Győzelemmel kezdte a magyar válogatott a lengyelországi felkészülési tornát, 2–1-re nyert Horvátország ellen.
Majoross Gergely (elöl, fehérben) gólt ugyan nem szerzett, de hasznos játékkal járult hozzá a gyôzelemhez
Majoross Gergely (elöl, fehérben) gólt ugyan nem szerzett, de hasznos játékkal járult hozzá a gyôzelemhez
Pat Cortina szövetségi kapitány érdekes támadósorokat rakott össze a lengyelországi Eurochallenge-torna Horvátország elleni nyitó meccsére: egy-egy összeszokott páros, mint a volános Majoross Gergely és Holéczy Roger vagy a ferencvárosi Jánosi Csaba és Hoffmann Attila mellé harmadiknak mindenhová egy-egy fiatal újvárosi csatárt – Azari Zsoltot vagy épp Kiss Ákost – tett. Az első harmadban azonban alig láthatta csapatát a kívánt öszszeállításban, a meglepően szigorú játékvezetők ugyanis egymás után küldték ki a magyarokat. Így aztán az emberhátrányos játékot gyakorolhatták a legtöbbet a fiúk, és ki is védekeztek minden horvát lehetőséget, bár hozzá kell tenni, az ellenfél egy-két nagy helyzetben igencsak pontatlanul célzott. A játékrész közepe táján aztán lendületbe jöttek az addig kicsit idegesebb magyarok is, és Peterdi Imre közelről bekotorva a kipattanót, megszerezte a vezetést .
A második harmadban már kevesebb volt a kiállítás, ám a horvátok nagyon megnyomták az első emberfórjukat, és sokadik kísérletre túljártak az addig mindent hárító, a védőket az egész meccs alatt remekül irányító Szuper Levente eszén. Ezzel együtt egyre bátrabban hokizott a magyar alakulat: a fiatalok is mind magabiztosabbá váltak (különösen Jobb Dávid és Galanisz Nikandrosz játszott okosan), és nem sokkal a harmad vége előtt ismét megszerezték a vezetést. A találkozó után a meccs legjobbjának megválasztott Peterdi Imre emberelőnyben álompasszt adott a kék vonalról előreosonó Ennaffati Omarnak, aki egyből a hálóba lőtt. Az utolsó játékrészben játszott talán a legjobban Pat Cortina csapata, és bár újabb gólt már nem tudott szerezni, a győzelem nem forgott veszélyben. Megvan tehát a sikeres kezdés, de a folytatásban, Litvánia és Lengyelország ellen, nehezebb meccsek következnek. Persze ez sem volt éppen köny-nyű.
„Egészen más itt játszani, mint a juniorok között. Végig hajtani kellett, egy másodpercre sem vehettünk vissza. Nagyon jó volt” – mosolygott Galanisz Nikandrosz, akivel, a többi most bemutatkozó fiatalhoz hasonlóan, a csapat rangidőse, Tőkési Lajos is elégedett volt: „Az elején kicsit izgultak, de ez teljesen érthető is, ilyenkor természetes, hogy becsúszik egy-két hiba. De aztán hamar belelendültek.” Szombaton pedig újabb kihívás vár rájuk.
MESTERMÉRLEG Elégedett vagyok, hiszen amit kértem a fiúktól, azt megvalósították: hatvan percig megállás nélkül küzdöttek, hajtottak. A saját harmadunkban még javulnunk kell, de kezdésnek jó volt a mai mérkőzés. A fiatalok nem vallottak szégyent. (Pat Cortina, a magyar válogatott szövetségi kapitánya)
Akárcsak a magyarok, mi is fiatal csapattal jöttünk, a legjobb játékosok közül nyolcan-kilencen ezúttal otthon maradtak. Az első két harmadban így is több helyzetünk volt, ami nyilván az emberelőnyöknek is köszönhető volt. Jól játszottunk, megtettük, amit tudtunk. (Rudolf Ulicny, a horvát válogatott szövetségi kapitánya)