Nyertek, és ez a lényeg

Németh András változtatott a Japán ellen pályára lépő csapat összetételén, a hétfői öszszecsapásra Balogh Beát és Tomori Zsuzsannát nem nevezte a kapitány, helyettük Kovacsicz Mónika, illetve a védekezéssel megbízott Hornyák Ágnes kapott játéklehetőséget. Ez egyben azt jelentette, hogy két magyar kézilabdázó is jubilált a Kongói Köztársaság ellen: a 200. válogatottságát ünneplő Pálinger Katalin mellett Hornyák is kerek számhoz érkezett, a Győr mindig mosolygós átlövője 50. alkalommal ölthette magára a válogatott mezt.

A lelátón folyamatosan zenélő szurkolók ünnepi hangulatot varázsoltak a nimes-i csarnokba, bár ami a pályán zajlott, az korántsem volt gála. Az afrikaiak mozgása leginkább lassított felvételhez hasonlított, és eleinte az volt az ember érzése, hogy semmi koncepció sincs a támadójátékukban.

Ami az első félidőt illeti: Tóth Tímea kezdte a gólgyártást (az első 30 percben hatig jutott), Szamoránsky Piroska hozta ragyogó formáját beállóban és védekezésben, Görbicz Anita takarékon égve is megvillantotta kivételes tudását (a labdát az ellenfél hóna alatt csuklóból ellőve szerzett bitang nagy gólt), Kovacsicz bejátszotta a jobb szélt, Pálinger pedig bravúrokat mutatott be, és persze hetest is hárított.

Eleinte Mehlmann Ibolyának semmi sem sikerült: kapust meg a kapufát eltalálta, de nehezen akart megszületni az első gólja a világbajnokságon. A második félidő 16. percében viszont összejött neki, s ezzel láthatóan mázsás tehertől szabadult meg.

Ekkor már befejeződött válogatottunk vesszőfutása: akárcsak Japán ellen, a lányok ezúttal is elszúrták a második félidő elejét, 20–9-es magyar vezetés után sorozatban nyolc (!) gólt szerzett Kongó, és ha nincs a kapufa, kilenc lett volna belőle. Elgondolkodtató, hogy a második félidőben 15 percig sem kézilabdázhatott a második sor, mert Németh András kénytelen volt ismét a kezdőket harcba küldeni...

A mieinkkel szemben különösen szigorú, furcsán ítélkező bírók ráadásul harmadszor is kiküldték Hornyákot (piros lap az 50. válogatottság mellé), igaz, ez végül nem osztott, nem szorzott. Azt a bizonyos tíz percet leszámítva a magyar válogatott biztosan, különösebb erőlködés nélkül szerezte meg a győzelemért járó két pontot, és ezzel már továbbjutott az E-csoportból.

Méghozzá Spanyolország társaságában. Az ibériaiak legyőzték Japánt, így a mieinkkel együtt négy ponttal állnak a csoportban. Kedden Magyarország–Spanyolország mérkőzést rendeznek, amelynek bizony lesz tétje: az összecsapás győztese két pontot visz magával a középdöntőbe.