Rossz meccs az ünnepből

A Kaposvár ellen ötszázadszor ült élvonalbeli mérkőzésen a kispadon Csank János, és ahogy azt beharangozó írásunkban megjósoltuk, a diósgyőri szurkolók ebből az alkalomból igazi fiesztahangulatot varázsoltak a miskolci stadionba. A lelátó ugyan nem telt meg zsúfolásig, de a piros-fehér mezekbe és sálakba öltözött drukkerek vastapssal kísérték a félezredszer a kispadhoz ballagó diósgyőri szakembert, a kezdés előtt pedig Sallói István, a DVTK ügyvezetője óriási üveg pezsgővel köszöntötte Csank Jánost. Persze a DVTK trénere számára ezúttal is csupán az volt fontos, hogy csapata szervezetten futballozzon, és lehetőleg győzzön. A Kaposvár majdnem elrontotta Csank János kedvét, ha Szalma Pál nem dobja remek reflexszel a labda útjába magát, bizony rosszul indult volna a jubileumi mérkőzés a diósgyőriek számára. De hogy Csank János és a szurkolók is gyorsan jobb kedvre derüljenek, az ellentámadásból a Diósgyőr is majdnem gólt szerzett.

Az első félidőben aztán ingadozó játék folyt a pályán, hol hosszú percekre leült a mérkőzés (a futballisták ekkor egymás rossz passzaiból éltek), hol pedig egymást követték a szebbnél szebb és lendületes támadások (a Diósgyőr és a Kaposvár is több veszélyes helyzetet dolgozott ki). Csank János csapata megpróbálta türelmesen járatni a labdát, a Kaposvár kontrázni akart.

Az első félidei gólváltás ellenére Csank János elégedetlen volt a támadósorával, így behozta a hat találattal a DVTK házi góllövőlistájának élén álló Simon Attilát. Már az is érthetetlen volt, hogy az általában a középpályán futballozó Halgas Tibor ezúttal miért kezdett a csatársorban.

A Diósgyőr a fordulást követően megpróbált egy fokozattal feljebb kapcsolni, ekkor a hazaiak irányították a játékot, ám az alapfelállásban három védővel futballozó kaposváriak közül négyen-öten is visszahúzódtak a középpályáról kapujuk előterébe, lezárva az üres területeket. Szenvedett a DVTK, egyszerűen nem talált fogást Prukner László együttesén. Az első félidőben sem volt túl magas színvonalú a játék, ám a mérkőzés a fordulást követően még rosszabb lett, sok volt az apró szabálytalanság, a pontatlan passz és a vaktában ellőtt labda. A mérkőzés végére a hazai futballisták teljesen elkészültek erejükkel, egyre kevesebb helyzet alakult ki a kapuk előtt. A Diósgyőr Csank János 500. mérkőzésén tehát csupán döntetlent játszott, a tréner 144edszer élt át pontosztozkodást.