Edzője és első számú kapusa nélkül állt ki a dunaújvárosi együttes a Ferencváros ellen: Vladimir Matejov családi gyász miatt utazott haza, Jaroslav Ferjo pedig sérülés miatt ült a padra. Pontosabban állt, hiszen ő vette át az egyik mester szerepét erre a meccsre. A beugrás – a papírformának megfelelően – jól sikerült, már ami szimplán az eredményt illeti. A hazaiak 4–2-re nyertek, bezsebelték az oly fontos három bajnoki pontot, továbbra is a két csíkszeredai alakulat nyomában loholnak, sőt a vesztett pontok tekintetében előttük is járnak. A játékkal mindazonáltal cseppet sem lehetett elégedett a szlovák kapus – jellemző, hogy leginkább a másodedző, a Ferjóval közösen meccselő, a találkozót két góllal záró Vargyas László iparkodott (elegáns befejezéssel, a kapust leültetve szerzett vezetést, majd az első harmad utolsó percében az ő bombája akadt be előnyben – „Nem ért bele senki!” – mondta utóbb, utalva arra, hogy sokan Marek Klacanskynak írták a gólt). Harminchét esztendősen…
A fiatalok ezúttal halványabbak voltak a szokásosnál, Kiss Tamás kapus mellett az első sort érdemes csupán kiemelni – a mérkőzés utáni öltözőfolyosóbeli diskurzusok alapján mindezt tudjuk be annak, hogy a Magyar Televízió közvetítése béklyót kötött a korcsolyákra... Betudjuk.
Az edzői feladatát szédületes energiával, lelkesedéssel végző Pindák László speciel pont abban bízott, hogy az áldatlan körülmények között készülő játékosai ország-világ előtt megmutatják, érdemes volna valakinek a csapatot felkarolnia. Maradjunk annyiban, hogy ez félig-meddig sikerült. Amikor a második harmadban, Peterdi Imre és Mestyán István 76 másodpercen belül esett gólját követően kénytelen volt időt kérni, oly tüzesen teremtette le amatőr játékosait (amatőrök, hiszen néhány kivételtől eltekintve szeretetből hokiznak), hogy a kívülálló azt hihette, azok azon nyomban hátat fordítanak a pályának, és az öltözőbe vonulnak. De nem, sportemberi mivoltukat is bizonyítva viszszamentek, és az utasításoknak megfelelően próbáltak jobban koncentrálni, gyorsabban hokizni.
Azt nem mondanánk, hogy onnantól megállíthatatlanul száguldoztak, mindazonáltal tény: Hoffmann Attila zseniális megmozdulásának és Krisztu Gábor remek góljának köszönhetően 4–2-re felzárkóztak. Na de mi lett volna akkor, ha az együttműködési megállapodás révén Érsekújvárról érkező szlovákoknak is megy a játék.