottságának – élén a spanyol szövetség fejével, Angel Maria Villar Llonával – vélhetően fogalma sincs róla, hogy a tekintélyes The New York Times online szavazásra invitálta olvasóit („A vb legrosszabb bíráskodása” fantázianév alatt), ami a futballkorifeusok szemszögéből tulajdonképpen lesújtó végeredményt hozott.
A böngészők véleménye szerint Horácio Elizondo, Jorge Larrionda, Massimo Busacca, Luis Medina Cantalejo, Markus Merk, Lubos Michel és Roberto Rosetti egyszerűen jobban tenné, ha rendőrsípot fújna, a játékvezetés tudniillik nem nekik való műfaj. Megjegyzendő: az ugyanazon játékosnak – Josip Simunic – felmutatott három sárga lappal a legdurvábbat hibázó, s utána hazaküldött angol Graham Poll, valamint az antijátékvezetés – portugál–holland – iskolapéldáját hozó, szintén kiselejtezett Valentyin Ivanov egyaránt előkelő sorszámot kapott az amerikaiaktól, csakhogy az utóbbi duó nincs rajta azon a listán, amelyet a korábbi kőkemény Bilbao-bekk által vezetett grémium szerda este nyilvánosságra hozott. Röviden: közülük és még öt társuk közül kerül ki a vb-döntő bírója.
Hogy ki lesz az? Az egyenlőség bajnokai az ázsiai (Kamikava Toru, japán), az afrikai (Coffi Codjia, benini) vagy az óceániai (Mark Shield, ausztrál) bírót látnák legszívesebben július 9-én a kezdőkörben, a józanabbak Markus Merkre, Luis Medina Cantalejóra, Lubos Michelre, illetve Benito Archundiára voksolnak. Egyes hírek szerint a szlovák Michel csak önmaga ronthatja pompás kilátásait (mondjuk a német–argentin elődöntőn): az anyanyelvén kívül angolul, németül, oroszul és lengyelül kommunikáló menedzser erélyes fellépésű, kellő tapasztalata is van (a legutóbbi vb-n és Eb-n egyaránt közreműködött, s ő vezette a 2003-as UEFA-kupa-döntőt a Porto és a Celtic között), ráadásul nagyot még nem hibázott.
Az egyik érv, amely ellene szólhat, földrajzi, sőt futball-geopolitikai jellegű: Dél- és Közép-Amerika tudniillik 16 éve hiába vár az esélyre, hogy erről a vidékről származó bíró nyerje el a megtisztelő feladatot. A szűk esztendők a mexikói Edgardo Codesal Méndez 1990-es fináléja óta tartanak, aminek honfitársa, Benito Archundia vethet véget. Csak egy adat róla: a mezőny legengedékenyebb játékvezetője, az ügyvéd-közgazdász meccsenkénti három sárga lapjával messze társai fölé emelkedik. Márpedig a piros lappal a kezükben született bírók idejében ez felettébb szimpatikus adat.
Akik pályán maradhattak
Coffi Codjia (benini), Kamikava Toru (japán), Mark Shield (ausztrál), Benito Archundia (mexikói), Harácio Elizondo (argentin), Jorge Larrionda (uruguayi), Massimo Busacca (svájci), Frank De Bleeckere (belga), Luis Medina Cantalejo (spanyol), Markus Merk (német), Lubos Michel (szlovák), Roberto Rosetti (olasz)