A jövő 1500 oldala

Ha a magyar futball sorsa a betűkön múlna, 2012-ben Európa-bajnok csapata is lehetne az országnak.
Amint az MLSZ elnöke, Kisteleki István csütörtökön bejelentette: a szövetség apparátusa 1500 oldalas tanulmányban foglalta össze a labdarúgás feltámasztására vonatkozó terveit.

A szakmai mű nem lehet könnyű olvasmány, azonban nem baj, ha az NS futballparlamentjében a tervezet sarokpontjai is a labdarúgásunk feltámasztását célzó vita részévé válnak, ezért – Kisteleki István segítségével – szemezgettünk a politikusokhoz is eljutatott anyagból.
Nézzük, mi kell ahhoz, hogy a magyar futball ismét szalonképessé váljék.

Először is rendbe kell tenni a szövetség működését, hiszen stabil gazdálkodást, szervezeti rendet, világos szabályzatokat vár tőle minden szurkoló, nemkülönben az állam, amelynek támogatására számít az MLSZ. A legutóbbi közgyűlésen a küldöttek elfogadták az új alapszabályt, több hónapos átvilágítás után elkészült az új szervezeti felépítés. Eddig hiányoztak vagy elavultak voltak a szabályozó rendszerek, a gazdasági, pénzügyi előírások, most Kisteleki Istvánék azt írták le a tervezetükben: az MLSZ ma már szilárd gazdasági elvek szerint működik, a kötelezettségeket naprakészen teljesíteni tudja, és ami nagyon fontos, minden ellenőrizhető.

Az iskolai labdarúgás az alapja mindennek

A reménybeli előrelépés érdekében a szövetség vezetői hat évre szóló tervet készítettek, amelyben különböző fejlődési pontokat határoztak meg. A futballt széles alapokra kívánják helyezni, ennek egyik legfontosabb részét az iskolai labdarúgás fejlesztése jelenti, erre a nevelőrendszerre építhetnének a profi klubok is. Korábban az iskolai futball fejlesztésére 270 millió forintot adott az állam, ám az akadémiai rendszer kialakításához többre, mintegy 800 millióra lenne szükség. Ebből 500 milliót fordítanának az iskolás gyerekek képzésére, a többit pedig pályázati úton osztanának szét a minőségi képzést nyújtó akadémiák között. Az MLSZ tervei szerint, regionális alapon elrendezve, hat-hét ilyen intézményre lenne szükség. Kisteleki István hangsúlyozta, nem a működéshez kér pénzt, a szövetség nem pénztáros akar lenni, hanem korszerű pályáztatással akarja szétosztani az összegeket. Ez a tervek szerint a fejkvótás rendszerhez igazodna, és teljes mértékben ellenőrizhető lenne. A magyar labdarúgás utánpótlását nem lehet kitenni a multinacionális cégek szeszélyeinek; az MLSZ elnöke ezzel egyértelműen a Mol és az OTP korábbi – egy tollvonással megszüntetett – szerepvállalására utalt, szerinte ki kell szélesíteni a NUPI (Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet)-programot, amelynek segítségével a fiatal labdarúgók alaposabb képzést kaphatnának.

Több futballpályát már nem rombolhatnak le

Ezzel szorosan összefügg, hogy az MLSZ a székház mellett úgynevezett technikai centrumot építene, amelyben valamennyi korosztályos válogatott készülhetne, s a központ felépítéséhez további támogatást ad a Nemzetközi (FIFA) és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is, de a beruházás teljes költségéből az MLSZ-nek és az államnak is részt kell vállalnia. A FIFA egyébként szakembert is delegálna a munka koordinálására, és nem mellékes, hogy a központban érdemi munka zajlana, hiszen futballunkból leginkább a munka hiányzik.

Az MLSZ 1500 oldalas tanulmánya foglalkozik a pályaépítési programmal is. Az elmúlt esztendőkben csak futballpályák megszűnéséről lehetett hallani. Az Ollé elnevezésű program több száz oldalon tartalmaz pályaépítési irányelveket, a tervezetet profi szakemberek készítették elő, hozták közbeszerzési eljárásra alkalmas állapotba. Ha a tervek megvalósulnak, több száz futballpályát lehetne építeni. Ezzel nem a profi kluboknak kedveznének, hanem az amatőröknek, gyerekeknek és kisközösségeknek. A beruházási és a használati költség pedig megoszlana az állam, az önkormányzat és a használók között.
A futballfejlesztési koncepció negyedik sarokköve a 2012-es Európa-bajnoki pályázat. A tervek készítői egyetértenek abban, hogy az Eb-rendezés nagy húzóerőt jelentene a magyar futballnak, de még a gazdaságnak is.

Tizenegymilliárd forint kell a felemelkedéshez

S ha már Eb-rendezés...
Ha a kormány úgy dönt, befektet a labdarúgásba, akkor később bevételre is számítani lehet, hiszen a világon mindenütt virágzó üzlet a minőségi futball.
Kényes kérdés: mibe kerülne mindez?
Összesen tizenegymilliárd forintba. Ez az összeg a hat év alatt sportra költött pénz egy tizede. Az MLSZ egy fillért sem kér a profi labdarúgásra, és mint Kisteleki István mondta, a hivatásos labdarúgás gondjait megoldják a klubok. Ugyanakkor a program sikere megerősítené a tulajdonosi oldalt, vagyis mindenki jól járna – különösen azok a most nyolc-tíz éves gyerekek, akik már e futballfejlesztés haszonélvezői lennének, hiszen a jövőben ők rúghatják azokat a gólokat, amelyek például most Málta ellen annyira hiányoztak...

A hallomásból ismert terv

A koncepciót – amint az a csütörtöki MLSZ-elnökségi ülés után tartott sajtótájékoztatón elhangzott – Kisteleki elküldte Elbert Gábor szakállamtitkárnak és Ujhelyi Istvánnak, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárának is, s tőlük várja, hogy a tervezet eljusson majd a kormányhoz. Az elnök szerint az összeállítás már Gyurcsány Ferenc miniszterelnök asztalán is ott van, ám ezt Danks Emese kormányszóvivő nem tudta megerősíteni.
„Beszéltünk már Kisteleki Istvánnal a beadványról – mondta Elbert Gábor. – Minden sportágnak szüksége van fejlesztési koncepcióra. Ugyanakkor a tervek elfogadásához és támogatásához összkormányzati döntés is kell. Minden bizonnyal megérkezett már hozzánk a beadvány, bár én még nem láttam.”