Hosszú volt a gólszünet

„Hazatért a fiunk” – hirdette az Udvarhelyi Híradó szerdai számának címlapja. A legnagyobb példányszámú romániai magyar napilap szerkesztői természetesen Ilyés Ferencre gondoltak, a Pick-Szeged átlövője ugyanis Székelyudvarhelyen született, innen került a Tisza-parti városba, s régi vágya teljesült azzal, hogy magyar válogatott sportolóként térhetett vissza szűkebb pátriájába.

A meccs furcsa volt, annyi bizonyos. Először is a hivatalos jegyzőkönyvbe 31–28 került, miközben 30–27 lett az eredmény. Tíz perccel a vége előtt ugyanis a zsűriasztalnál rosszul állították be az eredményjelzőt, s végül a dokumentumokat a táblához igazították. Valljuk be, az sem mindennapos, hogy a lelátó jelentős része a vendégcsapatot biztatja, s a hazai akciókat kíséri fütty. Ezúttal így történt.

Az első gólt ki más szerezhette volna, mint Udvarhely kedvence, Ilyés Ferenc. Eleinte nem ízlett a románoknak a mieink nyitott védekezése, sok labdát szereztek a magyarok, s a lerohanásokat rendre gólokkal fejezték be. Aztán előbb csak akadozni kezdett a gépezet, majd meg is állt, így az első félidő végére ötgólos előnyt szereztek a nagy kedvvel játszó románok.

Fordulás után Laluska Balázs próbálta átlendíteni a csapatot a holtponton, alig öt perc alatt lőtt három gólt, adott egy gólpasszt s kiharcolt egy hétméterest. Más kérdés, hogy a büntető ezen a meccsen a mieink számára jelentett büntetést, hiszen négy hetest hagytak ki a magyar játékosok. Így hiába zúgott a hajrában a „Mindent bele!” biztatás, hiába lőtt két pazar gólt Ilyés, nyert Románia, de a székelyudvarhelyi publikum így is győztesként ünnepelte a magyar játékosokat.

Visszavágó csütörtökön.