Elszállt a sárga trikós

Michael Rasmussen már az el múlt napok során is támadások kereszttüzében állt, és nem elsősorban azért, mert a Tour nyolcadik szakasza óta ő vezette az összetett versenyt. Sokkal inkább azért, mert a Francia körverseny ideje alatt kiderült: többször elmulasztotta a doppingellenőrzéseket (kétszer a dán, kétszer pedig a nemzetközi szövetség kereste eredménytelenül), ez pedig a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) szabálykönyve szerint következményekkel jár – a harmadik kihagyott ellenőrzés pozitív doppingtesztnek minősül.

Elsőként, és sokáig úgy tűnt, egyedüliként a Dán Kerékpáros-szövetség (DCU) lépett az ügyben, hiszen bejelentette, nem indítja Rasmussent sem a stuttgarti világbajnokságon, sem a pekingi olimpián. A Tour szervezői támogatásukról biztosították a dán kerekest, aki így folytatta a körversenyt. Christian Prudhomme versenyigazgató egyenesen a Tour elleni támadásként értékelte a DCU lépését, hogy bár már júniusban ismert volt Rasmussen mulasztása, mégis csak júliusban, a Tour rajtja után hozták nyilvánosságra.

Rasmussen tehát tovább versenyzett, biztosan őrizte a sárga trikót, és mindenkit ámulatba ejtett teljesítményével. Jól ment az időfutamon, azt pedig eddig is tudtuk róla, hogy a hegyekben kiváló.

S bár egyre többen ellenezték szereplését, egyre gyakrabban fütyülték ki az út mentén állók, úgy tűnt, senki és semmi sem veszélyezteti végső sikerét. Legfeljebb az, hogy Mexikó és Olaszország kissé távol esik egymástól... Rasmussen ugyanis azt állította, Mexikóban készült a versenyre, ezért nem érte el őt sem az UCI, sem a DCU. Davide Cassani, az olasz RAI televízió kommentátora viszont azt mondta, találkozott a dánnal a kérdéses időszakban – a Dolomitokban.

Rasmussen megtört, bevallotta, valóban Itáliában tréningezett. A csapatvezető pedig döntött – a versenyzőt visszalépteti, és a gárda első számú kerekese nélkül fejezi be a Tour de France-t.

Alekszandr Vinokurov és az Astana, Cristian Moreni és a Cofidis visszalépése után tehát Michael Rasmussen sem folytathatja a Tourt.

A bejelentést követően a francia csendőrség megjelent a Rabobank csapatának szállásán, de a dánt már nem találták a szobájában, helikopteren hagyta el szálláshelyét. Csütörtök délután csak ennyit mondott: „Tudom, hogy vége a pályafutásomnak. Fogalmam sincs, mihez kezdjek vagy egyáltalán kihez forduljak.”

Az UCI üdvözölte, de egyben bírálta is a Rabobank lépését, mondván: túl későn született meg a döntés. Jean-Francois Lamour, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség alelnöke ennél is tovább ment, amikor kijelentette: „A kerékpársportot törölni kell az olimpia műsoráról.”

A Libération francia újság szerint pedig „A Tour meghalt, a szervezőknek azonnal le kell állítaniuk a viadalt. A kerekes parádéból vicckaraván lett. Ha a rendezők meg akarják menteni a sportágat, néhány évre beszüntetik a viadalt, hogy kisöpörjék ezeket a drogossá vált versenyzőket.”

Christian Prudhomme viszont éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az esetek mindenki számára nyilvánvalóvá teszik: nem lehet kijátszani a kontrollt. „Nem lehet orosz rulettet játszani – jelentette ki a versenyigazgató. – A Tournak pedig folytatódnia kell, hiszen emberek százezrei szeretik és figyelik a versenyt.”

És a Tour de France csütörtökön tényleg folytatódott. Immár megfogyatkozott mezőnynyel. És azzal az újra és újra felvetődő kérdéssel: vajon ki lesz a következő?