Nagy kalandba vágott bele az elmúlt nyáron Laluska Balázs. A Pick-Szeged balkezes átlövője Spanyolország felé vette az irányt, az Ademar León együtteséhez szerződött. A gárda – kicsit elmaradva a várakozástól – az ötödik helyen végzett a bajnokságban, míg a kupában a negyeddöntőig jutott. A magyar légiós éve azonban nem ezért volt teli bosszúsággal…
Laluska Balázs klubja, a León vezetôi azt szeretnék, ha a csapat jövôre felállhatna a spanyol bajnoki dobogóra
Laluska Balázs klubja, a León vezetôi azt szeretnék, ha a csapat jövôre felállhatna a spanyol bajnoki dobogóra
Laluska Balázs Szegeden tölti szabadságát, s a pihenésbe becsúszott egy váratlan program: július 12-én a hódmezővásárhelyi kórházban kivették a manduláját. A műtéttől azt remélik, hogy véget vet a válogatott átlövő rossz szériájának, a vizsgálatok szerint ugyanis az eltávolított szerv sok problémáért volt felelős.
– Nagy tervekkel érkezett tavaly nyáron Leónba? – Pontosabb, ha azt mondom, valósakkal – mondta Laluska Balázs. – Tudtam, hogy Manolo Cadenas személyében kiváló edzővel dolgozhatom együtt. Ismertem a klub eredményeit, múltját, amelyben mindig benne van a még sikeresebb jövő.
– Ezek szerint csalódott az első légiósesztendő után? – A három nagy, a Barcelona, a Pamplona és a Ciudad Real kiemelkedett a mezőnyből. A Valladolid negyedik helyezése viszont kellemetlen meglepetésként hatott. Ebbe a pozícióba mi is szerettünk volna odaérni. Bosszantó volt még, hogy a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében idegenben lőtt több góllal ejtett ki minket a Pamplona.
– Milyen idényt zárt Laluska Balázs? – Előbb talpsérülés, majd orrcsonttörés miatt nem léphettem pályára. A pechszériára a lábfejműtétem tette föl a koronát. Huszonegy bajnoki mérkőzésen hatvanhárom gólt dobtam, ami nem rossz mutató, ugyanis meccsenként csupán harminc-negyven percet töltöttem a pályán.
– Azért örömben is volt része Spanyolországban? – Május huszadikán megszületett Bence. Elsőszülött fiam jóvoltából az életnek egy új szeletkéjével ismerkedem. Ma már tudom, a labda és a győzelem mellett másfajta boldogság is létezik. Az elmúlt idényt Bence fiam aranyozta be.
– Hogyan telnek a napjai idehaza? – Többnyire szűk családi körben, olykor találkozom az egykori szegedi játszótársakkal, Vadkerti Attilával, Ilyés Ferenccel és a többiekkel. Július harmadika óta napi vendég vagyok az egyik helyi fitneszklubban, ahol szobakerékpározom, futok és erősítek. Most pedig a mandulaműtét után orvosi rendelésre eszem a fagylaltot nagy tételben...
– Gondolom, az ötödik helynél feljebb vágyik a León. – A klub elöljárói merész álmokat szövögetnek. A bajnokságban dobogós helyre várják a csapatot, míg az EHF-kupában a döntőbe jutás az elvárás. Klubtársam, egyben vetélytársam lesz többek mellett az ugyancsak jobbátlövő, Pamplonából érkező Mateo Garalda, valamint a Ciudad Real korábbi ásza, a dán irányító, Klaus Jacobsen. Az operáció miatt a tervezettnél egy héttel később, július huszonhatodikán repülünk vissza Leónba, de így sem késem le a felkészülés augusztus elsejei kezdetét.
A Laluska család az idén új taggal bôvült: Bence az édesapja büszkesége